eur:
393.93
usd:
368.36
bux:
66376.55
2024. április 24. szerda György
Falfestményt távolít el egy munkás Washingtonban 2020. június 2-án. A George Floyd afroamerikai férfi halála miatti tüntetések a május 25-én kezdődtek, miután a 46 éves Floyd életét vesztette a rendőrök intézkedése közben Minneapolisban. George Floyd halálát a nyakára és a hátára nehezedő nyomás okozta fulladás idézte elő, miután egy rendőr igazoltatás után földre teperte és a nyakára térdelt. Az Egyesült Államok több mint 40 városában kijárási tilalmat vezettek be a véres erőszakba torkolló zavargások miatt.
Nyitókép: MTI/AP/Patrick Semansky

Forgatókönyveket készített az amerikai hírszerzés arról, milyen lesz 2040-ben a világunk

A legoptimistább jóslat szerint a demokratikus országok úrrá tudnak lenni a problémákon, a legpesszimistább viszont éhezést és zavargásokat vetít előre.

A Nyugat és Kína közötti rivalizálás fokozódása várható a következő húsz évben, amelyet a katonai erőviszonyok változása, a demográfia, a technológiai verseny és a "kormányzati modellek közötti egyre erősödő megosztottság" is táplál – hangsúlyozta friss jelentésében az amerikai hírszerző szolgálatokat összefogó Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC).

A Globális trendek 2040: egy versengőbb világ című dokumentum szerint a következő évtizedekben komolyabb kihívást fog jelenteni az éghajlatváltozás, illetve a társadalmi egyenlőtlenségek, a járványok, valamint az államok közötti és azokon belüli konfliktusok. Arra is rámutattak, hogy bizonyos problémákat így is súlyosbított már a koronavírus-pandémia, amelynek hatásai még évek múlva is érezhetők lesznek.

A mostani járvány

  • feltárta és esetenként mélyítette az egészségügyi ellátás egyenlőtlenségeit,
  • megnövelte az államadósságot,
  • felerősítette a politikai polarizációt és a nacionalizmust,
  • súlyosbította az egyenlőtlenségeket,
  • fokozta a bizalmatlanságot a kormányok iránt,
  • rávilágított a nemzetközi együttműködés kudarcaira

– olvasható a jelentésben. E szerint eközben lelassult az előrehaladás a szegénység, a járványok, továbbá a nemek közötti egyenlőtlenségek elleni küzdelemben.

Mint írták, a regionális hatalmak és a nem-állami szereplők a közeljövőben a jelenleginél is nagyobb befolyással fognak rendelkezni, és ez valószínűleg "erőszakra hajlamosabb és változékonyabb geopolitikai környezetet", gyengébb nemzetközi együttműködést fog eredményezni.

Az NIC öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel a világ 2040-es állapotáról.

  • A legderűlátóbb szerint a demokratikus kormányzatok végül eredményesebbnek bizonyulnak a tudományos kutatás és a technológiai innováció támogatásában, és ez gazdasági fellendülést hoz számukra, így képesek lesznek megküzdeni a hazai kihívásokkal és a nemzetközi versenytársakkal.
  • A legpesszimistábban azt emelték ki, hogy a koronavírus-válság és a globális felmelegedés zavarokat okoz majd a globális élelmiszer-ellátásban, ami sokak halálát okozó zavargásokhoz vezethet.

A nemzeti hírszerzési igazgató hivatala alá rendelt ernyőszervezet négyévente, az új elnöki mandátum kezdetének környékén ad ki ilyen jelentést. Ebben a nemzetbiztonsági környezetet a következő húsz évben meghatározó politikai, gazdasági, társadalmi és egyéb trendeket értékelik.

"Célunk, hogy segítsünk a döntéshozóknak és az állampolgároknak felkészülni a jövő lehetséges irányaira" – közölték a szakemberek, rámutatva, hogy nem írtak konkrét helyzetek esetleges alakulásáról, inkább általánosabb tendenciákat vizsgáltak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 24. 19:04
×
×
×
×