eur:
411.71
usd:
395.27
bux:
79551.8
2024. november 22. péntek Cecília
Feltételezett vírusbeteg érkezik hozzátartozójával 2021. április 27-én az új koronavírus okozta Covid-19 betegeit ápoló szükségkórházba, amelyet egy újdelhi kórház mellett alakítottak ki. Az új koronavírussal fertőzöttek száma emelkedik Indiában, és emiatt egyre nagyobb hiány mutatkozik kórházi ágyakban és oxigénben.
Nyitókép: MTI/EPA/Idrísz Mohammed

Az indiai helyzet egyre mélyíti a vakcinakrízist

Azzal, hogy a CoviShield szállítása gyakorlatilag leállt, országok immunizációs programjai kerültek veszélybe, aminek a teljes világ számára komoly következményei lehetnek.

Milliók életére van komoly hatása az indiai vírushelyzetnek: azzal, hogy a Szérum Intézet gyakorlatilag leállította a CoviShield, az AstraZeneca Indiában gyártott oltásának kivitelét az országból, azokon a területeken, ahol ezzel a vakcinával kezdték meg az immunizációt, nagyon bizonytalanná vált, hogy ki kaphat második adagot és mikor. Múlt heti információk szerint egészen az év végéig kell várnia a COVAX-nak is arra, hogy ismét kapjon a Szérum Intézet gyártotta oltásokból , írja a CNN.

Hiány alakult ki

Az intézet döntése gyakorlatilag élet és halál közt dönthet Indiában, ahol jelenleg is 200 ezer fölött van a felfedezett napi esetek száma, de a saját kitöréseik leküzdésével küszködő fejlődő országokban akár halálos ítéletet is jelenthetnek.

Jelenleg is

140 millió adag oltás hiányzik a világon

a COVAX eredeti terveihez képest, június végére pedig már 190 millió adagról beszélhetünk majd. Ez pedig nemcsak az érintett országoknak, de az egész világnak nagy gondot jelent.

"Aggódunk amiatt, hogy az indiai események előjelei annak, ami akkor fog történni, ha az oltáshiánnyal kapcsolatos figyelmeztetéseink nem találnak meghallgatásra. A gyermekek és a családok hatalmas árat fizethetnek ezért" - nyilatkozta Henrietta Fore, az UNICEF ügyvezető igazgatója egy múlt heti sajtóközleményben.

Alaposan elmaradtak

A Szérum Intézet tavaly 200 millió adag oltás szállítására szerződött a COVAX-szal, ebből 111 millió adagot február és május közt kellett volna szállítaniuk. Ezek főleg Afrikába és Ázsiába kerültek volna. Ehelyett mindössze 30 millió adagot tudtak átadni.

Az UNICEF szerint a Szérum Intézet szállításainak késedelme a fő oka annak, hogy a COVAX elmarad terveitől, a vakcinanacionalizmus, a kis gyártási kapacitás és a forráshiány mellett. Az UNICEF szerint a COVAX-nak 170 millió adagot kellett volna eddig eljuttatnia a szükséget szenvedő országoknak, ami helyett csak 71 millió adagot sikerült: ennek 42 százaléka származott a Szérum Intézettől és 56 százaléka az AstraZenecától. Az oltást 125 ország lakói kaphatták meg.

Az intézet év elején kezdte el a vakcinaszállítást, de ahogy a hazai igény nőni kezdett, egyre kevesebbet juttatott abból. A WHO márciusban figyelmeztetett arra, hogy késedelmes szállítás várható. Ahogy az indiai vírushelyzet romlott, egyre többen akarták magukat beoltatni az országban, ahol hiány alakult ki vakcinából annak ellenére, hogy a Szérum Intézet a világ legnagyobb oltásgyára.

Jelenleg az indiai lakosság 3 százaléka tekinthető teljesen oltottnak:

a Szérum Intézet nyilatkozata szerint korábban sem szállítottak ki vakcinát Indiából a helyi lakosság háttérbe szorításával, most pedig a kapacitás felpörgetésén dolgoznak. Ők az év végére ígérik a szállítás helyreállítását, egyes remények szerint valamennyi dózist már a harmadik negyedévben tudnak majd biztosítani más államoknak is.

Mindenkinek rossz hír

Az olyan országoknak, mint Nepál, ahol a lakosság kevesebb, mint 2 százaléka van oltva, ellenben az esetszámok nőnek, ez tragikus hír. A koronavírustesztek pozitivitási rátája 40 százalék, a harmadik legmagasabb a világon, az országoknak pedig mindössze legfeljebb 60 ezer adag, vészhelyzetre félretett oltása van már csak. Ezeket a közeljövőben idős emberek második oltására használják majd föl. Nepál is a COVAX-tól várt volna oltást. Banglades, Pápua Új-Guinea, Srí Lanka és Kambodzsa szintén hiába várnak a CoviShieldre.

Ez nemcsak az érintetteknek gond, de az egész világnak, hiszen a kontrollálatlanul terjedő vírusban ott van a friss mutációk kialakulásának lehetősége. A COVAX azzal igyekszik segíteni a helyzeten, hogy most

a nemrég WHO-engedélyt kapott Sinopharm oltás gyártójával is tárgyalásokat kezdett vakcinavárlás céljából.

Eközben sok országban már a legkevésbé veszélyeztetettek kapják meg az oltást: a világban beadott vakcinamennyiség 75 százalékát mindössze 10 országban adták be.

Kötelezni nem tudják semmire az államokat, ám a WHO is azt kéri, azok az országok, amelyek túl sok adagot rendeltek maguknak, osszák meg feleslegüket a fejlődő országokkal amelyek lakosai egyelőre továbbra is védtelenek. Ezzel nemcsak rajtuk, hanem mindenkin segíthetnek.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

Demkó Attila: az orosz–ukrán háború legvéresebb szakasza következik

A lehetséges tárgyalások előtt várható a háború legrosszabb szakasza – mondta az InfoRádióban a biztonságpolitikai szakértő, miután Ukrajna nyugati rakétákat lőtt ki Oroszországra, az pedig minden korábbinál keményebb válaszlépésekkel fenyegetőzik, sőt egyet már végre is hajtott Dnyipro városával szemben.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×