Infostart.hu
eur:
353.47
usd:
305.49
bux:
133528.69
2026. június 12. péntek Villő
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j3) megérkezik az Európai Tanács második, pénteki munkaülésére Brüsszelben, Gottfried Péter főtanácsadó, Várhelyi Olivér, a magyar állandó képviselet vezetője és Varga Judit államtitkár társaságában 2019. március 22-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

Gyévai Zoltán: fontos döntés előtt áll Orbán Viktor

Elképzelhető, hogy a február 20-án kezdődő és szükség esetén több napig tartó rendkívüli EU-csúcson létrejön az egyhangú megállapodás az unió következő, 2021 és 2027 közötti keretköltségvetéséről. A Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában azt mondta: lesz jogállamisági kitétel, amit – ha minden igaz – már csak Budapest tart aggályosnak. Vétó esetén azonban még keményebb intézkedéseket helyezett kilátásba Brüsszel.

Gyévai Zoltán szerint Charles Michel, az Európai Tanács jelenlegi elnöke „nem rendelkezik olyan vastag bukszával, mint hét évvel ezelőtt az elődjének volt, hogy megvásárolja az országok támogatását az alkuhoz”, ennek ellenére a tárgyalások végjátékában tovább javulhat a keretmérleg, de legfeljebb százmilliókkal – fogalmazott a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.

A szakértő elképzelhetőnek tartja, hogy az unió következő hétéves költségvetésének lesznek jogállamisági kritériumai is, kivéve persze, ha Magyarország vétóval él, hiszen egyhangú döntés szükségeltetik az elfogadásához.

„Azt viszont majd Orbán Viktornak kell eldöntenie, hogy szembe megy-e a széllel”

– tette hozzá Gyévai Zoltán, aki lát esélyt a körülmények tisztázására, hogy ez elkerülhető legyen. Például azt, hogy mik azok a feltételek, amik maguk után vonnának egy olyan mechanizmust, amely során csökkenthetik, esetleg leállíthatják a kifizetéseket. Vagy hogy épp mi lesz a szavazási rend a Tanácsban, hiszen azok az országok, amelyek a hetes cikkely szerinti eljárásban vannak, okkal aggódhatnak, hogy számukra nem lesz menekvés.

Ráadásul, jegyezte meg a Bruxinfo főszerkesztője, a vétóval sikerülhet ugyan a jogállamisági kitételt „kipöckölni” a keretköltségvetés szintjén, de létezik erről egy rendelettervezet is, amit viszont már át lehet vinni minősített többségi döntéssel is az Európai Tanácson és az Európai Parlamenten, vagyis azok számára

létezik egy B-terv, akik ezt mindenképp szeretnék erőltetni.

Azonban ez a játék még nem ért véget, hiszen csak a következő napokban fog kiderülni, hogy miket fog tartalmazni Charles Michel végleges javaslata, tette hozzá Gyévai Zoltán.

Elképzelések szerint a uniós kifizetések csökkentésének vagy leállításának egyébként nem az lenne az alapja, hogy egy ország például miként viseltetik a civil szervezetekkel szemben, vagy hogy mondjuk csorbítja-e a homoszexuálisok jogait, vagyis a javaslat nem az alapvető jogokkal állna összefüggésben, inkább arra irányulhat, hogy egy ország képes-e megfelelő adminisztratív és jogi garanciákat nyújtani arra, hogy a kifizetések rendben történnek-e – magyarázta a Bruxinfo munkatársa az InfoRádiónak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Három fontos jóslat a magyar gazdaságról: infláció, kamatok, forint

Emelkedő GDP-t, enyhén emelkedő inflációt és a jelenlegi szint körüli erős forintot vár az idei és jövő évre az MBH Bank – ez derült ki a pénzintézet negyedéves makrogazdasági elemzéséből. Az InfoRádió Árokszállási Zoltánt, az MBH Bank Elemzési Centrum vezetőjét kérdezte.

Mohácsi új Duna-híd: százmilliárdos a tét, három alapelv szerint tervezik újra a beruházást

Felülvizsgálja a kormány a „túlárazott és pazarló” mohácsi új Duna-híd beruházását. Vitézy Dávid miniszter elmondta: egyrészt megpróbálják visszaszerezni a százmilliárd forintos nagyságrendű, előlegként már kifizetett tételeket, másrészt megnézik, lehet-e még racionálisan 2x2 sávról 2x1 sávra csökkenteni a híd, illetve az alföldi bekötőút szélességét, de mindezt úgy, hogy „torzókat nem hagyunk”.
inforadio
ARÉNA
2026.06.12. péntek, 18:00
Marsai Viktor
a Migrációkutató Intézet igazgatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Ezermilliárdos vagyon szállhat vissza az államra, ha megszűnnek az egyetemi alapítványok

Tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nőtt az alapítványi egyetemek nettó vagyona a Portfolio gyűjtése szerint, így hatalmas érték kerülhet újra állami kézbe, ha az ezeket a felsőoktatási intézményeket fenntartó kekvákat megszüntetik. Az azonban nehezen elképzelhető, hogy egy tollvonással mindent visszavenne a kormány: valószínűleg aprólékos mérlegelés jön, hogy mi legyen az egyetemek és a vagyon sorsa. A kiszervezett vagyonelemek listája meglehetősen hosszú, és olyan, elsőre meglepő elemek is szerepelnek benne, mint például a győri reptér vagy a gödöllői kastély.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×