A brüsszeli Euractiv hívta fel a figyelmet arra a kettősségre, hogy amíg a Facebook letiltotta a tálibok hozzáférést a felülethez, addig a Twitter továbbra is szabad folyást enged a tőlük származó információknak.

Szuhail Sahin, a tálibok szóvivője például jelenleg is 388 ezer követőt tudhat Twitteres profilján

– mutatott rá a brüsszeli portál.

A Facebook már a múlt héten megerősítette a BBC érdeklődésére, hogy összehangban a terrorizmushoz köthető szervezetek kizárását követő platform-politikájukkal, a tálibokat is letiltották a Facebook-használatról. Mint a média-szolgáltató szóvivője utóbb külön is kifejtette: az amerikai törvények értelmében a tálibok csoportja terrorista szervezetnek minősül, és ezért nekik is kötelességük a hozzájuk köthető profilok letiltása.

A Twitter ehhez képest egyelőre árnyaltabb megközelítést alkalmaz. Miközben a szolgáltatás az Euractiv megkeresésére megerősítette, hogy továbbra sem tolerálják az erőszak hirdetését, a gyűlöletkeltést vagy más hasonló antiszociális megnyilvánulást a felületükön, azonban pusztán azon az alapon, hogy egy bejegyzés a táliboktól származik, láthatóan egyelőre nem készek automatikus tiltást alkalmazni.

Erről nyilatkozta azt Adam Hadley, a terrorizmus online támogatását üldöző civil szervezet (Tech Against Terrorism) igazgatója, hogy valahol „meg tudja érteni” a Twitter hozzáállását is, lévén egyelőre

nincs nemzetközi szintű egyetértés abban, vajon a tálibok csoportja automatikusan terrorista szervezetnek tekinthető-e.

Ráadásul, ha a napokban kormányt alakítanak Afganisztánban, ennek kapcsán figyelembe veendő körülménynek számít majd, hogy az előző (nemzetközileg legitimnek tekintett) kormány önként mondott le hatalmáról és engedte át a vezetést a táliboknak.

Megfigyelők ennek kapcsán emlékeztettek, hogy a tálibok megítélésének a kérdése láthatóan más szervezetek számára is dilemmát jelent. A napokban például az Associated Press jelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalap leállította egy, a héten esedékes 314 millió dolláros hitelcsomag afganisztáni folyósítását, arra hivatkozva, hogy „a nemzetközi közösségben nincs egyetértés” afganisztáni kormány státuszát illetően.

Sajtójelentések ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a G7-országcsoport vezetői részben éppen e kérdéskör tisztázására is tartanak kedden videokonferenciát, a csoport soros elnökségét ellátó brit kormány miniszterelnökének a kezdeményezésére.

Ha a tálibok megítélésében egyelőre nincs is egyetértés,

abban teljes a konszenzus a nagy médiaszolgáltatók között, hogy védelmet biztosítanak afgán felhasználóiknak.

Mint a Twitter szóvivője fogalmazott a Euractivnak nyilatkozva, a platform „lépéseket tesz” mindazon aktív platformtagok (például emberi jogi aktivisták, médiaszervezetek képviselői, humanitárius szervezetek munkatársai) identitásvédelme érdekében, akik felületükön megjelennek, de a tálib vezetés részéről esetleg üldöztetésre számíthatnak.

Hasonlóképpen, a Facebook beszüntette például annak lehetőségét, hogy valamely profilra rákeresve megtekinthessék az ide regisztrált barátok listáját – erősítette meg a platform képviselője.

Minden más tekintetben, a nagy online szolgáltatók egyelőre a nagypolitika következő lépésére várnak.