Az oltási ügyek kezelése amúgy nem a féléves elnökség dolga volt, ezt közvetlenül az Európai Bizottság kezelte, de a tagországok közötti tanácskozások légkörére az első negyedévben így is alaposan rányomta a bélyegét az akadozó vakcinaellátás miatti ingerültség és elégedetlenség.

Márpedig az úgynevezett féléves „soros EU-elnökség” dolga éppen a napi munka végzése, és nem mellékes, hogy ezt milyen körülmények között teszi. A külügyek kivételével valamennyi tárca EU-szintű tanácskozását a féléves elnökség készíti elő, ő tárgyal az Európai Parlamenttel a huszonhetek nevében – miként előzőleg az ő dolga összehozni egy huszonhetes álláspontot a kormányok delegációi között –, és persze ő is vezeti le a különböző szintű tagállami (szakdiplomata, nagyköveti, miniszteri) küldöttségek brüsszeli tanácsüléseit.

A mindenkori féléves elnökségek eredményességét általában azon szokták mérni, hogy hány fontos ügyben sikerült közös nevezőre jutni, netán a jogszabályelfogadás és hatályba helyezés célszalagját is átszakítani. Az előző féléves német EU-elnökség annyiból Lisszabon kezére játszott, hogy a legkényesebb ügyek nagy részét – a hétéves közösségi keretköltségvetés véglegesítését, a 750 milliárd eurós helyreállítási alap elfogadását, a közösségi pénzlehíváshoz jogállamisági kondicionalitást kapcsoló új „jogállamisági jogszabály” EU-tanácsi (többségi) jóváhagyását – mind-mind elintézte már, mire a portugálokra került a sor.

Ez azonban még az említett ügyek kapcsán sem azt jelentette, hogy akkor nem maradt velük teendő. Ellenkezőleg:

az átfogó elvi döntés után kellett igen rövid idő alatt tető alá hozni a végrehajtáshoz szükséges valamennyi részletszabályozást is.

Emellett voltak jócskán fontos ügyek, amelyeket a német diplomácia áttolt a portugál térfélre (mint a migrációs politikai csomag, a nyugat-balkáni EU-bővítés, vagy éppen a lengyel és a magyar 7. cikk szerinti jogállamisági eljárás). Más témák a bonyolultságuknál fogva formálódtak alkalmasint már évek óta (például a közös agrárpolitika reformja, az átfogó fenntarthatósági zöldpolitikai megállapodás vagy a klímapolitikai csomag).

A mindenkori elnökségek idején további csoportot alkotnak azok az ügyek, amelyeket a soros elnökség tesz hozzá (ha akar) a megörökölt teendőkhöz, mint általa különösen fontosnak érzett problémakört. A portugál kormány számára a közös szociálpolitika megerősítése volt ilyen, külön csúcstalálkozót is szerveztek hozzá májusban Portóban.

És ha ez mindez nem lett volna elég, dübörgött közben a koronavírus-járvány harmadik hulláma, a drámai kora tavaszi felfutással, miközben mindenki remélte, hogy a beinduló oltási program talán már lehetővé teheti a 2021-es nyári idegenforgalmi szezon megnyitását. Amihez viszont speciális előkészületek kellettek, a közösségi szintű oltási tanúsítvány intézményesítésétől a nemzeti hatóságok által végzett tesztek kölcsönös elismeréséig. Ez is soros elnökségi teendő volt.

Brüsszeli sajtóhoz kiszivárgott információk szerint – mint arról hamarosan írásos értékelés is megjelenik –

Lisszabonban végül a Covid-igazolás időben történő tető alá hozását minősítették a félév legfontosabb vívmányának,

már csak a gyorsaság okán is: 61 nappal a bizottsági prezentációja után megtörtént a tagállami és európai parlamenti elfogadás, ami brüsszeli rekord. (Használata egy időben lép majd hatályba a portugál elnökség végével.)

A megörökölt házi feladatok közül a hétéves keretköltségvetés végrehajtásához szükséges szektorális részletszabályok végül sorban megszülettek, utolsóként múlt héten politikai egyetértésre jutott az Európai Parlament és a tagországok EU-tanácsának tárgyalóküldöttsége a közös agrárpolitika (KAP) átfogó reformjának sarokpontjairól is.

Ebben persze többéves munka van, de ha a „portugál félév” nem járt volna a végére, akkor veszélybe kerülhetett volna a KAP finanszírozásának elkezdése az új hétéves költségvetésből. Amúgy pedig alapvető változtatásokról lesz majd szó: a megállapodás egyebek között kötelezővé teszi a tagállamoknak járó közvetlen jövedelemtámogatások legalább 10 százalékának újraelosztását a közepes és kis méretű agrárgazdaságok javára, vagy például a közös politika története során most először lesz előfeltétel a közvetlen támogatások kifizetéséhez az európai szociális és munkajogi szabályok tiszteletben tartása. A KAP további zöldítése kapcsán szintén érdemi klíma- és környezetvédelmi, valamint állatjóléti szabályok betartásától teszik függővé a jövőben a kifizetést.

A félév során mindezt olyan további megacsomagok véglegesítése előzte meg, mint az európai zöld megállapodás összehozása, ami nem egyszerűen a klímacélok párizsi egyezményhez való hozzáigazítását jelenti majd, hanem egyúttal a körforgásos gazdaságra való áttérést, a biológiai sokféleség fogyásának megállítását, a biodiverzitás erősítését vagy az európai mezőgazdaság ökológiai termelés felé fordítását is.

Egy másik nagy falat a taxonómiai csomag volt, ami

most első ízben ad részletes és tételes leírást arról, hogy mi tartozhat a klímasemleges megoldások közé.

A rendelet a környezetileg fenntartható gazdasági tevékenység három típusát különbözteti meg:

• a környezeti célok elérését szolgáló tevékenységekét,
• a klímasemleges gazdaságra való átállást elősegítő átmeneti technológiák alkalmazását (végül is a jelek szerint ide tartozhat majd például a gáz, amennyiben szénalapú technológiát vált ki),
• és az úgynevezett rásegítő tevékenységeket, ha hozzájárulnak a fenti két tevékenységcsoport erőfeszítéseihez.

És akkor még nem esett szó magáról a klímacsomagról, amelynek keretszámait még a német elnökség alatt a decemberi EU-csúcs rögzítette ugyan, de a jogszabályba gyúrása és főként európai parlamenti elfogadtatása már szintén a portugál féléves elnökség dolga volt.

Még egy látványos áttörést hozott a félév egy olyan ügyben – közös migrációs politika –, amelyben előzőleg fél évtizeden át nem sikerült haladni. Májusban következett be az, hogy sikerült tagállami megállapodásra jutni az európai uniós menekültügyi ügynökségről szóló rendeletről. Ez azért volt lényegi fejlemény, mert az átfogó menekültpolitikai csomag egyik fontos eleméről van szó, amit előzőleg éveken át ugyanúgy blokkoltak elsősorban a deli országok, mint minden mást, azzal a felkiáltással, hogy csakis akkor adhatják beleegyezésüket, ha a csomag valamennyi – számukra is fontos, például menekültelosztási – részletéről is megállapodnak.

Most azonban Lisszabonnak sikerült elérnie, hogy öt déli tagállam – Spanyolország, Olaszország, Görögország, Málta és Ciprus – közös levélben jelezte, hogy nem akadályozza tovább a dosszié elfogadását. Ezt sokan még akkor is jelentős elmozdulásként értékelték, ha ugyanezen “ötök” azt is értésre adták, hogy a tényleges végrehajtást viszont továbbra is ahhoz kötik majd, hogy legyen haladás a többi témában is.

Mindenesetre bizottsági részről bíznak benne, hogy ez első engedmény utat nyithat a csomag többi elemének egyenként történő felgöngyölítésére (a következő jelölt a közös ujjlenyomat-nyilvántartási rendszer lehet).

Ami a portugál elnökségi “különtémát”, a szociálpolitika erősítését illeti,

a portói EU-csúcs – ami amúgy hónapok óta az első személyes találkozó volt az unió vezetői között – áldását adta az európai szociális pillér végrehajtását célzó bizottsági cselekvési tervre,

(amelyet mostantól a gazdasági helyreállítás „alapvető elemének” tartanak). Elfogadták a korábbi európai bizottsági számszerű javaslatokat is: e szerint 2030-ig legalább 78 százalékos foglalkoztatási szintet akarnak elérni a munkaképes korúaknál, a felnőttek legalább 60 százaléka éves képzésben kell hogy részt vegyen, és 15 millió fővel csökkenteni akarják a szegénységben élők számát.

A kép teljességéhez tartozik, hogy maradtak azért deficitek is a féléves portugál tervekben. Nem sikerült például előrelépni a nyugat-balkáni EU-bővítési folyamatban (a bolgárok továbbra is blokkolták a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával). A járvány kapcsán a harmadik országokhoz való viszonyulás egységesítése sem halad zökkenőmentesen: mint múlt héten a német kancellár felemlegette, éppen az elnökségi portugál kormány volt az, amely beutazási lehetőséget kínált a delta-variánssal küszködő briteknek, jóllehet Nagy-Britannia nincs rajta a veszélytelennek minősített külső országok uniós listáján. És továbbra is minden különösebb tanácsi konklúzió nélkül zárult a lengyel és magyar jogállamisági eljárásban az egy hete tartott újabb EU-tanácsi meghallgatás.

A portugált követő további két EU-elnökségi félévnek (a szlovénnak és a franciának) szóló feladatként sikerült viszont a portugál hat hónap második felében megnyitni a régről ígért átfogó konferenciát az Európai Unió jövőjéről – igaz, ennek a további uniós intézmények is bábáskodnak.

Összességében a portugál diplomácia láthatóan így is elégedett, és a brüsszeli Politico szerint António Costa miniszterelnök azzal az intéssel készül átadni a féléves elnökségi stafétabotot szlovén kollégájának, Janez Janšának, hogy működése során „legyen tekintettel az északi értékekre” is.