Először a The New York Times című napilap jelentette, hogy a rendelkezésére - és más médiumok rendelkezésére - bocsátották a dokumentumokat, mert az információszabadságra hivatkozva pert indítottak a kormány ellen ezek kiadására. Később a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) is kitette ezeket a honlapjára.

A dokumentumok között van az FBI-nak az a 2016. októberi kérelme, amelyben engedélyt kért a külföldi hírszerzést felügyelő bíróságtól Page lehallgatására, valamint további kérelmei ennek az engedélynek a meghosszabbítására. A AP hírügynökség szerint nagyon szokatlan, hogy a kormány nyilvánosságra hoz olyan dokumentumot, amely az ehhez a bírósághoz benyújtott kérelemmel kapcsolatos.

Miközben a nyilvánosságra hozott dokumentumokon sok a kitakarás, a The New York Times szerint kitakaratlanul hagytak olyan részeket, amelyek arról tanúskodnak, hogy az FBI a következő indokokkal kért engedélyt a lehallgatásra és a megfigyelésre:

Page "együttműködik az orosz kormánnyal",

valamint "az orosz kormány kifejezetten Page-et szemelte ki a vele való együttműködésre".

Carter Page mindig tagadta, hogy orosz ügynök lett volna.

A lap szerint szerepel az FBI kérelmében egy olyan félmondat, miszerint "a büntető törvénykönyvbe ütközően befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztás eredményét".

Page lehallgatása miatt hónapokkal ezelőtt éles vita alakult ki a Republikánus és a Demokrata Párt között. A republikánusok azt állították, hogy az FBI visszaélt megfigyelési jogával, és tisztességtelenül szerezte meg a bírósági engedélyt. A demokraták viszont igazolva látják, hogy az FBI gyanúja helytálló volt Carter Page-gel szemben.