Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: BvOP

Németországban a szájmaszk az új varázsszó

Egyre több német tartományban vezetnek be viselési kötelezettséget.

Egyre több német tartományban vezetnek be maszkviselési kötelezettséget a koronavírus-járvány miatt, kedden Baden-Württemberg, Hamburg és Schleswig-Holstein is beállt a sorba. Ugyancsak kedden a Robert Koch (RKI) országos járványügyi intézet figyelmeztetett, hogy bármikor ismét elindulhat egy újabb fertőzéshullám, amely nagyobb és pusztítóbb lehet, mint az első.

Baden-Württembergben a tartományi kormány döntése alapján

április 27-től a szájat és az orrot takaró maszkkal, kendővel vagy sállal lehet részt venni a közösségi közlekedésben, és belépni boltokba.

Ugyanígy rendelkezdett a csaknem 2 millió lakosú kikötőváros, a tartományi rangú Hamburg vezetése is. Schleswig-Holsteinben április 29-től vezetik be a szabályt.

Bajorországban és Mecklenburg-Elő-Pomerániában ugyancsak jövő hétfőtől kötelező a maszkviselés a tömegközlekedésben és a kiskereskedelmi üzletekben, Türingiában pedig már péntektől. Az elsőként lépő Szászországban már bevezették az új szabályt a cseppfertőzéssel terjedő vírus átadásának akadályozására.

Az RKI elnökhelyettese, Lars Schaade berlini tájékoztatóján elmondta, hogy az új típusú koronavírus úgynevezett alap reprodukciós rátája (R0) 2 és 3 között van, vagyis egy fertőzött átlagosan 2-3 embernek adja át a kórokozót, ha senki nem tesz semmit a terjedése ellen.

A járványlassító intézkedésekkel sikerült ezt az arányt 1 alá szorítani, de az intézet legutóbbi számításai szerint újra emelkedés tapasztalható, a tényleges R0 0,7-ről 0,9-re ugrott, vagyis kevésbé enyhül a járvány, mert minden eddigi fertőzöttre majdnem 1 újabb jut.

Ez az arány nehezen csökkenthető, alakulását csak az emberek magatartása befolyásolja. A járványlassító korlátozások feloldásával könnyen ismét felszökhet, és hetekig tarthat, mire ismét számottevően csökken a járvány hevessége - fejtette ki Lar Schaade.

Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az egészségügyi ellátórendszer teljesítőképességének megőrzéséhez nemcsak a fertőzési arányszámot kell minél tartósabban minél alacsonyabbra szorítani, hanem a napi új fertőzések számát is csökkenteni kell - tette hozzá az RKI elnökhelyettese, rámutatva, hogy az R0 akkor is 1, ha rendre 50 ezren fertőződnek meg, és akkor is, ha 2000-nél stabilizálódik a napi új esetek száma.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy egyetért a legismertebb német szakértő, Christian Drosten, a berlini Charité egyetemi klinika virológiai intézete vezetőjének helyzetértékelésével, miszerint a vírus földrajzi, és az idősebb korosztályokat is elérő társadalmi "diffúziója" - szétterjedése - révén

néhány hét alatt kiformálódhat egy újabb hullám,

amelyben a fertőzések már nem sűsűsödési pontokra és kevésbé érintett régiókra osztják fel az országot, hanem egyenletesebben jelennek meg, és országszerte súlyosan megterhelik az ellátórendszert.

A vírus diffúzióját jelzi az is, hogy több mint 14 ezer fertőzést regisztráltak már idősotthonokban és fogyatékossággal élőket, hajléktalanokat vagy menedékkérőket, menekülteket ellátó intézményekben.

A RKI adatai szerint az új típusú koronavírust (SARS-CoV-2) keddig országszerte 143 457 ember szervezetében mutatták ki, ami 1785 esettel több az egy nappal korábbinál.

A gyógyultnak minősülő, vagyis azon igazolt fertőzöttek száma, akik már átestek a fertőzésen, 3700-zal 95 200-ra emelkedett.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×