A brüsszeli EUobserver szellőztette meg azt a birtokába került hétfői EU-tanácsi belső feljegyzést, amiből kitűnik, hogy több uniós tagország is számos relációban felvetette az unióba látogatási vízummentesség felfüggesztését. A panasz a Nyugat-Balkán nagy részét, továbbá a szovjet utódállamok közül mindenekelőtt Ukrajnát, Grúziát és Moldovát érinti. Más okokból – a visszafogadási megállapodás végre nem hajtása miatt – több afrikai országgal szemben is hasonló intézkedést javasolnak.
Elemzők szerint a kiszivárgott kezdeményezések egyik pikantériája, hogy az Európai Unió
éppen a közeli hetekben készül közös csúcstalálkozót tartani Ukrajnával és külön a nyugat-balkáni térség országaival,
amelyek során az együttműködés erősítését célzó további bejelentések megszületése volna a politikai cél.
A vízummentesség felfüggesztését Hollandia már 2019-ben kezdeményezte Albániával szemben, akkor azonban – a többi tagállam hallgatólagos egyetértésével – az európai bizottsági álláspont elutasító volt.
Most azonban több helyről – mindenekelőtt Németország, Franciaország és Olaszország részéről, kiegészülve mind több cseh és belga felvetéssel is – beindultak az újabb panaszok, minden esetben számokkal is alátámasztva az észrevételeket, és szakértők szerint ezeket már nem lehet majd figyelmen kívül hagyni.
Az Európai Unió 2009 óta biztosít 90 napos vízummentes szabad beutazást szerbiai, montenegrói és észak-macedóniai polgároknak, akikhez 2014-től az albánok és a bosznia-hercegovinai lakosok is csatlakozhattak. Mindezt követte az uniós vízumpolitikában a mentesség megadása szintén 2014-ben Moldovának, majd 2017-ben Ukrajnának és Grúziának is.
Az ilyen gesztust minden alkalommal a kapcsolatok elmélyítésének jeleként értékelik, de a korábbi tapasztalatok azért arra is megtanították a döntéshozókat, hogy nem árt visszalépési kiskapukat is nyitva hagyni. Ezt szolgálja elvben a vízumfelfüggesztési mechanizmus, aminek lehetséges beélesítéséhez bizonyos referenciaszámokat is rögzítettek.
Így mindenekelőtt
olyan esetben elfogadott az újbóli korlátozás kezdeményezése, ha egy, vagy több tagállamban valamely harmadik állam polgárai esetében 50 százalékot meghaladó az illegálisan túltartózkodók aránya,
akik tehát a 90 napos vízum lejárta után is a célországban maradnak.
Hasonló intézkedést vonhat maga után, ha vízummentességben részesült harmadik ország nem teljesíti a visszafogadási egyezmény végrehajtását, továbbá akkor is, ha valamely partnerországból megnő az alaptalan menedékkérők száma.
Túltartózkodási probléma különösen a nyugat-balkáni, ukrán és a moldovai beutazók kapcsán merül fel visszatérő módon
– az utóbbiak esetében nem egyszer szervezett bűnözéssel is összefüggő ügyekhez is kapcsolódva –, míg Grúziából és Moldáviából ugrásszerűen megnőtt a megalapozatlan menedékkérelmek száma is. Egyebek között a cseh panasz is főként az utóbbiakra vonatkozott, Prága részéről az ukrán kérelmezők számának folyamatos növekedését is megemlítve.
Szintén a moldovai menedékkérelmek megugrására panaszkodott a feljegyzés szerint Belgium is, növekvő számokat észlelve Észak-Macedónia kapcsán is.
A visszafogadási megállapodás végre nem hajtása afrikai és ázsiai országok kapcsán visszatérő észrevétel. Az EUobserver emlékeztetett, hogy az Európai Bizottság ez okból már kezdeményezte a tagországok EU-tanácsánál a bangladesi, az iraki és a gambiai vízumkötelezettség helyreállítását. Ugyanilyen alapon Franciaország Tunéziából, Algériából és Marokkóból érkezők számára kívánja felfüggeszteni a beutazási könnyítéseket.
