eur:
411.21
usd:
392.76
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Rohamrendőrök védik a szerb közszolgálati televízió (RTS) épületét ellenzéki tüntetőktől az Egy az ötmillióból elnevezésű tiltakozássorozat újabb megmozdulásán Belgrádban 2019. március 16-án. A néhány ezres tömegből pár tucatnyian behatoltak az RTS épületébe, a rohamrendőrség azonban gyorsan kiszorította őket onnan. A tüntetők szerint az állami televízió nem biztosít megjelenési lehetőséget az ellenzéknek, és kizárólag a kormány és Aleksandar Vucic államfő szócsöveként működik.
Nyitókép: MTI/AP/Marko Drobnjakovic

A közszolgálati tévénél és az elnöki palotánál tüntet az ellenzék Belgrádban

Ellenzéki tüntetők törtek be szombat este a szerbiai közszolgálati televízió (RTS) épületébe, így tiltakozva az ellen, hogy véleményük szerint az állami televízió nem biztosít megjelenési lehetőséget az ellenzéknek, és kizárólag a kormány és Aleksandar Vucic államfő szócsöveként működik.

Az Egy az ötmillióból elnevezésű tiltakozássorozat immár több mint három hónapja zajlik Belgrádban, és több szerbiai városban.

A néhány ezres belgrádi tömeg szombat este a szervezők szerint azért lépett fel a szokásosnál erőszakosabban, mert már hónapok óta békésen kérték, adjanak lehetőséget követeléseik beolvasására, ám ezt nem engedélyezték.

Az RTS épületébe néhány tucatnyian hatoltak be, a rohamrendőrség azonban gyorsan eltávolította őket az épületből, és Nebojsa Stefanovic belügyminiszter bejelentette: mindenkit felelősségre fognak vonni.

A vasárnapi nap folyamán több ezer tüntető vonult az elnöki palotához Belgrádban, hogy hasonlóan nagyobb sajtószabadságot és szabad választásokat követeljenek. A tiltakozók sípokat fújtak, és azt skandálták: "mondjon le!" és "neki vége van!", miközben Vucic televíziós sajtótájékoztatót tartott az épületben a szombat esti események nyomán. Utóbbi jelszó még 2000-ből származik, amikor is Slobodan Milosevic rezsimét elsodorta a népharag. Ilyen mértékű tiltakozáshullámra, mint az utóbbi hónapokban, 2000 óta nem is volt példa Szerbiában. Sőt, azóta nem is hatolt be tüntető az állami televízió épületébe.

Az elnöki palota előtti tüntetők és a helyszínre kivezényelt rendőrök között dulakodás tört ki, a rendfenntartók könnygázt és paprikasprét vettek be.

Vucic megerősítve korábbi fogadalmát, hogy nem fog engedni a tüntetőknek, a sajtótájékoztatón kijelentette: "Nem félek". Hangsúlyozta: Szerbia demokrácia, a törvények és a rend országa, és a - szerinte - mintegy ezer tüntető azt hiszi, joguk van az ország sorsáról dönteni. A tüntetőket "huligánoknak, tolvajoknak és fasisztáknak" nevezte.

Vucic sajtótájékoztatója után sokan a belgrádi rendőrfőkapitánysághoz vonultak, azt követelni, hogy engedjék szabadon a közmédiánál letartóztatottakat. Az elnöki palotához hasonlóan rohamrendőrök fogadták a tömeget.

A három hónapja tartó tiltakozások közvetlen kiváltó oka egy ellenzéki politikus elleni novemberi támadás volt. A baloldali Borko Stefanovicot máig ismeretlen tettesek verték meg a dél-szerbiai Krusevacon, amikor egy ellenzéki rendezvényen vett részt. A politikus állítása szerint támadói a Szerb Haladó Párthoz köthetők.

A tüntetők a legnagyobb gondnak a fiatalok elvándorlását, a pártfoglalkoztatást, a média elnyomását és a mindenre kiterjedő diktatúrát nevezték.

A tüntetések jelmondata, az "Egy az ötmillióból" arra utal, hogy az első tiltakozást követően Aleksandar Vucic kijelentette, akkor sem enged a követeléseknek, ha ötmillióan vonulnak utcára. Mivel ez körülbelül Szerbia nagykorú, választásra jogosult lakosságának felel meg, a tiltakozók a kijelentést úgy értelmezték, hogy az elnök diktatúrát vezetne be.

A tiltakozások mögött álló ellenzéki szövetség soraiban baloldali és jobboldali pártok egyaránt megtalálhatóak. A tiltakozások mára már Szerbia több mint hatvan városára kiterjedtek, és a hét majdnem minden napjára jut valahol egy demonstráció.

Mindezek ellenére a közvélemény-kutatások szerint a SNS támogatottsága továbbra is 50 százalék feletti, és könnyedén meg tudna nyerni bármilyen választást, Aleksandar Vucic pedig még pártjánál is népszerűbb, így nem várható, hogy eleget tesz a tüntetők kérésének, és lemond posztjáról.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×