Infostart.hu
eur:
356.01
usd:
306.25
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Nyitókép: Pexels

A vízválság megoldása nélkül megszűnik létezni az eddig ismert világ

Csupán 2,5-3 százaléka a Föld vízkészletének az édesvíz mennyisége, ami ivóvízként használható. A vízkészletek pedig fogynak: Izrael vízforrásai is kiszáradóban vannak és Spanyolország egyes részein is kiszáradtak a felszín alatti medencék.

A Föld felszínének mintegy háromnegyed részét borítja víz; a felszínen és felszín alatt található hatalmas vízmennyiségnek azonban csupán töredéke használható fel emberi fogyasztásra. Az ENSZ Vízügyi Elnöki Testülete márciusban kiadott jelentésében azt írja, mindannyiunk kötelessége, hogy megbecsüljük a vízkincset, ezért meg kell előznünk a pazarlást és a szennyezést. A beszámoló szerint a mostani az első alkalom, hogy a Föld lakóit hivatalosan is azzal szembesítik, hogy

„vagy találnak megoldást a vízválságra, vagy megszűnik létezni az eddig ismert világ.”

A vízkészletek pedig egyre fogynak: Izrael vízforrásai is kiszáradóban vannak. Legnagyobb édesvízi tartalékának, a Kinneret-tónak az összes eddig mértnél alacsonyabb a vízállása. N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő szerint bár a tendencia az egész térséget sújtja, Izrael helyzete még így is viszonylag jónak tekinthető.

„Már egyenesen arról beszélnek sokan, hogy a következő háborúkat – és nem csak izraeli vonatkozásban – vélhetően a vízkészletek miatt fogják vívni”

– emelte ki. A térségben Jemen van a legrosszabb helyzetben, ahol a lakosság nagy része számára már nincs ivóvíz.

Azzal pedig, hogy kezdenek kifogyni az ivóvízből, egyre több ország szembesül – és bár annak ellenére, hogy ezt már évekkel korábban látni lehetett, mégsem tettek komoly lépéseket a helyzet megoldásra. A négymillió lakosú dél-afrikai Fokvárosban például jövő évre tolták a nulladik napot – vagyis azt a dátumot, amikor gyakorlatilag elfogy a víz a városban, és milliók vízellátása válik kérdésessé. Addig is szigorú szabályozást vezettek be azért, hogy ne apadjanak ki az ivóvízforrások: például napi másfél perc zuhanyt ajánlanak és azt várják a lakosoktól, hogy a vécéket is minél ritkábban húzzák le.

A spanyolországi La Mancha régióban a vízkészletek túlzott használata okozta a felszín alatti medencék kiszáradását. A helyi gazdálkodóknak kifejlesztettek egy eszközt, amely lehetővé teszi számukra, hogy megbecsüljék termésük vízfogyasztását, miközben ellenőrzik, hogy az öntözéshez jogszerűen megengedett vízmennyiséget használnak-e fel.

Kaliforniában az évek óta tartó szárazság miatt már korábban 25 százalékkal csökkentették a városok vízhasználatát. Egy kutatás szerint Los Angeles lakói napi átlag 265 liter vizet használnak, de a gazdagabb városokban az egy főre jutó fogyasztás egyes hónapokban eléri a napi 760 litert is.

Egyes becslések szerint a fejlett ipari országok jelenleg 2-3-szor annyi vizet használnak, mint amennyit a természetes vízkörforgás biztosít, világszerte pedig a vízvezetékrendszerek, csőtörések vagy szivárgások miatt a szállított víz 30 százaléka vész el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×