Infostart.hu
eur:
356.02
usd:
306.39
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Rohamrendőrök védik a szerb közszolgálati televízió (RTS) épületét ellenzéki tüntetőktől az Egy az ötmillióból elnevezésű tiltakozássorozat újabb megmozdulásán Belgrádban 2019. március 16-án. A néhány ezres tömegből pár tucatnyian behatoltak az RTS épületébe, a rohamrendőrség azonban gyorsan kiszorította őket onnan. A tüntetők szerint az állami televízió nem biztosít megjelenési lehetőséget az ellenzéknek, és kizárólag a kormány és Aleksandar Vucic államfő szócsöveként működik.
Nyitókép: MTI/AP/Marko Drobnjakovic

A közszolgálati tévénél és az elnöki palotánál tüntet az ellenzék Belgrádban

Ellenzéki tüntetők törtek be szombat este a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) épületébe, így tiltakozva az ellen, hogy véleményük szerint az állami televízió nem biztosít megjelenési lehetőséget az ellenzéknek, és kizárólag a kormány és Aleksandar Vucic államfő szócsöveként működik.

Az Egy az ötmillióból elnevezésű tiltakozássorozat immár több mint három hónapja zajlik Belgrádban, és több szerbiai városban.

A néhány ezres belgrádi tömeg szombat este a szervezők szerint azért lépett fel a szokásosnál erőszakosabban, mert már hónapok óta békésen kérték, adjanak lehetőséget követeléseik beolvasására, ám ezt nem engedélyezték.

Az RTS épületébe néhány tucatnyian hatoltak be, a rohamrendőrség azonban gyorsan eltávolította őket az épületből, és Nebojsa Stefanovic belügyminiszter bejelentette: mindenkit felelősségre fognak vonni.

A vasárnapi nap folyamán több ezer tüntető vonult az elnöki palotához Belgrádban, hogy hasonlóan nagyobb sajtószabadságot és szabad választásokat követeljenek. A tiltakozók sípokat fújtak, és azt skandálták: "mondjon le!" és "neki vége van!", miközben Vucic televíziós sajtótájékoztatót tartott az épületben a szombat esti események nyomán. Utóbbi jelszó még 2000-ből származik, amikor is Slobodan Milosevic rezsimét elsodorta a népharag. Ilyen mértékű tiltakozáshullámra, mint az utóbbi hónapokban, 2000 óta nem is volt példa Szerbiában. Sőt, azóta nem is hatolt be tüntető az állami televízió épületébe.

Az elnöki palota előtti tüntetők és a helyszínre kivezényelt rendőrök között dulakodás tört ki, a rendfenntartók könnygázt és paprikasprét vettek be.

Vucic megerősítve korábbi fogadalmát, hogy nem fog engedni a tüntetőknek, a sajtótájékoztatón kijelentette: "Nem félek". Hangsúlyozta: Szerbia demokrácia, a törvények és a rend országa, és a - szerinte - mintegy ezer tüntető azt hiszi, joguk van az ország sorsáról dönteni. A tüntetőket "huligánoknak, tolvajoknak és fasisztáknak" nevezte.

Vucic sajtótájékoztatója után sokan a belgrádi rendőrfőkapitánysághoz vonultak, azt követelni, hogy engedjék szabadon a közmédiánál letartóztatottakat. Az elnöki palotához hasonlóan rohamrendőrök fogadták a tömeget.

A három hónapja tartó tiltakozások közvetlen kiváltó oka egy ellenzéki politikus elleni novemberi támadás volt. A baloldali Borko Stefanovicot máig ismeretlen tettesek verték meg a dél-szerbiai Krusevacon, amikor egy ellenzéki rendezvényen vett részt. A politikus állítása szerint támadói a Szerb Haladó Párthoz köthetők.

A tüntetők a legnagyobb gondnak a fiatalok elvándorlását, a pártfoglalkoztatást, a média elnyomását és a mindenre kiterjedő diktatúrát nevezték.

A tüntetések jelmondata, az "Egy az ötmillióból" arra utal, hogy az első tiltakozást követően Aleksandar Vucic kijelentette, akkor sem enged a követeléseknek, ha ötmillióan vonulnak utcára. Mivel ez körülbelül Szerbia nagykorú, választásra jogosult lakosságának felel meg, a tiltakozók a kijelentést úgy értelmezték, hogy az elnök diktatúrát vezetne be.

A tiltakozások mögött álló ellenzéki szövetség soraiban baloldali és jobboldali pártok egyaránt megtalálhatóak. A tiltakozások mára már Szerbia több mint hatvan városára kiterjedtek, és a hét majdnem minden napjára jut valahol egy demonstráció.

Mindezek ellenére a közvélemény-kutatások szerint a SNS támogatottsága továbbra is 50 százalék feletti, és könnyedén meg tudna nyerni bármilyen választást, Aleksandar Vucic pedig még pártjánál is népszerűbb, így nem várható, hogy eleget tesz a tüntetők kérésének, és lemond posztjáról.

Címlapról ajánljuk
A hokiválogatott újra bennmaradt az elitben – Majoross Gergely: előrébb tartunk, mint tavaly

A hokiválogatott újra bennmaradt az elitben – Majoross Gergely: előrébb tartunk, mint tavaly

A magyar férfi jégkorong-válogatott egy győzelemmel és hat vereséggel zárta az A csoportos világbajnokság csoportkörét, és jövőre sorozatban harmadszor szerepelhet a legjobbak között. A szövetségi kapitány szerint idén már sokkal előrébb tartottak, mint tavaly. Ez a lőtt gólok számában és az érettebb döntésekben is megnyilvánult – erről beszélt az InfoRádióban Majoross Gergely, aki azt is mondta, az a cél, hogy folyamatosan közelítsenek az elit vb csapatainak szintjéhez.

Interpellációk: fenyegetésekről is szó volt a parlamentben

A közjogi méltóságok miniszterelnök általi lemondásra történő felszólításáról, a migrációs paktumról, illetve a mindennapos iskolai testneveléssel kapcsolatban is interpellálták a képviselők a kormány tagjait kedden az Országgyűlésben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Magyar Péter átírná egy egész térség jövőjét: mutatjuk a terveket – Összejöhet a hatalmas fordulat?

Magyar Péter átírná egy egész térség jövőjét: mutatjuk a terveket – Összejöhet a hatalmas fordulat?

Magyar Péter már a választási kampányban arra tett ígéretet, hogy győzelme esetén Varsóba, majd Bécsbe fog vezetni az első útja miniszterelnökként. A Tisza Párt elnöke a fővároson kívül végül Krakkót és Gdańskot is érintette a múlt heti körútján Lengyelországban, ahol elmondta, új fejezetet nyitnak a két nemzet ezeréves múltra visszatekintő barátságában. Miután Donald Tusk lengyel kormányfővel egyeztetett, Magyar Péter leszögezte: erős Európához erős Közép-Európa kell. Noha az utóbbi időben máshová tolódott a magyar diplomácia fókusza, az új miniszterelnök kiállt a Visegrádi Együttműködés felélesztése és lehetséges kibővítése mellett, mi több, rögtön meg is hívta Budapestre a szlovák, cseh és lengyel kormányfőket június végére. Van esély új életet lehelni a visegrádi négyekbe? És hogyan alakulhat a jövőben Magyarország külpolitikája, különös tekintettel a környező országokkal ápolt kapcsolatokra? Min áll vagy bukik az új irányvonal sikere? A Global Insight legfrissebb adásában erről kérdeztük Zeöld Zsombor Lengyelország-szakértőt, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusz hallgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×