Infostart.hu
eur:
359.41
usd:
313.39
bux:
0
2026. július 16. csütörtök Valter
Falfestményt távolít el egy munkás Washingtonban 2020. június 2-án. A George Floyd afroamerikai férfi halála miatti tüntetések a május 25-én kezdődtek, miután a 46 éves Floyd életét vesztette a rendőrök intézkedése közben Minneapolisban. George Floyd halálát a nyakára és a hátára nehezedő nyomás okozta fulladás idézte elő, miután egy rendőr igazoltatás után földre teperte és a nyakára térdelt. Az Egyesült Államok több mint 40 városában kijárási tilalmat vezettek be a véres erőszakba torkolló zavargások miatt.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Forgatókönyveket készített az amerikai hírszerzés arról, milyen lesz 2040-ben a világunk

A legoptimistább jóslat szerint a demokratikus országok úrrá tudnak lenni a problémákon, a legpesszimistább viszont éhezést és zavargásokat vetít előre.

A Nyugat és Kína közötti rivalizálás fokozódása várható a következő húsz évben, amelyet a katonai erőviszonyok változása, a demográfia, a technológiai verseny és a "kormányzati modellek közötti egyre erősödő megosztottság" is táplál – hangsúlyozta friss jelentésében az amerikai hírszerző szolgálatokat összefogó Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC).

A Globális trendek 2040: egy versengőbb világ című dokumentum szerint a következő évtizedekben komolyabb kihívást fog jelenteni az éghajlatváltozás, illetve a társadalmi egyenlőtlenségek, a járványok, valamint az államok közötti és azokon belüli konfliktusok. Arra is rámutattak, hogy bizonyos problémákat így is súlyosbított már a koronavírus-pandémia, amelynek hatásai még évek múlva is érezhetők lesznek.

A mostani járvány

  • feltárta és esetenként mélyítette az egészségügyi ellátás egyenlőtlenségeit,
  • megnövelte az államadósságot,
  • felerősítette a politikai polarizációt és a nacionalizmust,
  • súlyosbította az egyenlőtlenségeket,
  • fokozta a bizalmatlanságot a kormányok iránt,
  • rávilágított a nemzetközi együttműködés kudarcaira

– olvasható a jelentésben. E szerint eközben lelassult az előrehaladás a szegénység, a járványok, továbbá a nemek közötti egyenlőtlenségek elleni küzdelemben.

Mint írták, a regionális hatalmak és a nem-állami szereplők a közeljövőben a jelenleginél is nagyobb befolyással fognak rendelkezni, és ez valószínűleg "erőszakra hajlamosabb és változékonyabb geopolitikai környezetet", gyengébb nemzetközi együttműködést fog eredményezni.

Az NIC öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a világ 2040-es állapotáról.

  • A legderűlátóbb szerint a demokratikus kormányzatok végül eredményesebbnek bizonyulnak a tudományos kutatás és a technológiai innováció támogatásában, és ez gazdasági fellendülést hoz számukra, így képesek lesznek megküzdeni a hazai kihívásokkal és a nemzetközi versenytársakkal.
  • A legpesszimistábban azt emelték ki, hogy a koronavírus-válság és a globális felmelegedés zavarokat okoz majd a globális élelmiszer-ellátásban, ami sokak halálát okozó zavargásokhoz vezethet.

A nemzeti hírszerzési igazgató hivatala alá rendelt ernyőszervezet négyévente, az új elnöki mandátum kezdetének környékén ad ki ilyen jelentést. Ebben a nemzetbiztonsági környezetet a következő húsz évben meghatározó politikai, gazdasági, társadalmi és egyéb trendeket értékelik.

"Célunk, hogy segítsünk a döntéshozóknak és az állampolgároknak felkészülni a jövő lehetséges irányaira" – közölték a szakemberek, rámutatva, hogy nem írtak konkrét helyzetek esetleges alakulásáról, inkább általánosabb tendenciákat vizsgáltak.

Címlapról ajánljuk
Elemzők: újratervezés, sorsdöntő hónapok állnak a Fidesz előtt

Elemzők: újratervezés, sorsdöntő hónapok állnak a Fidesz előtt

Három hónappal az országgyűlési választások után még mindig kampányüzemmódban van Magyar Péter, és ez a lendület akár jövő tavaszig is kitarthat. Horn Gábor szerint a Fidesz jövője is ekkorra dőlhet el, de Orbán Viktor számára már nincs visszaút. Kiszelly Zoltán úgy látja, a Tisza-kormány a kétharmados parlamenti támogatással a Fideszhez hasonlóan a többségi demokrácia modellt alkalmazza, miközben a Fidesz egyben maradt, és az egykori kormánypárt számára most kezdődik az újratervezés éve. Elemzőket kérdeztünk a választások óta eltelt időszakról és a várható forgatókönyvekről.

Alkotmányjogász: az államfőnek lényegében nincs mozgástere

Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az Alaptörvény 17. módosítását, amely egyebek mellett azt tartalmazza, hogy megszűnik az államfő megbízatása. Ezt azonban még az érintett köztársasági elnöknek is alá kell írnia. Cservák Csaba alkotmányjogász professzor ismertette a Sulyok Tamás előtt álló lehetőségeket.
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×