Az eredeti program szerint az uniós tagországok vezetői megvitatják a 2019-2024-es időszakra vonatkozó stratégiai menetrendet. Tárgyalnak az éghajlatváltozásról és az Unió hosszútávú költségvetéséről is. Utóbbiról kedden mutatta be javaslatát a soros finn elnökség, amelyet a magyar igazságügyi miniszter teljesen elfogadhatatlannak nevezett.

Varga Judit kifogásolta, hogy

Magyarország kevesebb kohéziós forráshoz jutna,

a kifizetést a jogállamisághoz kötnék, valamint hogy a kohéziós forrásokból fizetnék a bevándorlók integrációját.

Ezeken kívül ma egyeztetnek a brit kilépésről és a török offenzíváról is. Az október 9-én indított hadműveletet több ország is elítélte. A török elnök viszont korábban megfenyegette az európai vezetőket, hogy 3,6 millió szíriai menekültet küldenek Európába, ha az EU megszállásnak minősíti az offenzívát.

A közös uniós álláspont kialakításához a tagállamok egységére van szükség - hívta fel a figyelmet Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője. "A marsallbot a tagállamok kezében van. Az egység azért is fontos, mert az EU-nak van egy kül- és biztonságpolitikai főképviselője Federica Mogherini személyében, aki egyébként az Európai Bizottságnak alelnöke is - ő viszont csak azt tudja megtenni, amire egyhangú szavazással a tagállamok feljogosítják" - mutatott rá Gyévai Zoltán.

Nem elkerülhető Albánia és Észak-Macedónia tervezett csatlakozásának átbeszélése sem. A folyamat ugyanis megakadt, kedden ugyanis Franciaország és Hollandia nem egyezett bele a csatlakozásról szóló egyeztetés elkezdésébe.

"A hollandoknak és dánoknak mindkét országgal szemben fenntartásaik vannak, főleg igazságszolgáltatási, kriminalisztikai, a szervezett bűnözéssel kapcsolatos, és korrupciós szempontból.

Szerintük nem tudnának egészségesen beolvadni egy teljesen nyitott határokkal működő közösségbe. Utóbbi időben a franciákat is zavarja már, hogy nem rendezett Albánia és Észak-Macedónia belpolitikai helyzete" - magyarázta Fóris György, a Bruxinfo elemzője.