eur:
393
usd:
366.3
bux:
66129.26
2024. április 26. péntek Ervin
Örmény férfi áll találatot kapott háza egyik helyiségében az azeri és az örmény fegyveres erők közötti összecsapások után Martuni faluban, a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban 2020. szeptember 27-én. Azerbajdzsán és Örményország, a két egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaság között a régóta fennálló területi vita miatt tört ki ismét fegyveres konfliktus. A túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah 1996-ban kikiáltotta függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét, ahogy lényegében Örményország is.
Nyitókép: MTI/EPA/Vahram Bagdaszarán

Hegyi-Karabah: nőtt az áldozatok száma

Nehézfegyverek bevetésével folytatódnak a harcok az azeri és az örmény erők között a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah régióban - közölték a szembenálló felek.

Ilham Alijev azeri elnök részleges mozgósítást rendelt el a helyzet súlyosbodása miatt. Az elnöki rendelet értelmében behívják katonai szolgálatra a hadköteleseket. Bakuban eddig az mondták, hogy a hadsereg "fel van töltve" katonákkal, és nincs szükség mozgósításra.

Az azeri védelmi tárca közölte, hogy az örmények a régió szomszédságában fekvő Terter települést ágyúzták. A külügyminisztérium szerint kifejezetten lakott területeket és polgári célpontokat támadtak, ami sérti a nemzetközi humanitárius jogot.

Azeri oldalról bejelentették, hogy elfoglaltak számos, stratégiailag fontos magaslatot Talis település környékén, Hegyi-Karabahban, ahol vasárnap óta folynak a harcok. A tájékoztatásból kiderült, az azeri hadsereg egységei az örmény erőktől elfoglalt magaslatokból és kedvező állásokból továbbra is folytatják ellentámadásukat, hogy megerősítsék az eddig elért katonai sikereiket. A védelmi minisztérium azt is állította, hogy az örmény fél komoly veszteségeket szenvedett.

Davit Tonoján örmény védelmi miniszter Hegyi-Karabahba látogatott, hogy megismerkedjen a frontvonalon kialakult helyzettel. Tonoján a térség miniszterelnökével, Araik Arutjunjánnal meglátogatta a hegyi-karabahi parancsnoki központot.

Dzsalal Arutjunján hegyi-karabahi védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy a helyzetet kézben tartják.

Vardan Toganján, Örményország moszkvai nagykövete közölte, hogy Jereván humanitárius folyosók létesítésén dolgozik a hegyi-karabahi civil lakosság evakuálására abban az esetben, ha a konfliktus elfajulna. A Govorit Moszkva orosz rádiónak nyilatkozva a diplomata egyben reményét fejezte ki, hogy erre nem lesz szükség.

A jereváni védelmi minisztérium közölte, hogy hétfőn 28 hegyi-karabahi katona esett el a harcokban. Susan Sztepanján, a tárca szóvivője szerint ezzel 59-re emelkedett a halottak száma (az el nem ismert) köztársaság területén. Hozzátette, hogy a térség védelmi erői visszavertek egy azeri harckocsirohamot, amelynek során az ellenség tíz járművét megsemmisítették.

A hegyi-karabahi erők korábban legalább 15 katonájuk halálát ismerték el az azeri erők elleni harcban, az örmény védelmi minisztérium pedig 200 karabahi sebesült katonáról is hírt adott. A sebesülteket Jerevánba szállították.

A terület védelmi minisztériuma arról tájékoztatott, hogy éjszaka is folytatódtak a súlyos harcok az arcvonal déli, délkeleti és északi részén, és a védelmi erők súlyos veszteségeket okoztak az azeri hadseregnek, visszafoglalva több magaslatot. Hasonló tartalmú közleményt adott ki az örmény védelmi minisztérium is, amely szerint az azeri erők reggel is folytatták az előrenyomulást az enklávé irányában tüzérség, páncélozott haditechnika és nehézágyúk bevetésével.

A jereváni és a hegyi-karabahi hatóságok már vasárnap rendkívüli állapotot hirdettek, és teljes katonai mozgósítást rendeltek el az országban.

A két, egymással szomszédos korábbi szovjetköztársaságnak régóta területi vitája van: a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kinyilvánította függetlenségét, elszakadva Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett fel a szakadárok ellen, és bár a felek 1994-ben fegyverszünetet kötöttek, gyakran fegyveres konfliktusba keverednek egymással.

Címlapról ajánljuk
Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Egy mandátumot szerezhet az EP-választáson a Magyar Szövetség

Ha áprilisban tartották volna az európai parlamenti választást Szlovákiában, akkor azt az ellenzéki Progresszív Szlovákia nyerte volna a szavazatok 27 százalékával. A hármas kormánykoalíció két pártja, a Smer és a Hlas 15, ill. 14 százalékot ért volna el – derült ki a legfrissebb közvéleménykutatás eredményeiből. A felmérés szerint a Magyar Szövetségnek is sikerülne egy képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe.

Bóka János az Arénában: igazodás vagy újraegyesítés, ez az unió nagy kérdése

Mi az Európai Uniót egy szerződéses alapokon nyugvó szabályrendszerre épülő együttműködésnek tekintjük, ebbe az állandó közös hitelfelvétel, a közös eladósodás, a fiskális föderalizmus nem fér bele – mondta Bóka János az InfoRádió Aréna című műsorában. Az európai uniós ügyekért felelős miniszter beszélt az EP-választás tétéjéről, az unió jövőjéről és az EU-tagság húszéves mérlegéről is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×