eur:
409.32
usd:
374.42
bux:
74343.85
2024. november 5. kedd Imre
Építik az új genovai autópályahídat 2020. július 17-én. 2018. augusztus 14-én ismeretlen okból leszakadt a Morandi-hídból egy 210 méteres szakasz, autók zuhantak a mélybe, 43 ember életét vesztette. Az új, tartókábel nélküli acélhíd Renzo Piano olasz építész tervei alapján készül.
Nyitókép: MTI/EPA/ANSA/Luca Zennaro

Olaszország piaca a kormány és a Benetton család harcát követi

Jelentős pénzügyi-gazdasági tétje van a jelenlegi olasz kormány és a Benetton-vállalkozócsoport közötti küzdelemnek, amely a két évvel ezelőtti genovai hídomlás óta az olaszországi autópálya-hálózat feletti ellenőrzésért folyik az olasz sajtó pénteki összefoglalója szerint.

Elemzők és a sajtó sem tudta még eldönteni, ki a győztese a Giuseppe Conte vezette kormány és a 85 éves Luciano Benetton vezette vállalkozói csoport immáron két éve tartó harcának. Az eredményt az Olasz Autósztráda-társaság (Aspi) és a római közlekedési és infrastrukturális minisztérium között készülő megállapodás mutatja majd meg, mely újrarajzolja a mintegy háromezer kilométer autósztrádát üzemeltető Aspi tulajdonosi szerkezetét. A kormány céljai szerint az eddig az Atlantia holdingon keresztül 88 százalékos Aspi-tulajdonnal bíró Benetton-csoport súlya jelentősen csökken, és helyét intézményes befektetők veszik át, valamint tőkeemelés után az Aspit tőzsdén jegyzik. Így az olasz állam lényegében visszaszerezheti az autósztráda-társaság feletti ellenőrzést, amelyet a húsz évvel ezelőtti privatizációval elveszített. "Győztünk" - jegyezte be közösségi oldalán Danilo Toninelli volt közlekedési miniszter, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) nevű kormánypárt politikusa.

Az Aspiért folytatott küzdelem a genovai Morandi-híd 2018. augusztus 14-i leomlásával kezdődött, amelyben negyvenhárman veszítették életüket. Az M5S a hidat üzemeltető Aspi koncessziójának visszavonását követelte a híd hiányos karbantartására hivatkozva, vagy a többségi tulajdonos Benetton-csoport kivonulását az autósztráda társaságból. A koncesszió visszavonása 23 milliárd eurójába került volna az államnak. Az összeg - új törvények értelmében - később 7 milliárdra csökkent, de a kormány el akarta kerülni az esetlegesen évekig elhúzódó és költséges jogi vitát is. A feszült politikai-gazdasági nyomásgyakorlás nem volt kölcsönös támadásoktól mentes: a Conte-kormány jelentős kártérítést, beruházásokat, szerkezeti átalakítást, akár ötvenszázalékos sztrádadíj-csökkentést követelt az Aspitól, végül azt is felvetette, hogy kormánybiztos felügyelete alá helyezik a társaságot. A Benetton-csoport vezette Atlantia a maga részéről nem akart ötvenszázalékos tulajdonrész alá csökkenni.

Az Aspi a kompromisszumot választotta, szem előtt tartva a többi tulajdonos érdekeit is. A társaságnak többek között részvényese az Allianz biztosítótársaság, a kínai érdekeltségű Silk Road Fund, valamint az Aspi 17 ezer, többnyire olasz kisbefektető pénzével is rendelkezik.

A kormány és az Aspi között készülő megállapodás legutóbbi verziója szerint a Benetton-csoport tulajdonosi része tíz százalékra csökken, miközben az Aspi harminchárom százalékát a pénzügyminisztérium ellenőrizte takarékpénztár (CdP) vásárolja fel, további huszonkét százalékot pedig más intézményes befektetők. Az új befektetők három-négy milliárd eurós tőkeemelést biztosítanak, ami ugyanekkora összeggel csökkenti az Aspi majdnem tízmilliárdos adósságát is. A készülő megállapodás hírére az Atlantia értéke emelkedett, és a Benetton-csoport több mint 800 millió bevételre tett szert. A piac tehát úgy értékelte, hogy a játszmát Benettonék nyerték.

Genova, 2020. július 17.
Építik az új genovai autópályahídat 2020. július 17-én. 2018. augusztus 14-én ismeretlen okból leszakadt a Morandi-hídból egy 210 méteres szakasz, autók zuhantak a mélybe, 43 ember életét vesztette. Az új, tartókábel nélküli acélhíd Renzo Piano olasz építész tervei alapján készül.
MTI/EPA/ANSA/Luca Zennaro
Építik az új genovai autópályahídat 2020. július 17-én. 2018. augusztus 14-én ismeretlen okból leszakadt a Morandi-hídból egy 210 méteres szakasz, autók zuhantak a mélybe, 43 ember életét vesztette. Az új, tartókábel nélküli acélhíd Renzo Piano olasz építész tervei alapján készül. MTI/EPA/ANSA/Luca Zennaro

Sajtókommentárok szerint a Morandi-híd leomlásával a Benetton-csoport 2,8 milliárd eurót veszített a tőzsdén. A család nevét viselő divatház is háromszáz milliós mínusszal számolt az utóbbi két évben, valamint a járvány miatt veszteséges a majdnem százszázalékosan birtokolt római repülőterek üzemeltetése is. A La Repubblica című baloldali lap szerint Benettonék mégsem maradtak "üres kézzel": a csoport "kasszájának" tartott Atlantia 2008 és 2019 között több mint hétmilliárd eurónyi osztalékot hozott. Az olaszországi autósztráda-üzemeltetésből kiszorulnak ugyan, de a korábbi olasz sztrádabevételekkel Spanyolországtól Lengyelországon át Indiáig további tízezer kilométer autópálya üzemeltetéséhez jutottak hozzá, tavalyi adat szerint 6 milliárd euró forgalommal. A Benetton-csoport európai ingatlanbirodalommal és 280 ezres argentínai marhaállománnyal is rendelkezik.

Az Aspi-ügyet korábban és jobban kellett volna megoldani a Matteo Renzi vezette másik kormánypárt, az Élő Olaszország szerint. Renzi úgy vélte, nem a kormány győzött, hiszen a Benetton-csoportot nem "elkergették, hanem kifizették". A jobboldali Ligát vezető Matteo Salvini is úgy reagált, nem érti, mit ünnepel az M5S, amikor a koncesszió megvonásának elkerülésével tényleges hasznot a vállalkozói csoport húzott.

Luciano Benetton úgy nyilatkozott, az "értéktelen politikusok" támadásait vállalkozóként megszokta. Meglepetést számára az jelentett, hogy állami vezetők indítottak "szisztematikus ördögi hadjáratot" családja ellen.

Címlapról ajánljuk
Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Elemző: a forint árfolyamát is érzékenyen érinti az amerikai elnökválasztás eredménye

Az elnökválasztás után – a pénzpiaci elemzői vélemények szerint – a mostaninál magasabb inflációs környezet jöhet az Egyesült Államokban, ami lecsapódhat a devizapiacokon is. Főleg, ha az amerikai elnökválasztás után elindul egy erőteljes kereskedelmi háború a világban – mondta az InfoRádióban Nagy Viktor, a Portfolio vezető elemzője.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.06. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

Amerikai elnökválasztás 2024: ma eldől Trump és Harris küzdelme, de egyre több a probléma

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A küzdelem rendkívül szorosnak ígérkezik: a billegő államokban és az országos pollokban is fej-fej mellett vannak a jelöltek. Az első, Dixville Notchból érkező eredmény döntetlen is lett. Ideális esetben holnap reggelre lehet már látni, ki lesz a következő elnök, de nem teljesen kizárható, hogy ismét kell néhány napot várnunk. Közben a választás folyamatát vihar, áradás, technikai problémák és bombafenyegetések hátráltatják. A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×