Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Nyitókép: Pixabay

Vádat emeltek a Steele-dosszié egyik orosz informátora ellen

A vád szerint hazudott forrásaival kapcsolatban az FBI-nak.

Vádat emeltek a Donald Trump korábbi amerikai elnököt Oroszországgal való "összejátszással" vádoló, a Demokrata Párt által finanszírozott kutatáson alapuló, úgynevezett Steele-dosszié egyik orosz informátora ellen csütörtökön.

Valamennyi jelentős amerikai médium beszámolt az Igor Dancsenko, a washingtoni Brookings Intézet korábbi orosz elemzője elleni vádemelésről, amely része a John Durham különleges ügyész által folytatott nyomozásnak. Ez annak a korábbi FBI vizsgálatnak a kiindulópontjára irányul, amely azt kutatta, hogy Donald Trump 2016-os kampánya és Oroszország között történt-e együttműködés annak érdekében, hogy az amerikai elnökválasztási verseny végeredményét Trump irányába billentsék.

Az öt rendbeli vádemelés szerint az Egyesült Államokban élő Dancsenko több ízben hamis állításokat fogalmazott meg, amikor az FBI 2017-ben kihallgatta azzal kapcsolatban, hogy információt gyűjtött Christopher Steele korábbi brit hírszerző részére, akit a demokraták azért fizettek, hogy a Trump és Oroszország közötti kapcsolatok után nyomozzon.

Dancsenko Steele egyik forrása volt, akinek a kutatási dossziéját megkapta az FBI, és az amerikai szövetségi hatóságok arra használták az akta tartalmát, hogy sikerrel kérelmezzenek a Trump-kampány egy korábbi munkatársát célzó titkosszolgálati megfigyelési engedélyt.

A vádemelés szerint Dancsenko félrevezette az FBI-t, amikor tagadta, hogy kapcsolatban állt egy PR-cég vezetőjével, aki régi demokrata aktivista és Hillary Clinton, Trump 2016-os ellenfele támogatója volt. A valóságban Dancsenko az egyik vélt állítását név nélkül erre a PR-vezető által mondottakra alapozta.

Ezenkívül azzal is vádolják az orosz elemzőt, hogy meghamisította egy telefonbeszélgetés részleteit, amit egy olyan személlyel folytatott, aki állítása szerint egy, a Trump-kampány és Oroszország között "jól felépített konspiratív együttműködést" vázolt fel neki.

Mind a Steele-dossziét, mind a Durham-vizsgálatot politikai túlfűtöttség övezi. A Trump-adminisztráció igazságügyi minisztériuma azután nevezte ki John Durhamet, miután Trump kijelentette, hogy a kampánya és Oroszország közötti állítólagos kapcsolatokat célzó vizsgálat "boszorkányüldözés". Trump a Steele-dossziéra hivatkozott annak bizonyítékául, hogy a demokraták által irányított "hamis vizsgálat" folyik, mivel a dosszié állításainak egy részét máig sem tudták alátámasztani, más részét pedig már megcáfolták.

Ugyanakkor az úgynevezett "Trump-Oroszország-nyomozás" megindításában nem játszott szerepet a dosszié, és Robert Mueller különleges ügyész végül valóban talált megkérdőjelezhető kapcsolatokat Trump kampánycsapata és Oroszország között, bár nem talált elégséges bizonyítékot a büntetőjogi vádemeléshez. A demokraták politikailag motivált vizsgálatnak nevezték a John Durham által folytatott nyomozást, de a Biden-adminisztráció igazságügyi minisztériuma nem állította le azt.

Ez volt Durham harmadik vádemelése, miután szeptemberben bíróság elé állíttatta Michael Sussmann kiberbiztonsági ügyvédet, akit azzal vádolt, hogy hamis kijelentést tett az FBI-nak egy 2016-os megbeszélésen. 2020-ban pedig bűnösnek vallotta magát egy FBI ügyvéd, aki beismerte, hogy megváltoztatta egy email üzenet tartalmát, amely kapcsolatban volt Carter Page, Trump egyik munkatársának megfigyelésével.

Címlapról ajánljuk
Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
A SpaceX csak a kezdet volt - Hány gigacéget bír még el a tőzsde?

A SpaceX csak a kezdet volt - Hány gigacéget bír még el a tőzsde?

A SpaceX rekordméretű tőzsdei bevezetése csak a kezdete lehet az idei év egyik legfontosabb piaci sztorijának. A következő hónapokban az AI két legfontosabb magánpiaci szereplője, az OpenAI és az Anthropic is megjelenhet a tőzsdén, miközben több más nagy technológiai cég is a nyilvános piacra lépést készíti elő. Első ránézésre ez jó hír a befektetőknek, hiszen végre közvetlenül is meg lehet venni az AI-forradalom eddig zárt ajtók mögött működő szereplőit. Ráadásul az OpenAI tőzsdére lépésének szimbolikus jellege is van, a 2022 végén indult bikapiac egyik fontos kezdőlökése éppen a ChatGPT megjelenése, majd az arra épülő AI-trade felfutása volt. A történet másik olvasata viszont az, hogy a hirtelen megugró részvénykínálat próbára teheti a piac felszívóképességét, és egy ponton tőkét szívhat el a meglévő piaci nyertesektől.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×