Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 15. szombat Mária
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter (b) és orosz hivatali partnere, Szergej Lavrov kezet fog közös sajtóértekezletük után Szocsiban 2019. május 14-én.
Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Pavel Golovkin

Figyelmeztette az amerikai külügyminiszter az oroszt

Szocsiban tárgyalt az amerikai és az orosz diplomácia vezetője. A háromórás megbeszélésen az amerikai elnökválasztás és a venezuelai válság is terítékre került.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte, hogy a kétoldalú kapcsolatokat javító lépésekről állapodott meg amerikai hivatali partnerével, Mike Pompeóval kettejük keddi, Szocsiban lefolytatott tárgyalásán.

A mintegy háromórás egyeztetés után megtartott közös sajtótájékoztatón Lavrov bejelentette: a felek egyetértettek abban, hogy helyre kell állítani a kétoldalú kommunikáció csatornáit, amelyeket azután fagyasztottak be, hogy Moszkvát az az amerikai belügyekbe való beavatkozással vádolták meg. Kifejezte reményét, hogy Robert Mueller amerikai különleges ügyész jelentésének nyilvánosságra hozatala nyomán - amely nem talált bizonyítékot Donald Trump jelenlegi elnök és Moszkva összejátszására a 2016-os kampány során - normalizálódni fog a helyzet az orosz-amerikai viszonyban, a kölcsönös tisztelet és egymás érdekeinek kölcsönös figyelembe vétele alapján.

Elmondta, hogy az orosz fél memorandumot adott át az amerikaiaknak, amelyben konkrét tárgyalási javaslatokat tett, egyebek között a fegyverzetkorlátozás minden aspektusa ügyében. A lehetőségek között említette meg az Új START- (START-3-) megállapodás meghosszabbítását és terrorellenes küzdelmet is.
Hasznosnak nevezte azt az elhatározást, hogy kétoldalú tanácsot hozzanak létre az üzleti tevékenység feltételeinek javítása érdekében.

Az orosz tárcavezető szerint

a kétoldalú kapcsolatok mellett a tárgyalásokon szó volt még Venezueláról, a Koreai-félszigetről, a Közel-Keletről és Észak-Afrikáról, Ukrajnáról és az iráni atomalkuról.

"Javítani akarjuk az országaink közötti viszonyt, ez mindkét nép érdekét szolgálja majd. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy lépéseket tegyünk ebbe az irányba" - mondta Pompeo.
Közölte, Washington azon dolgozik, hogy más országokat is bevonjon a nukleáris leszerelési megállapodásokba.

Beszámolója szerint a tárgyalások során arra

figyelmeztette Lavrovot, nehogy Oroszország 2020-ban is beavatkozzon az amerikai elnökválasztásba, mert az még tovább rontaná a kétoldalú viszonyt.

Lavrov ismételten megalapozatlannak nevezte a Moszkvával szemben ezzel kapcsolatban megfogalmazott vádat és közölte hogy az orosz belügyekbe való amerikai beavatkozásra vonatkozó "tényeket" adott át vendégének. Pompeo sürgette, hogy Moszkva vessen véget Nicolás Maduro (venezuelai elnök) támogatásának "aki csak nyomorúságot hozott a venezuelai népre". "Azt akarjuk, hogy minden ország, amely beavatkozik Venezuelában, vessen véget ennek. Azt akarjuk, hogy a venezuelaiak visszakapják demokráciájukat. Szabad és tisztességes választásokra van ott szükség, amelyekbe egyetlen más ország sem avatkozik be.

Lavrov szerint "az amerikai kormányzat fenyegetéseinek" semmi közük sincs a demokráciához.

Mint mondta, "semmi jót sem hoztak" azok a beavatkozások, amelyeket az Egyesült Államok a "demokrácia" érdekében hajtott végre Irakban és Líbiában. Pompeo kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem kíván háborúba keveredni Iránnal. Lavrov kifejezte reményét, hogy szóbeszédnek bizonyulnak azok a hírek, amelyek szerint a Pentagon 120 ezer katonát szándékozik a Közel-Keletre vezényelni. Mint mondta, Oroszország közre fog játszani abban, hogy az iszlám köztársasággal kapcsolatban ne legyenek katonai forgatókönyvek.

Lavrov elmondta, hogy

megállapodás született a Szíriáról folytatott konzultációk folytatásáról. Méltatta az Afganisztán ügyében folyatott orosz-amerikai-kínai megbeszéléseket.

Az amerikai külügyminiszter közölte: felszólította Moszkvát, hogy "nyújtson kezet" az új ukrán vezetésnek a Donyec-medencében kialakult helyzet rendezése érdekében és hogy engedje szabadon a Kercsi-szoros közelében történt incidens során foglyul ejtett ukrán tengerészeket. Lavrov kifejezte reményét, hogy az új ukrán elnök és csapata eldönti majd, milyen álláspontot képviseljen végül a minszki megállapodások kérdésében.

A sajtótájékoztatót követően a két miniszter a tervek szerint együtt tájékoztatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt a megbeszélésekről. Lavrov az újságírók előtt azt mondta, hogy Moszkva "pozitívan reagálna" egy kétoldalú csúcstalálkozóra vonatkozó kérésre. Donald Trump amerikai elnök hétfőn kijelentette, hogy a G20-csoport június végi oszakai csúcsán találkozik majd orosz és kínai hivatali partnerével, Putyinnal és Hszi Csin-Pinggel. Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója kedden közölte, hogy ezzel kapcsolatban nem született hivatalos megállapodás.

Címlapról ajánljuk
Nem az a baj, hogy kevés a fa – csapdába sétál Budapest a Főkert szerint

Nem az a baj, hogy kevés a fa – csapdába sétál Budapest a Főkert szerint

A budapesti fák akár harmadát is komolyan veszélyeztetheti a klímaváltozás a következő 15 évben – derül ki egy friss elemzésből. A forróbb, szárazabb nyarak, a vízhiány és a városi környezet egyre nagyobb terhet jelent a növényzetnek – erről beszélt az InfoRádióban Dezsényi Péter, a BKM Főkert Kertészeti Divízió igazgatója.

Magyar Péter: három évtizede nem látott komplexitású, nehézségű munka zajlik

Szombat megkezdődött a két nyolcvanméteres bárka – amelyeket egy-egy 5 tonnás horgonnyal rögzítettek – elsüllyesztése Paksnál a dunai vízszint emelése érdekében. Közben honvédségi helikpoterek betonkockákat emelnek a vízbe. Magyar Péter miniszterelnök, Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese és Kádár Pál, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója a helyszínen adott tájékoztatást a művelet részleteiről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Látszatintézkedéssel takargatják a bajt? Rákkeltő anyagok szivárognak a Dunába Budapesten

Látszatintézkedéssel takargatják a bajt? Rákkeltő anyagok szivárognak a Dunába Budapesten

A Duna augusztusi rekordalacsony vízállása miatt ismét a felszínre kerültek a volt Óbudai Gázgyár területén elásott rákkeltő, mérgező anyagok. Bár a terület tulajdonosa, az MVM megkezdte a kárelhárítást, a szakértők szerint ez csupán tüneti kezelés, amely nem akadályozza meg a folyó folyamatos szennyezését. A mintegy 200 ezer tonnányi szennyezett talaj végleges kármentesítése továbbra is várat magára, miközben az érintett szereplők a legmegfelelőbb technológiáról és a felelősségvállalásról vitatkoznak - jelentette a Telex.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×