Infostart.hu
eur:
364.79
usd:
331.08
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön
A brit parlament által közreadott képen Boris Johnson brit miniszterelnök részt vesz a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás egyes pontjait potenciálisan felülíró törvénytervezetről szóló vitában a londoni alsóházban 2020. szeptember 14-én. A jelenlegi Brexit-megállapodás észak-írországi protokollja alapján a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló áruforgalomban uniós vámok vethetők ki az olyan árucikkekre, amelyekről feltételezhető, hogy az EU egységes belső piacára - mindenekelőtt Írországba - kerülhetnek tovább.
Nyitókép: MTI/EPA/UK Parliament/Jessica Taylor

Brexit: puhulhat a johnsoni vezetés álláspontja

A csütörtöki uniós csúcson ismét napirenden lesz a brexitmegállapodás megkötése. Az Egyesült Királyság február 1-én lépett ki az Európai Unióból, jelenleg egy átmeneti időszak érvényes, ami nagyjából minden közös ügyet megtartott az uniós keretek között. Ez az időszak az év végén lejár, július 1-ig lehetett volna meghosszabbítani, ám ez nem történt meg, és nincs megállapodás sem, amivel rendezetten lehetne továbblépni az átmeneti időszakból.

A két fél együttes akarata esetén az átmeneti időszak meghosszabbítására lenne lehetőség, ugyanis a július 1-i határidő egyfajta politikai időzítési szándékot fejezett ki, elsősorban az Európai Unió részéről, hogy nagyobb előreláthatóság legyen a tárgyalások során. Azonban a brit fél korábban már kitért ezelől, sőt, Boris Johnoson törvényt hozatott arról, hogy a meghosszabbítást nem lehet kérni, amit ugyan a Konzervatív Párt többsége birtokában nehézség nélkül módosíthatnának, de erre egyelőre nem látható politikai akarat a brit oldalról – fogalmazott az InfoRádiónak Halmai Péter közgazdász. Mindeközben az idő viszont annyira fogy, hogy már technikailag is egyre nehezebben képzelhető el a brexitmegállapodás tető alá hozása, illetve beiktatása december végéig.

A vitás kérdések közül az együttműködés jövőbeni rendszerét illetően a legmeghatározóbb az egyenlő versenyfeltételek témaköre lehet, amibe beletartozik az állami támogatások ügye is. Ugyanis az egész brexitideólógia abból indult ki, hogy Nagy-Britannia ezen a területen olyan egyszerűbb nemzeti szabályozást tud majd alkalmazni, a korábbi európai szabályozással szemben, „amivel sokkal könnyebb lesz a biznisz”, és rengeteg külföldi tőkét fog bevonzani – magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, aki szerint nehéz lehet foldani ezt a brit álláspontot. Tudniillik a piacra jutás szabadsága és az azonos versenyfeltételek között szoros összefüggés van, és

ha a britek nagyon széles piacra jutást kapnak, akkor az az Európai Unió tagságában való érdekeltséget kérdőjelezheti meg esetleg néhány gazdag állam részéről.

Az MTA levelező tagjának meglátása szerint, a Boris Johnoson egykori főtanácsadója, Dominic Cummings által irányított és végül sikerre vitt brexitkampány egy elképesztő mértékű dezinformációs akció volt, bizonyos értelemben iskolapéldaként szolgálva a 21. századi poétikai küzdelmekben megjelenő választási kampányok tekintetében. Ugyanakkor nem diabolizálná Cummings személyét, de a kiesése a pragmatikus megoldások lehetőségeit könnyíthetik. Hiszen az egész johnosoni politika – a saját maga legitimálásara – a brexti megvalósítását határozta meg, ugyanakkor ez idáig adósa maradt a programnak a keresztülvitelével, így a tapasztalatok és fejlemények nyomán talán

bizonyos gyakorlatias változás a brit politikában nem elképzelhetetlen, lehetővé téve a megállapodást.

Halmai Péter emlékeztetett, az Egyesült Királyság emellett nagy reményeket fűzött az Egyesült Államokkal gyorsan megkötendő, előnyös szabadkereskedelmi megállapodáshoz, ugyanakkor a jövőbeni – lehetséges – bideni adminisztráció már világos kifejezésre juttatta, hogy a brexitet fenntartásokkal személi, és az írországi status quónak bármiféle megbontása az számára elfogadhatatlan. Úgyhogy a megváltozó nemzetközi feltételrendszer elképzelhető, hogy a brit vezetésnek a pragmatikus megállapodások iránti készségét szintén megnövelheti.

De nem elfelejtendő, hogy nagy az asszimmetria a két fél között, és ha az EU nagy engedményeket tenne a britek irányába, akkor az precedensül szolgálhatna más esetekben, ami vállalhatatlan lenne, magyarán az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a megfelelő vitarendezések megteremtése nélkül lehetetlennek tűnik a megállapodás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését. Az ezt segítő legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben, hanem az erdők megőrzésében van – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont modellezéséből. A Kutatóközpont főmunkatársa, Kis András közgazdász-vízgazdasági elemző az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy az erdők folyamatos szén-dioxid-nyelése egy olyan értékes szolgáltatás, amellyel a legdrágább ipari kibocsátáscsökkentési szükségleteket lehet kiváltani.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol másodosztályú Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiával összefüggésben.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×