A német elnökségnél pattog a labda, Magyarország álláspontja egyértelmű: mi ezt a rendszert szeretnénk fenntartani, ami most is van és ami benne volt a júliusi megállapodásban – mondta Steiner Attila az állam- és kormányfők jövő héten esedékes ülése előtti uniós kompromisszum esélyeiről az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára úgy fogalmazott, nem a magyar kormányzat idézte elő ezt helyzetet, ezért a megoldást is azoknak kellene prezentálniuk, akik ezt előidézték.

Magyarország és Lengyelország jelezte, hogy megvétózza az Európai Unió hétéves keretköltségvetését és a Next Generation EU helyreállítási hitelcsomag elfogadását, ha a pénzek kifizetését jogállamisági kritériumokhoz kötik. Steiner Attila kiemelte, hogy az új, 750 milliárd eurós helyreállítási alap esetében megkerülhető a magyar vétó, hiszen Orbán Viktor miniszterelnök is megszellőztette, hogy esetleg kormányközi úton meg lehetne oldani a kérdést, és akkor nincs szükség az Európai Tanács egyhangú támogatására.

Az elmúlt napokban különleges gazdasági eszköz néven is megjelent egy eljárásmód, de erről hivatalos értesítést még nem kapott a tárca. Az államtitkár szerint két alapvető út van, vagy kormányközi megállapodásokkal segíthetik meg a rászoruló tagállamokat, vagy a korábban már alkalmazott közös hiteleszközöket vethetik be.

"Nagyon fontos, hogy azok a tagállamok, amelyek komoly gazdasági nehézségekkel szembesülnek, minél hamarabb hozzájussanak ezekhez az uniós forrásokhoz, ezért is fogadtuk el még nyáron ezt a megállapodást, noha a kormányzat nincs annak a pártján, hogy hosszú távú hitelekkel oldjuk meg a gazdasági problémákat" – mondta Steiner Attila. Magyarország nem esik el forrástól, ha végül nem fogadják el a 750 milliárdos alapot, mert szerinte

ez egy hitelezési kérdés, és Magyarország tud felvenni hitelt a saját jogán is.

"Ez nem egy érvágás Magyarország számára, ha kimarad belőle, sőt, a közös hitelnél a közös hitelért helyt is kell állni, még az is lehet, hogy Magyarországnak helyt is kellene állni más hitelének a bedőléséért. Ha viszont mi megyünk ki a hitelpiacra, akkor a saját magunk urai vagyunk" – mondta az államtitkár.

Európai Bíróság: vita a tartózkodásról

Az Európai Bíróságon támadta meg Magyarország az Európai Parlamentnek azt a döntését, amellyel elfogadta a Sargentini-jelentést, és elindulhatott a 7-es cikkely szerinti eljárás. A bíróság főtanácsnoka most hozta nyilvánosságra az álláspontját az ügyben, és azt indítványozza, hogy el kell utasítani a magyar keresetet, mert a szavazástól tartózkodókat nem kell beszámítani a voksolók közé, így valóban megvolt a jelentés kétharmados támogatottsága a parlamentben.

Steiner Attila azonban arra figyelmeztetett, hogy ez még nem az ítélet. A főtanácsnok adja az első irányadó véleményt, de majd a bírói testület dönt, és eltérhet a főtanácsnoki állásponttól.

"A magyar kormányzat nagyon evidens érveket tett le az asztalra. Mi úgy gondoljuk, hogy

a tartózkodás is egy szavazatnak számít, különben miért lenne három szavazógomb a szavazókészüléken?

A képviselő azt is megtehetné, hogy nem megy be az ülésre, és akkor egyértelmű, hogy nem akar semmilyen véleményt nyilvánítani, viszont ebben az esetben lehetett egy kifejezett vélemény is, hogy valaki tartózkodni akar. A Sargentini-szavazás előtt sok képviselő mondta, hogy igen, igen, érti a problémánkat, úgyhogy ő akkor egy tartózkodást tud biztosítani a mi számunkra. És most jelenleg ezeknek a képviselőknek a véleményét ignoráljuk" – mondta az államtitkár.

Ha a bíróság elutasítja a magyar keresetet, akkor lehet másodfokra vinni az ügyet, és Steiner Attila szerint ebben az esetben ezt meg is fogják tenni. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a 7-es cikk szerint eljárás már folyik két éve, ezért a döntésnek csak akkor van jelentősége, ha az Európai Bíróság végül a magyar félnek adna igazat, ugyanis az azt jelentené, hogy nincs is 7-es cikk szerinti eljárás Magyarország ellen.