Az uniós költségvetés mindössze három sorban szerepel a múlt heti brüsszeli csúcstalálkozó végső anyagában: annyiban, hogy sok sikert kívánnak az Európai Unió Parlamentjének és az Európai Unió Tanácsának a tárgyalásokhoz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Az európai költségvetés tárgyalása ugyanis úgy indul, hogy a Bizottság beterjeszti a javaslatot, és után a nemzeti kormányok képviselőiből álló Tanácsban először szakértő, majd nagyköveti vagy miniszteri szinten, párhuzamosan tárgyalnak az Európai Parlamenttel a költségvetésről.

"Az Európai Tanácshoz ilyen típusú javaslat leghamarabb egy év múlva ilyenkor, az európai parlamenti választások után kerül majd.

A Bizottságnak az a javaslata, hogy az EP-választások előtt elfogadják a költségvetési javaslatot, az teljesen irreális" - jelentette ki Nagy Sándor Gyula.

Égető kérdések

A szakértő szerint a költségvetés ugyan fontos, de a mostani csúcson égetőbb kérdések voltak napirenden, elsősorban a menekültválság és a brit kilépés, a brexit. Ez utóbbival ráadásul haladni kellene, mert elvileg jövő márciusban Nagy-Britannia kilép az Unióból.

"De még senkinek fogalma sincs, hogy milyen feltételekkel fognak kilépni, ráadásul sok pontban még azt sem tudjuk, hogy mit akarnak a britek.

Úgy pedig nagyon nehéz tárgyalni, hogy a brit kormány nem tudja, hogy bizonyos kérdésekben meddig mehet el" - mondta Nagy Sándor Gyula.

A két fontos cél nem megy egyszerre

A britek egyik legfontosabb prioritása várhatóan az észak-ír és az ír határ ellenőrzés nélküli átjárhatósága lesz.

Ezt viszont csak úgy fogja tudni megtartani, ha fenntartja a vámuniót az EU-val. Ha viszont benne marad a vámunióban, akkor nem köthet önálló kereskedelmi megállapodásokat semelyik másik országgal, hanem azt az EU-val közösen kell megtennie. Ám a kilépés egyik legkomolyabb indoka, hogy sokkal több országgal szeretnének szabadkereskedelemre lépni, mint ahogy azt az Európai Unió teszi. Így viszont Nagy-Britanniának valamelyik öklébe bele kell harapnia - magyarázta a szakértő.

Juncker Washingtonban küzd majd a kereskedelmi háború ellen

Nagy Sándor Gyula elmondta: az olaszok felvetették ugyan az Oroszország elleni szankciók megszüntetését, de azt a többség elutasította. Az Egyesült Államokkal küszöbön álló kereskedelmi háború ugyanakkor foglalkoztatta az uniós vezetőket. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nemsokára Washingtonba látogat, és megpróbál Donald Trump tanácsadóival, és talán magával az amerikai elnökkel is beszélni arról, hogy jó lenne abbahagyni a védővámok kölcsönös kivetését és a kereskedelmi háborút.

"Jól látszik - a Harley-Davidson bejelentése nyomán -, hogy ennek első vesztese az USA lesz, és nagy valószínűséggel mindenki veszíteni fog a kereskedelmi háborúval."

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója nem tartja kizártnak, hogy Donmald Trump amerikai elnököt meg lehet győzni az uniós megállapodásról.

Sok a bizonytalanság a befogadó központokkal kapcsolatban

A befogadóközpontok önkéntes létrehozásáról szóló uniós döntés ugyan előrelépés, ám a megvalósításról sok kérdést nyitva hagy – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. "Úgy tűnik, hogy az EU múlt csütörtökön elfogadta, hogy európai területeken kívül, Észak-Afrikában nyissanak meg ilyen pontokat. Ehhez természetesen kellenek az adott országok hozzájárulásai, valamint nem kevés haderő és pénz az Európai Unió részéről".

Önkéntesség vagy kényszerűség?

A befogadóközpontok létrehozásának önkéntessége szépen hangzik, ám egyelőre nem tudható, mely országok élnek ezzel a lehetőséggel, várhatóan Olaszország és Görögország ugyanakkor rákényszerül – tette hozzá a szakértő.

Nagy kérdés, hogy a különböző emberi jogi és egyéb szerződéseket hogyan tudják betartani, és hogyan tudnak ezekben a zónákban megfelelő megélhetést biztosítani az embereknek arra az időre, amíg lefolytatják a menekültügyi eljárást.

"Ezek ugyanis Franciaországban, Olaszországban és Németországban éveket vesznek igénybe, és ennyi ideig táborokban tartani valakit, nem egyszerű".

A tervek szerint ugyanakkor ezekben a táborokban nem csak a tábornak otthont adó ország adhatna menekültstátust – hívta fel a figyelmet Nagy Sándor Gyula, hanem az adott táborban elmehetne egy német, svéd vagy francia hivatalos szerv, amely a helyszínen lefolytathatná a menekültügyi eljárást.

Szóban vagy a gyakorlatban is befogadóbarát-e a politika?

A vízválasztó az lesz, hogy valóban befogadnak-e az uniós országok menekülteket ezekből a központokból – hangsúlyozta a szakértő.

"Vajon a Macron-féle politika csak szóban befogadóbarát-e, vagy hajlandó magától kvótákat adni és a központokban a menekülteket befogadni"

- tette fel a kérdést a szakértő. Szerinte ez még a jövő zenéje, csakúgy, mint az, hogy akik nem kívánnak menekülteket befogadni, azok milyen segítséget tudnak adni a táborokban - ellátást az ott élőknek, biztonsági erőt vagy hasonlót.

Nagy Sándor Gyula a múlt heti uniós csúcs eredményeiről azt mondta: a kommunikációban már érezhető, hogy jövőre európai parlamenti választások lesznek a kontinensen.