17 °C
"Nem tudtuk megkezdni oltási kampányunkat, mert nincsen mivel. Egyes országok nagyon komoly előszerződéseket kötöttek, melyek következményeként nehézzé vált Afrikának is szereznie a vakcinából" – fogalmaz John Nkengasong, az afrikai járványügyi központ, az African Centers for Disease Control and Prevention vezetője.
Az Orvosok Határok Nélkül vezetője, Christine Jamet szerint "védhetetlen helyzetet alakíthat ki az, ha egyes országok hamarabb kezdik el oltani az egyetlen rizikócsoportba sem tartozó polgáraikat, mint az afrikaiak az első egészségügyi dolgozóikat. Ez világjárvány, amelyben világméretű szolidaritásra van szükség, ha valóban kontroll alá akarjuk vonni a fertőzést."
Súlyos második hullám
Eközben egyre több bizonyíték utal arra, hogy az afrikai kontinensen rögzített 3,6 millió eset és 93 ezer áldozat súlyos alulbecsülése a valós számoknak. A The Guardian cikke szerint tízezrek életébe kerülhet, ha a következő hónapokban sem jut oltáshoz Afrika.
Az esetszámok legutóbbi felívelése decemberben kezdődött, a dél-afrikai variáns megjelenése mellett a kontinensen belüli mozgás élénkülése és az óvintézkedésekbe való belefáradás is felelős lehet az erőteljes második hullámért. Matshidiso Moeti, a WHO a régióért felelős regionális igazgatója szerint jelenleg válaszút előtt áll a kontinens. Az egészségügyi rendszer máris túlterhelt, kevés az elérhető oxigén, a dolgozók kimerültek,
a hamvasztási kapacitás képtelen követni az áldozatok számát.
A kontinensen legalább 41 országot érintett a koronavírus második hulláma, de mindössze hat jutott hozzá vakcinához legalább kis mennyiségben.
Sok egészségügyi dolgozó lesz áldozat
A Dél-Afrikai Köztársaság, amely a szub-szaharai régió eseteinek felét jegyezhette fel, februárban tudja megkezdeni az immunizációt: az AstraZeneca indiai gyártású oltásából egymillió adagot kaptak, az egészségügyi dolgozókkal kezdik az oltási kampányt. A nyájimmunitást év végére érhetik el. Az országot komolyan sújtja a vírus: már a második hullám előtt 300 egészségügyi dolgozó vált a fertőzés áldozatává. Ez nemcsak személyes tragédiák sorát jelenti, de az ellátórendszer számára is probléma, mivel szakképzett dolgozóikat vesztették el, akiknek nem tud más a helyébe lépni.
Szudánban tavaly március és idén január közt 41 orvos vesztette életét a járvány következtében, de Zimbabwe, Mozambik és Kenya is sok egészségügyi dolgozót vesztett el. Nigériát az első hullám megkímélte, de az országban rögzített 131 ezer koronavírusos eset fele az elmúlt három hónapban következett be, és egyetlen hét alatt húsz áldozatot követelt orvosok körében a vírus. Malawiban januárban kezdett exponenciálisan megugrani az esetszám, és már kilenc egészségügyi dolgozó halt meg a vírus miatt.
Az egészségügybe sem jut oltás
"Az egészségügyi dolgozók beoltása kulcsfontosságú lenne most. Ha lenne legalább 40 ezer adag vakcinánk, azzal a legnagyobb csomópontokon dolgozókat immunizálhatnánk" – mondta Marion Péchayre, az Orvosok Határok Nélkül lilongwei missziójának vezetője.
"Oltás nélkül a helyzet hamarosan tarthatatlanná válik"
– teszi hozzá.
Az Afrikai Unión keresztül 650 millió adag oltást kötött le a kontinens, de ebből mindössze 50 millió lesz elérhető június előtt. A COVAX 600 millió adagnyi vakcinát tervez szállítani a kontinensnek az év első felében. A földrésznek 1,5 milliárd adagra van szüksége a hatvan százalékos átoltottság eléréséhez: ennek elérése két évbe is beletelhet. Amellett, hogy a vakcinagyártókat arra kérik, a szabadalmak elérhetővé tételével segítsenek felpörgetni a gyártókapacitást, az érintett országok aktivistái a fejlett világot arra szólítják fel, hogy szabadítsanak fel az általuk feleslegesen lekötött oltásmennyiségből, hogy Afrikának is juthasson vakcina.
