Korábban nem látott mennyiségben tesztelnek pozitívan koronavírusra a görögök közül, és a betegséghez köthető halálozások száma is egyre emelkedik. Az ország lakosságának 61 százaléka kapta meg az összes szükséges oltást - ez első pillantásra nem tűnik olyan rossz aránynak, de a területi eloszlás meglehetősen egyenlőtlen: vannak olyan régiói is az országnak, ahol az átoltottság bőven 50 százalék alatt maradt. (A hatóságok korábban azt remélték, hogy ez az arány az őszre eléri a 70 százalékot.)
A jelenség mögött vakcinaszkepticizmus, összeesküvés-elméletek és a hatóságok tekintélyének semmibe vétele állnak a Euronews cikke szerint: az oltásellenesek nagyon nyíltan beszélnek és nem félnek az utcára lépni sem. Nyáron Athénban és Thesszalonikiben is ezrek tüntettek az oltások ellen, Kiriákosz Micitákisz miniszterelnök szeptemberi beszéde alatt pedig a rendőrök könnygázzal és vízágyúval tudtak csak nagyjából ezer tüntetőt visszatartani attól, hogy ellehetetlenítse a beszéd megtartását. Ez előtt nem sokkal jelentette be a miniszterelnök, hogy aki az egészségügyi dolgozók közül nem veszi fel oltását, nem dolgozhat tovább. A döntés 6000 ember távozását jelentette a görög egészségügyből, ami nagyságrendileg a dolgozók 6 százalékát jelenti.
Szélsőségek szövetsége alakult ki
A helyzet jelenleg még rosszabb, de az oltásellenesek nem adják fel. A téma népszerűsége nem várt politikai társulásokhoz vezetett, a mozgalom a szélsőjobboldalt és a szélsőbaloldalt egy zászló alatt egyesíti Nikosz Konsztandarasz, a Kathimerini, egy vezető görög újság rovatvezetője szerint.
"Egy néhány héttel ezelőtti felmérés szerint a politikai spektrum két végén álló szélsőségesek ellenzik legharcosabban az oltást.
Az Athénban és Szalonikiben lezajlott tüntetéseken a politikai szélsőjobboldal, az egyház képviselői, és őrült szerzetesek találkoztak.
Társadalmi zavargások vannak, meg kell mutatniuk erejüket" - mondja az újságíró.
A vallásnak nagy szerep van a görögök életében, és mivel az oltássellenességet olykor az egyház is szítja az országban, az a hívekre is hat. A hatvan év fölöttiek, a vallásosabb görögök körében emiatt is alacsony a vakcina felvételének aránya. Az ortodox egyház nyíltan nem ellenzi az oltásokat, de míg egyes egyházi vezetők feltétlenül hisznek a tudományban, addig másoknak csak a hit számít. Konsztandarasz szerint sokkal nagyobb figyelmet kellett volna fordítani az egyházra az oltás bevezetésének időpontjától kezdve.
A szigorra nem a kívánt reakció lett a válasz
Nem lehet egyedül a vallást hibáztatni, a görögökre ugyanis jellemző, hogy mindenben és mindenkiben kételkedjenek, kivéve saját magukat.
"Érzékenyek vagyunk az emberek önrendelkezési joga irányába, ami, úgy tűnik, ellentétben áll azzal a csoportgondolkodással, amelyet a politikai és vallási kérdések gyakran kiváltanak" - mondja a rovatvezető.
A jelenlegi járványkitörés megfékezésére enyhe korlátozó intézkedéseket vezettek be az országban: az oltatlanokat, teszteredményt felmutatni nem tudókat egyes helyekre nem engedik be, aminek hatására sokan
oltás helyett hamis oltási igazolványt szereznek maguknak, vagy megpróbálják megvesztegetni háziorvosukat,
hogy hatástalan oldattal oltsák be őket. Az érintett orvosok ehelyett valódi vakcinát adtak be nekik, melyek mellékhatásai alapján jöttek csak rá az érintetek, hogy oltottak lettek.
Nagyjából harminc olyan környék van az országban, ahol ilyen és ehhez hasonló, gyanús, az oltással kapcsolatos tevékenység zajlott az elmúlt időszakban. Az ügyészek állítólag orvosok, egészségügyi dolgozók, gyógyszerészek és olyan személyek után nyomoznak, akik közvetítőként járhattak el a hamis igazolások és oltóanyagok beszerzésében, és arra kérnek minden állampolgárt, hogy jelentkezzenek tanúként. Hamis igazolásért állítólag 50-100 eurót kérnek el.
Fogyatkozó kórházi ágyak
Eközben egyre több beteg kerül kórházba koronavírus miatt. Az ország állami üzemeltetésű kórházaiban eredetileg 557 intenzív ágy állt rendelkezésre, melyek közül több mint 500 már foglalt intubált páciensekkel. Azóta az elérhető ágyak számát sikerült ezer fölé emelni.
A legújabb információk szerint Görögország több körzetében a magánorvosokat is mozgósítják a betegek ellátására. Athén az egy hónapra szóló rendeletet az állami egészségügyi rendszerre nehezedő terhek enyhítésével indokolta. November elején a kormány szigorított a beoltatlanokra vonatkozó rendelkezéseken, az érintettek november 6-tól csak negatív koronavírusteszt felmutatásával léphetnek be a zárt közintézményekbe, így a kormányhivatalokba is, valamint a bankokba, a fodrász- és egyéb üzletekbe.
Atanásziosz Cákrisz mikrobiológus szerint
a mostani hullám annak köszönhető, hogy nyáron özönlöttek az emberek az országba: a turistaparadicsomokban meglehetősen lazák voltak a szabályok, ennek fizetik meg most az árát.
"A szezonális koronavírusokkal kapcsolatos tapasztalatainkból tudjuk, hogy az őszi hőmérséklet-csökkenés jelzi a járványos koronavírus-szezon kezdetét, amely általában októberben kezdődik és áprilisban ér véget. Tehát ha egy adott területen magas a járványügyi teher, és nem teszünk szigorú intézkedéseket, akkor eléggé várható, hogy súlyos szezonális hullám alakul ki" - mondta Cákrisz. Hozzátette: az ország egészségügye még nem állt lábra a 2009-es válságot követően, bár a helyzet már sokat javult.
A szakember szerint már az átoltottság néhány százalékos emelkedése is sokat jelentene az országban, de a legnagyobb baj szerinte és sokak szerint sem ez, hanem hogy az ország vezetése nem magyarázta el az embereknek, hogy a koronavírus elleni oltások nem csodaszerek. Ennek köszönhető a sok álhír és az általános szkepticizmus is. Minél előbb köszörüli ki a kormány a csorbát, annál jobb.
