Lassú kezdet után a folyamatos szívós munka kezdi meghozni a gyümölcsét az európai uniós oltási kampánynak – vélte a brit Financial Times pénteki szerkesztőségi cikke, aminek szerzője úgy jellemezte az uniós oltási ügyintézést, hogy „a sprintelés láthatóan nem kenyerük, de a maratont még megnyerhetik”.

Annyi bizonyos, hogy

a minimum egy oltással rendelkező lakosság részaránya az Európai Unióban (több, mint 70 százalék) már meghaladja az Egyesült Államokét,

és hamarosan befoghatja az Egyesült Királyságot is, miként némely uniós tagállam (Dánia, Portugália, Spanyolország) már le is hagyta. Csak a nagyon lemaradt bolgár és román oltási adatok (20 és 32 százalék) húzzák le annyira az EU-átlagot, hogy a brit még előtte járhat, de már aligha sokáig – vélte a brit lap értékelése.

Második oltás tekintetében a 70 százalék néhány héten belül szintén meglehet, amivel a 27 tagállamot számláló unió az élre kerülhet.

A kezdet mindezt nem igazán predesztinálta – emékeztetett a cikk szerzője, és felidézte az első hónapok oltóanyag-mizériáját, amit főként az idézett elő, hogy az európai megrendelés jelentős részt a brit-svéd Oxford/AstraZeneca szállítmányokon alapult, ez utóbbi azonban rögtön az elején kétharmadával megvágta a tényleges kiszállítást, szárazon hagyva az akkor számmotevő alternatívával még nem rendelkező uniós megrendelőket.

Mindebben megvolt az Európai Bizottság felelőssége, de utóbb aztán, amikor beindult különböző forrásokból a vakcinaellátás, az oltások lassúsága sok helyen már a tagállami hatóságok esetenkénti csekély hatékonyságán, no meg a lakosság növekvő vonakodásán múlott.

Az európai uniós mechanizmusoknak ugyanakkor megvan az a sajátosságuk, hogy bár számos komponensük miatt nehezebb mozgásba hozni őket, ám ha már belelendültek, akkor hosszú időn át jól bírják szuflával, hiszen egy kontinensre való tartalék áll mögöttük. Mint a Financial Times megállapította,

a százezer lakosra jutó heti beoltási arány az Európai Unióban ma már a duplája a britnek és az amerikainak.

Az utóbbi hetekben az igazi lassító tényezőt már nem az európai uniós beszerzés és ellátás, nem is a nemzeti hatósági szűk keresztmetszet, hanem mindinkább egy jelentős lakossági hányad húzódzkodása, esetenként kifejezett ellenségessége jelenti.

Mivel valamilyen fokú nyájimmunitásra csak akkor lehet számítani, ha a lakosság egészének a beoltottsága elér egy kritikus szintet (szakértők többnyire 80 százalékra teszik), ezért – már csak a gazdaság mozgásban tartása érdekében is – egyre inkább az emberek oltási készségének az erősítése vált EU-szerte elsőszámú kormányzati kihívássá.

Ez vezetett oda, hogy

ma már a tagországok fele valamilyen fokig védettségi igazolások meglététől teszi függővé

egy sor egészségügyi, kuturális, közösségi és sportszolgáltatás és intézmény elérhetőségét. Sőt, az ennél is szigorúbb változat részben még a tömegközlekedésben és egyre inkább az oktatásban is (minimum a pedagógusok felé) elvárássá tette az oltási igazolást.

Az utóbbi szigorúbb megközelítés főként a francia és az olasz rendszerre jellemző, aminek hatása nem is maradt el, így néhány hét alatt mindkét országban több mint 10 százalékkal nőtt a beoltottság (a franciáknál legalább az első adagot a felnőtt lakosság 80 százaléka felvette már).

Ennek politikai ára is van

Mindkét országban egy észrevehető mértékű társadalmi réteg alapvető jogianak korlátozásaként éli meg, hogy oltás híján egyik napról a másikra olyan evidens dolgokhoz nem férhet hozzá, mint hogy megigyon egy bisztróban egy kávét, vagy felszálljon a szupergyors express vonatra, miközben más polgároknak ezt szabad.

Mindez Franciaországban most már hetek óta visszatérő tömegtüntetések sorát váltja ki,

éppen most számít a hatóság az ötödik demonstrációkkal terhelt hétvégére.

Legutóbb országszerte már több mint 237 ezren mentek utcára (egy héttel korábban még „csak” 200 ezren voltak), és attrocitásokra, károkozásra is sor került.

Ami súlyosabb, hogy legutóbb közel két tucat egészségügyi állomást is ostrom alá vettek, köztük 15 oltóhelyet és 5 tesztelő központot. Volt, ahol csak grafitikat mázoltak a falra, másutt az oltósátrakat is szétszincálták, esetleg az egészségügyi dolgozókat is inzultálták.

Ez utóbbiról a Politico francia verziója szerint a mostani hétvége előtt azt nyilatkozta Olivier Véran francia egészségügyi miniszter, hogy „nem fogják tolerálni” az orvosi dolgozók megfélemlítésének semmilyen formáját. Pedig a Politico szerint éppen most hétvégén

újabb indulatok elszabadulására is lehet számítani, mivel most lépett életbe a távolsági gyorsvonatok és az éttermek „zöldkártya-kötelezettsége” is.

Olaszországban különböző nagyvárosokban nyolcvanezren tüntettek, és tömegek vonultak utcára Németországban is, ahol a biztonsági erők mintegy 600 személyt előállítottak.

Németországban egyéb esemény is sokkolta közvelményt, midőn kitudódott, hogy egy oltásellenes nézeteket terjesztő ápolónő sós vizet adott be a pacienseknek vakcina helyett.

Tény, mindegyik ország esetében azt állítják, hogy a „hallgatag többség” az oltással és a határozottabb kormányzati fellépéssel ért egyet. De azért heteken át százezres nagyságrendű tüntetés társadalmi, politikai közérzetet romboló tényezővé tud válni, különösen, ha a politikai színtér résztvevői egyre inkább választási módba váltanak át, miként az már-már végjátékba fordulva történik Németországban, és egyre inkább belendül Franciaországban.

A bevezetőben idézett Financial Times helyzetértékelés mindezekre is utalva vélte úgy, hogy meglehet, főként a delta variáns felfutása miatt a tényleges nyájimmunitás aligha fog máról holnapra bekövetkezni Európában, miként célszerű felkészülni a harmadik („emlékeztető”) oltások felvételének a kampányára is. Mindez tehát elhúzódó erőfeszítést és további küzdelmet vetít előre Európában, de mint látszik, az Unió erőssége éppen a hosszú távban van.

(A nyitóképen: Az egyik utas koronavírus elleni védettségi igazolványát ellenőrzi a biztonsági személyzet egyik tagja a párizsi Gare de Lyon pályaudvaron 2021. augusztus 9-én. Az országban aznaptól csak az igazolvánnyal lehet látogatni a kávézókat, éttermeket, kórházakat, valamint nagy távolságokra is ennek bemutatásával lehet csak utazni.)