INFORÁDIÓ
2021. december 6. hétfő
Miklós

fehéroroszország

európai tanács

szankció

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke (legfelül) az uniós tagállamok vezetőivel a fehérorosz válsággal kapcsolatban rendezett rendkívüli videokonferenciáján Brüsszelben 2020. augusztus 19-én.

Az EU nem ismeri el a fehérorosz elnökválasztás eredményét

Infostart

Véget ért az európai uniós tagállamok vezetőinek rendkívüli ülése, amelyen a fehérorosz válságról tanácskoztak. Hamarosan "jelentős számú" ember ellen vezet be szankciót az Európai Unió, és anyagi eszközöket csatornáznának át a kormányzattól

Charles Michel, a 27 uniós tagállamot tömörítő Európai Tanács elnöke ezt követő sajtótájékoztatóján bejelentette: az EU nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét, mert a választás nem volt sem tisztességes, sem szabad. A választást követően a fehéroroszok tömegesen vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak az eredmény ellen. A rendőrség pedig brutálisan lépett föl és ez sokkolta a nemzetközi közösséget. Kiemelte: az EU elítéli az erőszak és elnyomás alkalmazását a békés tüntetőkkel szemben.

"A tisztességes választások és a független média alapvető eleme a demokráciáknak, és a fehérorosz tüntetések nem geopolitikáról szólnak, ez elsősorban nemzeti krízis.Az emberek jogáról szól, hogy szabadon választhassák meg a vezetőjüket.

Határozottan a fehérorosz emberek mögött állunk az emberek elnyomásában részt vevő, jelentős számú emberrel szemben fogunk szankciókat bevezetni"

közölte Charles Michel. Felszólítják a fehérorosz hatóságokat, hogy találjanak békés megoldást, csökkentsék az erőszakot és kezdjenek nemzeti párbeszédbe - mondta az Európai Tanács elnöke.

Az EU hajlandó aktívan részt venni a rendezésben és támogatják az EBESZ iránymutatásait és erőfeszítéseit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, a fehérorosz emberek változást akarnak és azt most akarják. Az elmúlt napokban minden eddiginél nagyobb tömegben vonultak utcára, és azok felelősségre vonását akrják, akik felelősek a rendőri brutalitásért és túlkapásokért, valamint új választásokat követelnek. Megismételte, hogy szankciókat fognak bevezetni azokkal szemben, akik az erőszakért felelősek. Hangsúlyozta:

"lehetővé kell tenni Fehéroroszországban a hatalomátadás békés módját.

Már most is sokban támogatja az EU az országot, de pénzügyi forrásokat kívánnak elvonni a hatalomtól és a civil szféra felé csatornázzák".

  • 53 millió eurót mozgósítanak az emberek támogatására és
  • 2 millió eurót biztosítanak az állami erőszak, a rendőri túlkapások áldozatainak.
  • 1 millió eurót adnak a civil szférának,
  • 50 millió eurót biztosítanak az egészségügynek, főként kórházaknak a koronavírussal való megküzdés érdekében.

Hozzátette, az Európai Bizottságnak az az álláspontja, hogy csak egy, a nép részvételével zajló folyamat képes békés átmenetet biztosítani Fehéroroszországban.

A túlkapásokra válaszul kiszabandó szankciókról annyi derült ki, hogy most a döntés született meg, ezután az EU különböző bizottságainak feladata a részletek kidolgozása.

A videokonferencián szó esett Törökországról is, és az Európai Tanács kiáll Ciprus és Görögország álláspontja mellett, a helyzet megoldása érdekében egyetlen megoldástól sem riad vissza az EU - szögezte le Charles Michel. A Maliban történt katonai puccsal kapcsolatban azt mondta, hogy ott olyan megoldást kell találni, amely tükrözi a helyi emberek álláspontját.

Angela Merkel: Fehéroroszországnak önállóan kell határoznia útjáról

Az Európai Unió nem ismeri el a fehéroroszországi elnökválasztás eredményét – jelentette be a német kancellár szerdán Berlinben a huszonhét tagország állam-, illetve kormányfőjének videokonferenciája után. Kijelentette, hogy a fehéroroszországi elnökválasztás "nem volt sem fair, sem szabad", ezért az EU nem ismeri el az eredményét.

Az EU a békés tüntetők mellett áll, és elítéli a minszki "rezsim" által a demonstrálókkal szemben alkalmazott "brutális erőszakot" – mondta. Az EU követeli a fehérorosz kormánytól, hogy tartózkodjon az erőszaktól, biztosítsa a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságát, illetve a független sajtó működését. A minszki vezetésnek szabadon kell bocsátania "a politikai foglyokat, méghozzá feltétel nélkül", és meg kell kezdenie a "nemzeti párbeszédet".

Gondoskodni kell arról, hogy ebbe a párbeszédbe az ellenzék és valamennyi társadalmi csoport szabadon bekapcsolódhasson. A folyamat megszervezésében és előmozdításában közreműködhetne az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az elnökválasztáson történt súlyos visszaélések kivizsgálásában pedig részt vehetne az EBESZ emberi jogi intézete, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) – közölte Angela Merkel.

Az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Németország kancellárja külön köszönetet mondott Litvánia és Lengyelország kormányának Szvjatlana Cihanouszkaja fehérorosz ellenzéki elnökjelölt befogadásáért, valamint a helyi civil társadalom támogatásáért.

A többi között hangsúlyozta, hogy Fehéroroszország társadalmának függetlenül, külső befolyásolás nélkül kell döntenie jövőjéről. Mint mondta, "Fehéroroszországnak önállóan kell határoznia útjáról".

Aláhúzta: "nagyon ügyelünk arra, hogy ne mi mondjuk meg Fehéroroszországnak, mi ott a teendő, hanem a fehéroroszországi ellenzék nyilvánítsa ki, hogy mit kíván tenni".

Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018