Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 7. vasárnap Ambrus
Fekete kereszteket festettek a brazil zászlóra a koronavírus-járvány áldozatainak emlékére egy tüntetésen Brazíliavárosban 2020. május 20-án. A tüntetők Jair Bolsonaro brazil elnök koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedései ellen tiltakoztak. Előző nap Brazíliában először haladta meg az ezret az egy nap alatt elhunytak száma.
Nyitókép: MTI/EPA/EFE/Joedson Alves

A nyájimmunitás illúziója Manausban sokba került

A kétmilliós brazil városban tavasszal tömegsírokba temették az áldozatokat, júniusra a halálozás a pandémia előtti szintre esett vissza, és azt feltételezték, a lakosság kétharmada esett át a víruson. Aztán jött a második hullám.

Nemcsak pletykának tűnt az ősszel, hogy Manaus elérte a nyájimmunitást: a Science magazinban is közölték azt a tanulmányt, amely legalább 66-76 százalékosra tette a lakosság átfertőzöttségét. Az írás, melyet Covid-19 nyájimmunitás a brazil Amazonas mellett címmel közöltek, azzal érvelt, hogy a nyájimmunitás szignifikáns szerepet játszott a vírus kontroll alá vonásában. Egyik szerzője, Ester Sabino, a São Pauló-i Egyetem munkatársa ma már bánja a címadást.

"Nem számoltunk azzal, hogy lesz második hullám" - mondta a szakember a The Economistnak.

Pedig az megérkezett. Január 15-én a kórházakban kifogyott az oxigén, több mint ötven beteg halt meg annak hiánya miatt azelőtt, hogy katonai repülőkkel utánpótlást tudtak volna szállítani a városba.

Aki tudott, privát úton vett oxigént, és otthon kezelte beteg szeretteit. Egy kórház rendőri segítséggel utasította el a hozzájuk érkező betegeket, mert már nem volt kapacitás a kezelésükre.

Hogy mi okozta a helyzetet, nem tiszta. Lehet az ok az új variáns terjedése, amely az esetek 42 százalékában volt kimutatható. Az is lehetséges, hogy az antitestek adta védettség szintje túl alacsonyra csökkent, és persze előfordulhattak klasszikus újrafertőződések is.

És lehetett fals a kutatási eredmény is, melyet vérbankban tárolt minták alapján közöltek. Azok, akik eljárnak vért adni még koronavírusos időkben is, valószínűleg olyan, aktív állampolgárok, akik sokkal könnyebben megfertőződnek.

Pedro Hallal, a Pelotasi Állami Egyetem munkatársa is végzett hasonló kutatást, de az ő eredményei szerint

csak a manausiak 15 százaléka esett át a megbetegedésen.

Úgy véli, a másik kutatás készítői nem kell elővigyázatossággal jártak el, amikor értékelték az általuk tapasztaltakat.

Az esetnek figyelmeztető ereje van mindenki számára: az, hogy sokakban mutatják ki a magas antitestszintet, egyáltalán nem egyenértékű a nyájimmunitás meglétével. Az optimista eredményt mutató kutatás hatására az emberek elkezdték keresni határaikat az új helyzetben:

azt hihették, vége a járványnak.

Manausnak ezt nagyon nehéz lecke által kell most megtanulnia. Az oxigénellátás folyamatosan kritikus szinten van, és a kétmilliós metropolisznak csak 70 ezer adag jut az ország számára eddig lekötött 6 millió adagnyi koronavírus elleni oltásból. A nyájimmunitásért sokkal nagyobb árat fizetnek, mint azt hihették.

Ahogyan az a fenti, frissülő grafikonon is látszik, Brazília a koronavírus által leginkább sújtott országok közé tartozik. A közel 210 millió fős lakosságból 9,6 millióan estek már át a koronavíruson, melynek már több mint 233 ezer halálos áldozata volt az országban.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Vinkó József: én is megdöbbentem, milyen titkokat, rejtett történeteket mutatnak Budapest egyes gasztrohelyei

Nagyon is létezik gasztroturizmus – mondta Vinkó József, a Magyar Konyha magazin főszerkesztője az InfoRádió Aréna című műsorában, és felhívta a figyelmet újonnan összeállított gasztroséta helyekre. Beszélt arról is, hogy a hozzánk látogató külföldiek hetven százaléka milyen ételt keres, és hogy leáldozik-e a fine dining csillaga. Megtudhattuk tőle azt is, miért „házasítják” a japán és a perui konyhát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Budapest így kerüli meg a kormányt a nemzetközi színtéren

Bár a diplomácia hagyományosan elsősorban nemzetállami feladatként jelenik meg, az utóbbi évtizedekben számos más szereplő – például civil szervezetek, vállalatok, multinacionális intézmények, valamint települési és területi önkormányzatok – is aktívan részt vesz a nemzetközi kapcsolatok alakításában. Az önkormányzatok így saját nemzetközi hálózataik révén bővítik mozgásterüket, tanulnak egymástól, átveszik egymás bevált gyakorlatait, és cserélnek közpolitikai modelleket. Az önkormányzati, vagy más néven szubnacionális diplomácia azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok alatti közigazgatási egységek közvetlenül létesítenek és ápolnak külföldi partnerkapcsolatokat. Budapest esetében is az figyelhető meg, hogy az elmúlt években egyre határozottabban lép fel önálló, saját útját járó szereplőként a nemzetközi porondon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×