eur:
408.11
usd:
374.98
bux:
0
2024. november 5. kedd Imre
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (legfelül) az uniós tagállamok vezetőivel a fehérorosz válsággal kapcsolatban rendezett rendkívüli videokonferenciáján Brüsszelben 2020. augusztus 19-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az EU nem ismeri el a fehérorosz elnökválasztás eredményét

Véget ért az európai uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli ülése, amelyen a fehérorosz válságról tanácskoztak. Hamarosan "jelentős számú" ember ellen vezet be szankciót az Európai Unió, és anyagi eszközöket csatornáznának át a kormányzattól

Charles Michel, a 27 uniós tagállamot tömörítő Európai Tanács elnöke ezt követő sajtótájékoztatóján bejelentette: az EU nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, mert a választás nem volt sem tisztességes, sem szabad. A választást követően a fehéroroszok tömegesen vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak az eredmény ellen. A rendőrség pedig brutálisan lépett föl és ez sokkolta a nemzetközi közösséget. Kiemelte: az EU elítéli az erőszak és elnyomás alkalmazását a békés tüntetőkkel szemben.

"A tisztességes választások és a független média alapvető eleme a demokráciáknak, és a fehérorosz tüntetések nem geopolitikáról szólnak, ez elsősorban nemzeti krízis.Az emberek jogáról szól, hogy szabadon választhassák meg a vezetőjüket.

Határozottan a fehérorosz emberek mögött állunk az emberek elnyomásában részt vevő, jelentős számú emberrel szemben fogunk szankciókat bevezetni"

közölte Charles Michel. Felszólítják a fehérorosz hatóságokat, hogy találjanak békés megoldást, csökkentsék az erőszakot és kezdjenek nemzeti párbeszédbe - mondta az Európai Tanács elnöke.

Az EU hajlandó aktívan részt venni a rendezésben és támogatják az EBESZ iránymutatásait és erőfeszítéseit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a fehérorosz emberek változást akarnak és azt most akarják. Az elmúlt napokban minden eddiginél nagyobb tömegben vonultak utcára, és azok felelősségre vonását akrják, akik felelősek a rendőri brutalitásért és túlkapásokért, valamint új választásokat követelnek. Megismételte, hogy szankciókat fognak bevezetni azokkal szemben, akik az erőszakért felelősek. Hangsúlyozta:

"lehetővé kell tenni Fehéroroszországban a hatalomátadás békés módját.

Már most is sokban támogatja az EU az országot, de pénzügyi forrásokat kívánnak elvonni a hatalomtól és a civil szféra felé csatornázzák".

  • 53 millió eurót mozgósítanak az emberek támogatására és
  • 2 millió eurót biztosítanak az állami erőszak, a rendőri túlkapások áldozatainak.
  • 1 millió eurót adnak a civil szférának,
  • 50 millió eurót biztosítanak az egészségügynek, főként kórházaknak a koronavírussal való megküzdés érdekében.

Hozzátette, az Európai Bizottságnak az az álláspontja, hogy csak egy, a nép részvételével zajló folyamat képes békés átmenetet biztosítani Fehéroroszországban.

A túlkapásokra válaszul kiszabandó szankciókról annyi derült ki, hogy most a döntés született meg, ezután az EU különböző bizottságainak feladata a részletek kidolgozása.

A videokonferencián szó esett Törökországról is, és az Európai Tanács kiáll Ciprus és Görögország álláspontja mellett, a helyzet megoldása érdekében egyetlen megoldástól sem riad vissza az EU - szögezte le Charles Michel. A Maliban történt katonai puccsal kapcsolatban azt mondta, hogy ott olyan megoldást kell találni, amely tükrözi a helyi emberek álláspontját.

Angela Merkel: Fehéroroszországnak önállóan kell határoznia útjáról

Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét – jelentette be a német kancellár szerdán Berlinben a huszonhét tagország állam-, illetve kormányfőjének videokonferenciája után. Kijelentette, hogy a fehéroroszországi elnökválasztás "nem volt sem fair, sem szabad", ezért az EU nem ismeri el az eredményét.

Az EU a békés tüntetők mellett áll, és elítéli a minszki "rezsim" által a demonstrálókkal szemben alkalmazott "brutális erőszakot" – mondta. Az EU követeli a fehérorosz kormánytól, hogy tartózkodjon az erőszaktól, biztosítsa a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, illetve a független sajtó működését. A minszki vezetésnek szabadon kell bocsátania "a politikai foglyokat, méghozzá feltétel nélkül", és meg kell kezdenie a "nemzeti párbeszédet".

Gondoskodni kell arról, hogy ebbe a párbeszédbe az ellenzék és valamennyi társadalmi csoport szabadon bekapcsolódhasson. A folyamat megszervezésében és előmozdításában közreműködhetne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az elnökválasztáson történt súlyos visszaélések kivizsgálásában pedig részt vehetne az EBESZ emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) – közölte Angela Merkel.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Németország kancellárja külön köszönetet mondott Litvánia és Lengyelország kormányának Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki elnökjelölt befogadásáért, valamint a helyi civil társadalom támogatásáért.

A többi között hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország társadalmának függetlenül, külső befolyásolás nélkül kell döntenie jövőjéről. Mint mondta, "Fehéroroszországnak önállóan kell határoznia útjáról".

Aláhúzta: "nagyon ügyelünk arra, hogy ne mi mondjuk meg Fehéroroszországnak, mi ott a teendő, hanem a fehéroroszországi ellenzék nyilvánítsa ki, hogy mit kíván tenni".

Címlapról ajánljuk
Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Felrobbanhat a héten a német kormánykoalíció: az FDP elnöke szerint így nem mehet tovább

Az már egyáltalán nem számít rendkívülinek, hogy hétről hétre csökken a hárompárti német kormánykoalíció támogatottsága, és az Olaf Scholz kancellár vezette, a szociáldemokrata SPD-ből, a Zöldek Pártjából és a szabad demokrata FDP-ből álló koalíció felbomlása kevesebb mint egy évvel a jövő őszi parlamenti választások előtt szinte állandóan napirenden van. Ráadásul nem az ellenzék kényszeríti erre a kormányt, hanem Christian Lindner pénzügyminiszter.

Amerika választ: így szavaznak most az Egyesült Államokban

Az Amerikai Egyesült Államokban november 5-én, kedden zárul az elnökválasztás, a legtöbb tagállamban ugyanis már hetek óta lehet szavazni. A választási rendszer egyik különlegessége, hogy nem közvetlenül az elnökjelöltekre szavazhatnak, hanem államonként eltérő számú elektort választanak, akik végül döntenek az elnök személyéről. Ez azt is jelenti, hogy nem feltétlenül az lesz a következő elnök, akire országosan a legtöbb szavazat érkezett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×