eur:
393.29
usd:
367
bux:
66620.54
2024. április 25. csütörtök Márk
Nyitókép: Pixabay

Ausztrália vs. techóriások: kivonulással végződhet a történet

Ausztrália már február közepén elfogadná a médiapiacot szabályozó kódexet, amely rákényszerítené eleinte csak a Google-t és a Facebookot, hogy fizessen a helyi sajtóorgánumokból átvett hírtartalmakért. Az InfoRádió Ződi Zsoltot, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársát kérdezte.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa szerint az ausztrál kormány fent említett lépése meglehetősen radikálisnak tekinthető.

Az ügy előzménye, hogy Ausztráliában készült egy felmérés, ami természetesen olyan eredményt hozott, mint amilyet szinte a világ bármely részén hozna, miszerint

a közösségi médiahálózatok és keresőmotorok – jelen esetben a Google és a Facebook – óriási hirdetési árbevételt szipkáznak el a hagyományos médiától.

Ennek nyomán például az amerikai székhelyű News Corporation médiavállat hatvan helyi újságot volt kénytelen bezárni az elmúlt hetekben, mert ezek hirdetési árbevételei egész egyszerűen elfogytak – jegyezte meg Ződi Zsolt.

A felmérés arra is rámutatott, hogy

minden száz ausztrál dollárból több mint nyolcvan a nagy techcégeknél realizálódik.

Tehát az ausztrál törekvés – hasonlóan más országokéval, akár az Európai Unióéval – arról szól, hogy az említett két hatalmas platformtípus részeltesse a sajtótermékeket a saját hirdetési árbevételéből, hiszen a forgalmuk jelentős részét is a hagyományos médiavállatok, illetve az azok által – nem kevés pénzből – előállított tartalmak adják, miközben a teljes haszon előbbieknél csapódik le. Vagyis az ausztrál kormány nem megadóztatni kívánja a Google-t és a Facebookot, hanem megállapodásra kényszerítené azokat a hagyományos médiavállalatokkal, ellenkező esetben hatalmas büntetéssel nézhetnének szembe.

Nagyon fájhat nekik

A szakember megjegyezte, bár az elmúlt évtized általános tapasztalata, hogy a platformok engedtek a kormányok különféle szabályozási törekvéseinek, sőt, sokszor ők kérték azokat,

jelen esetben „nagyon barátságtalanul” reagáltak.

Például az ausztrál Google ügyvezetője hosszú nyílt levelet intézett a jogalkotókhoz, amiben – a corporate világra jellemzően proaktívan és pozitívan – felvázolta, hogy nekik lenne egy „klasszabb” javaslatuk az ausztrál kormányénál, majd a mondandója végén azt is meglengette, hogy

a Google egész egyszerűen kivonulhat a helyi piacról.

A megszokottól eltérő heves reakció vélhetően abból fakad, hogy korábban mindig csak arról volt szó, hogy a Google, amikor maga is mint kvázi mediavállalatként (Google News) kezdett el viselkedni, abból részeltessen. Vagy a Facebook esetében, hogy ne a hírfolyamban megjelenő hírek után fizessen. Az ausztrál kormány azonban ezen a helyzeten változtatni kíván azt mondva, hogy azért is fizetnie kell a platformoknak, ami a newsfeedben, illetve a találati listában is megjelenik, vagyis mondjuk az emberek által megosztott hírek után is – értett egyet a szakember, megismételve: a történet vége így az lehet, hogy a Google és a Facebook ki fog vonulni az ausztrál piacról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemző: az ellenzék erőre kapott, és kezdi elhinni, hogy nem legyőzhetetlen Erdogan

Elemző: az ellenzék erőre kapott, és kezdi elhinni, hogy nem legyőzhetetlen Erdogan

Recep Tayyip Erdogan pártjának veresége a helyhatósági választásokon elsősorban a rossz török gazdasági helyzet következménye – mondta az InfoRádióban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársa. Pénzváltó Nikolett arról is beszélt, hogy az ellenzék jelentős visszaigazolást kapott arra, hogy lehet esélye a győzelemre a következő államfőválasztáson.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Megcsapott minket a hitelválság szele, évezredes gödör szélére lökte a lakáshiteleket

Megcsapott minket a hitelválság szele, évezredes gödör szélére lökte a lakáshiteleket

A 2008-as pénzügyi válság kirobbanása utáni állapotokat idézte a magyar lakáshitelpiac tavalyi inaktivitása: ebben az évezredben egyedül 2013-ban történt kevesebb lakáshitel-folyósítás, mint tavaly. A KSH friss adatai alapján összesen 652 ezer lakáscélú hitelszerződés él Magyarországon, ami 22%-kal elmarad a 2008-as csúcstól. A hitelből finanszírozott lakásvásárlások aránya nagyjából egyharmadra süllyedt, vagyis aki tehette, nem hitelből vásárolt. Az idei év már a fellendülésről szól, de hogy miként zajlik ez, arról a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáján lehet érdekes szakértői véleményeket hallani, érdemes mielőbb regisztrálni!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×