A gyártó a heti 2,6 millió adag helyett csak 1,3 dózist fog tudni szállítani – tudta meg a brit Financial Times egy birtokába került dokumentumból. A cég azt állítja, hogy az "ideiglenes kiesésről" tájékoztatta már az Európai Bizottságot és külön-külön az érintett tagországokat is.

Az AstraZeneca arra vállalt kötelezettséget, hogy a második negyedév végéig 70 millió adagot fog átadni. A mostani kiesés kapcsán tett rövid értesítésük azt állítja, hogy az utóbbi célszámot továbbra is tartani tudják majd.

A Financial Times megjegyzi, hogy az év eleje óta folyamatos szállítás-lemondásokkal küszködő AstraZenecával szemben immár általánosnak mondható – a korábban csak az Európai Bizottság által képviselt – elégedetlenség és felháborodás.

Megfigyelők szerint lényegében eldőltnek tekinthető, hogy a brit-svéd gyártó egész egyszerűen többször is eladta ugyanazon kapacitását-készletét, és ebből – az ugyan egy nappal később aláíró, de előzetesen többet finaszírozott és szerződésében elsődlegességet kikötő – brit vevőnek adta a nagyobb részt.

A brit lap szerint mindezt egy csütörtöki nyilatkozatában – tagállami kormányfők közül elsőként – Mario Draghi olasz miniszterelnök immár nyíltan is megfogalmazta, midőn kijelentette: az európai oltóanyag-ellátásában mutatkozó nehézségek nem kis részt „egyes gyártok, mindenekelőtt az AstraZeneca” teljesítésében mutatkozó elmaradásnak tudhatók be.

„Az az ember benyomása – és adja isten, hogy ne legyen igazam -, hogy egyazon mennyiséget két-háromszor is eladtak”

– mondta az olasz kormányfő.

A gyár a tavaly aláírt szerződésben az első negyedévre 80-100 millió dózis szállítására vállalt kötelezettséget, ehhez képest végül csak 30 millió adagot teljesített. Ez különösen az oltási kampány indításakor, amikor nulláról próbálja minden ellátó felépíteni az oltási tervét, rendkívül komoly következményekkel járt. Az európi uniós beoltási ráta mindmáig nem volt képes érdemben felzárkózni például ahhoz a brit oltási mennyiséghez, amelynek esetében viszont az AstraZeneca nem jelzett egyszer sem elmaradást.

A gyár az eső félévben összesen 180 millió dózist kellene, hogy szállítson, de

sokan kétlik, hogy erre valóban képes lehet.

Mostanra már annyit változott ugyanakkor a helyzet, hogy a kiesések relatíve csak kisebb problémákat okoznak, mivel időközben beléptek újabb vakcinák is, és számuk a következő hetekben tovább nőhet még. Ezzel párhuzamosan éppen az AstraZeneca használata a tagországok többségében amúgy is korlátozottabbá vált, miután felmerült annak vélelmezése – és ezt lényegében az Európai Gyógyszerügynükség múlt heti jelentése is alátámasztotta -, hogy a szer alkalmazása és egyes nagyon ritka esetekben kialakuló vérrögképzőség, illetve ezt követő trombózis között kapcsolat állhat fenn.

A fejlemény fényében a legtöbb országban átálltak arra, hogy az oltóanyagot a tapasztalatok szerint ilyen komplikációnak csak kevésbé kitett idősebb korosztály körében alkalmazzák.

Más kérdés, hogy olyan tagállami megrendelők esetében – és láthatóan ezt történt több közép-európai országban, mindenekelőtt a nagyobb „tagállami szolidaritást” követelő Ausztriában is -,

amelyek zömében az olcsóbb és egyszerűbben szállítható-kezelhető brit-svéd szerre akarták alapozni

oltási programjukat, e konstans elmaradások egyre súlyosabb problémákat vetnek fel.

A mostani szállításkiesésről amúgy a gyár a brit lap szerint „csak igen rövid határidővel” értesített európai uniós ügyfeleit.