eur:
411.21
usd:
392.59
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pexels

A vízválság megoldása nélkül megszűnik létezni az eddig ismert világ

Csupán 2,5-3 százaléka a Föld vízkészletének az édesvíz mennyisége, ami ivóvízként használható. A vízkészletek pedig fogynak: Izrael vízforrásai is kiszáradóban vannak és Spanyolország egyes részein is kiszáradtak a felszín alatti medencék.

A Föld felszínének mintegy háromnegyed részét borítja víz; a felszínen és felszín alatt található hatalmas vízmennyiségnek azonban csupán töredéke használható fel emberi fogyasztásra. Az ENSZ Vízügyi Elnöki Testülete márciusban kiadott jelentésében azt írja, mindannyiunk kötelessége, hogy megbecsüljük a vízkincset, ezért meg kell előznünk a pazarlást és a szennyezést. A beszámoló szerint a mostani az első alkalom, hogy a Föld lakóit hivatalosan is azzal szembesítik, hogy

„vagy találnak megoldást a vízválságra, vagy megszűnik létezni az eddig ismert világ.”

A vízkészletek pedig egyre fogynak: Izrael vízforrásai is kiszáradóban vannak. Legnagyobb édesvízi tartalékának, a Kinneret-tónak az összes eddig mértnél alacsonyabb a vízállása. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint bár a tendencia az egész térséget sújtja, Izrael helyzete még így is viszonylag jónak tekinthető.

„Már egyenesen arról beszélnek sokan, hogy a következő háborúkat – és nem csak izraeli vonatkozásban – vélhetően a vízkészletek miatt fogják vívni”

– emelte ki. A térségben Jemen van a legrosszabb helyzetben, ahol a lakosság nagy része számára már nincs ivóvíz.

Azzal pedig, hogy kezdenek kifogyni az ivóvízből, egyre több ország szembesül – és bár annak ellenére, hogy ezt már évekkel korábban látni lehetett, mégsem tettek komoly lépéseket a helyzet megoldásra. A négymillió lakosú dél-afrikai Fokvárosban például jövő évre tolták a nulladik napot – vagyis azt a dátumot, amikor gyakorlatilag elfogy a víz a városban, és milliók vízellátása válik kérdésessé. Addig is szigorú szabályozást vezettek be azért, hogy ne apadjanak ki az ivóvízforrások: például napi másfél perc zuhanyt ajánlanak és azt várják a lakosoktól, hogy a vécéket is minél ritkábban húzzák le.

A spanyolországi La Mancha régióban a vízkészletek túlzott használata okozta a felszín alatti medencék kiszáradását. A helyi gazdálkodóknak kifejlesztettek egy eszközt, amely lehetővé teszi számukra, hogy megbecsüljék termésük vízfogyasztását, miközben ellenőrzik, hogy az öntözéshez jogszerűen megengedett vízmennyiséget használnak-e fel.

Kaliforniában az évek óta tartó szárazság miatt már korábban 25 százalékkal csökkentették a városok vízhasználatát. Egy kutatás szerint Los Angeles lakói napi átlag 265 liter vizet használnak, de a gazdagabb városokban az egy főre jutó fogyasztás egyes hónapokban eléri a napi 760 litert is.

Egyes becslések szerint a fejlett ipari országok jelenleg 2-3-szor annyi vizet használnak, mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosít, világszerte pedig a vízvezetékrendszerek, csőtörések vagy szivárgások miatt a szállított víz 30 százaléka vész el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×