Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz
Szavazófülkéből lép ki egy szavazóbizottsági tag a Kijev közelében fekvő Ivankovicsi faluban az előrehozott ukrajnai parlamenti választások előtti napon, 2019. július 20-án.
Nyitókép: Taccjana Zenkovics

Ukrajna képviselőket választ

Előrehozott parlamenti választásokat tartanak, a legfőbb esélyes az elnök pártja. A két magyar szervezet három jelöltet indított.

A május 20-án beiktatott új ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij már eskütételekor bejelentette, hogy feloszlatja a törvényhozást és rendkívüli választást ír ki.

A Központi Választási Bizottság (CVK) honlapján közölt adatok szerint a választáson 22 párt és csaknem hatezer jelölt indul, közülük 2747-en pártlistákon, a többiek egyéni jelöltként a 199 egyéni választási körzetben. Ukrajnában vegyes választási rendszer van, a 450 fős parlamentbe a 199 egyéni választási körzetekben győztes jelölt kerül be, a többi helyre pedig a pártlistákon indított jelöltek százalékos arányban a pártokra leadott szavazatok alapján. Azok a pártok juttathatnak be képviselőket a parlamentbe listájukról, amelyek legalább öt százalékot szereztek.

Abszolút többség vagy koalíciós kényszer?

A felmérések alapján a legnagyobb frakciója minden bizonnyal az elnök mögött álló Nép Szolgája (Szluha Narodu) pártnak lesz, amelynek támogatottsága a biztos választók körében a Rejting közvélemény-kutató csoport csütörtökön közzétett, utolsó felmérése szerint megközelítette az ötven százalékot (49,5 százalék). Ugyanakkor bizonytalan, hogy a párt egyéni jelöltjei, miként fognak szerepelni, és megszerzi-e a Nép Szolgája egyedül a többséget a parlamentben.

Ha nem, úgy mindenképpen koalícióra kényszerül. Elemzők lehetséges partnerei között említik Julija Timosenko volt kormányzó Haza (Batykivscsina) vagy Szvjatoszlav Vakarcsuk rockénekes Hang (Holosz) nevű pártját, esetleg mindkettőt.

A Haza párt a Rejting felmérése szerint 6,9, Vakarcsuk pártja 5,9 százalékon áll, utóbbi párt esetében viszont más közvélemény-kutatók mértek a közelmúltban olyan eredményt, amely szerint nem éri el a bejutáshoz szükséges 5 százalékot.

A második legnagyobb frakciója várhatóan a Vlagyimir Putyin orosz elnök komájának nevezett Viktor Medvedcsuk által irányított, Moszkva-barát politikusokból álló Ellenzéki Platform - Életért párté lesz az új parlamentben. A Rejting szerint 10,5 százalékot szerezhetnek, és az előrejelzések alapján egyéni jelöltjeik is esélyesek főként Donyeck és Luhanszk megyékben.

Jó eséllyel bejut a törvényhozásba Petro Porosenko leköszönt elnök Európai Szolidaritás névre átkeresztelt pártja, amelynek a Rejting legutóbb 7,7 százalékos népszerűséget mért.

Közel a bejutáshoz, azaz 3-5 százalék között áll még két párt: az Ihor Szmesko volt SZBU-főnök vezette Erő és Becsület, valamint a szintén Moszkva-barát politikusokból álló Ellenzéki Blokk.

Területileg a Nép Szolgája főként Kijevben, az ország középső, déli és keleti részében erős, Nyugaton gyengébb, valamint Donyeck és Luhanszk megyékben beelőzheti az Ellenzéki Platform - Életért nevű párt. Timosenko pártjának támogatottsága az ország egészében nagyjából kiegyenlített, viszont a keleti megyékben rendkívül alacsony. Porosenko és Vakarcsuk pártja inkább a nyugati régiókban erős, utóbbi még a fővárosban számíthat számottevő szavazatokra.

A két magyar szervezet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) közös támogatással indít képviselőjelöltet három olyan egyéni választókerületben, amely magyarlakta településeket is magában foglal.

Elemzők szerint a nyári időszak nem éppen kedvező a választások megtartására, ezért nem számítanak annyira magas részvételre, mint amilyen a tavaszi elnökválasztásokon volt.

A szavazóhelyiségek helyi idő szerint helyi idő szerint reggel 8 órától 20 óráig tartanak nyitva.

Részeredmények éjfél előtt nem várhatók.

Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×