eur:
394.24
usd:
369.61
bux:
65045.06
2024. április 19. péntek Emma
Brüsszel, 2018. június 28.Az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napi ülése 2018. június 28-án. (MTI/EPA pool/Stephanie Lecocq)
Nyitókép: MTI/EPAStephanie Lecocq

Nagy Sándor Gyula: Nagy-Britannia választhat, hogy melyik öklébe harap

A múlt heti uniós csúcson szinte nem is foglalkoztak a költségvetés vagy az orosz szankciók kérdésével, a brexit körül pedig teljes a bizonytalanság. Az is kérdés, hogy lesz-e, aki valóban befogad menekülteket az uniós befogadóállomásokról - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, Nagy Sándor Gyula.

Az uniós költségvetés mindössze három sorban szerepel a múlt heti brüsszeli csúcstalálkozó végső anyagában: annyiban, hogy sok sikert kívánnak az Európai Unió Parlamentjének és az Európai Unió Tanácsának a tárgyalásokhoz – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Az európai költségvetés tárgyalása ugyanis úgy indul, hogy a Bizottság beterjeszti a javaslatot, és után a nemzeti kormányok képviselőiből álló Tanácsban először szakértő, majd nagyköveti vagy miniszteri szinten, párhuzamosan tárgyalnak az Európai Parlamenttel a költségvetésről.

"Az Európai Tanácshoz ilyen típusú javaslat leghamarabb egy év múlva ilyenkor, az európai parlamenti választások után kerül majd.

A Bizottságnak az a javaslata, hogy az EP-választások előtt elfogadják a költségvetési javaslatot, az teljesen irreális" - jelentette ki Nagy Sándor Gyula.

Égető kérdések

A szakértő szerint a költségvetés ugyan fontos, de a mostani csúcson égetőbb kérdések voltak napirenden, elsősorban a menekültválság és a brit kilépés, a brexit. Ez utóbbival ráadásul haladni kellene, mert elvileg jövő márciusban Nagy-Britannia kilép az Unióból.

"De még senkinek fogalma sincs, hogy milyen feltételekkel fognak kilépni, ráadásul sok pontban még azt sem tudjuk, hogy mit akarnak a britek.

Úgy pedig nagyon nehéz tárgyalni, hogy a brit kormány nem tudja, hogy bizonyos kérdésekben meddig mehet el" - mondta Nagy Sándor Gyula.

A két fontos cél nem megy egyszerre

A britek egyik legfontosabb prioritása várhatóan az észak-ír és az ír határ ellenőrzés nélküli átjárhatósága lesz.

Ezt viszont csak úgy fogja tudni megtartani, ha fenntartja a vámuniót az EU-val. Ha viszont benne marad a vámunióban, akkor nem köthet önálló kereskedelmi megállapodásokat semelyik másik országgal, hanem azt az EU-val közösen kell megtennie. Ám a kilépés egyik legkomolyabb indoka, hogy sokkal több országgal szeretnének szabadkereskedelemre lépni, mint ahogy azt az Európai Unió teszi. Így viszont Nagy-Britanniának valamelyik öklébe bele kell harapnia - magyarázta a szakértő.

Juncker Washingtonban küzd majd a kereskedelmi háború ellen

Nagy Sándor Gyula elmondta: az olaszok felvetették ugyan az Oroszország elleni szankciók megszüntetését, de azt a többség elutasította. Az Egyesült Államokkal küszöbön álló kereskedelmi háború ugyanakkor foglalkoztatta az uniós vezetőket. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nemsokára Washingtonba látogat, és megpróbál Donald Trump tanácsadóival, és talán magával az amerikai elnökkel is beszélni arról, hogy jó lenne abbahagyni a védővámok kölcsönös kivetését és a kereskedelmi háborút.

"Jól látszik - a Harley-Davidson bejelentése nyomán -, hogy ennek első vesztese az USA lesz, és nagy valószínűséggel mindenki veszíteni fog a kereskedelmi háborúval."

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója nem tartja kizártnak, hogy Donmald Trump amerikai elnököt meg lehet győzni az uniós megállapodásról.

Sok a bizonytalanság a befogadó központokkal kapcsolatban

A befogadóközpontok önkéntes létrehozásáról szóló uniós döntés ugyan előrelépés, ám a megvalósításról sok kérdést nyitva hagy – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Nagy Sándor Gyula, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. "Úgy tűnik, hogy az EU múlt csütörtökön elfogadta, hogy európai területeken kívül, Észak-Afrikában nyissanak meg ilyen pontokat. Ehhez természetesen kellenek az adott országok hozzájárulásai, valamint nem kevés haderő és pénz az Európai Unió részéről".

Önkéntesség vagy kényszerűség?

A befogadóközpontok létrehozásának önkéntessége szépen hangzik, ám egyelőre nem tudható, mely országok élnek ezzel a lehetőséggel, várhatóan Olaszország és Görögország ugyanakkor rákényszerül – tette hozzá a szakértő.

Nagy kérdés, hogy a különböző emberi jogi és egyéb szerződéseket hogyan tudják betartani, és hogyan tudnak ezekben a zónákban megfelelő megélhetést biztosítani az embereknek arra az időre, amíg lefolytatják a menekültügyi eljárást.

"Ezek ugyanis Franciaországban, Olaszországban és Németországban éveket vesznek igénybe, és ennyi ideig táborokban tartani valakit, nem egyszerű".

A tervek szerint ugyanakkor ezekben a táborokban nem csak a tábornak otthont adó ország adhatna menekültstátust – hívta fel a figyelmet Nagy Sándor Gyula, hanem az adott táborban elmehetne egy német, svéd vagy francia hivatalos szerv, amely a helyszínen lefolytathatná a menekültügyi eljárást.

Szóban vagy a gyakorlatban is befogadóbarát-e a politika?

A vízválasztó az lesz, hogy valóban befogadnak-e az uniós országok menekülteket ezekből a központokból – hangsúlyozta a szakértő.

"Vajon a Macron-féle politika csak szóban befogadóbarát-e, vagy hajlandó magától kvótákat adni és a központokban a menekülteket befogadni"

- tette fel a kérdést a szakértő. Szerinte ez még a jövő zenéje, csakúgy, mint az, hogy akik nem kívánnak menekülteket befogadni, azok milyen segítséget tudnak adni a táborokban - ellátást az ott élőknek, biztonsági erőt vagy hasonlót.

Nagy Sándor Gyula a múlt heti uniós csúcs eredményeiről azt mondta: a kommunikációban már érezhető, hogy jövőre európai parlamenti választások lesznek a kontinensen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

Orbán Viktor: eljött az idő, hogy Budapest után Brüsszelben is megmentsük a szabadságot

"Amíg nemzeti kormány lesz, Magyarország nem lép be az ukrajnai háborúba senkinek az oldalán" - jelentette ki a Fidesz EP-kampánynyitó rendezvényén pénteken Orbán Viktor pártelnök. "No migration, no gender, no war" - adta ki a hármas jelszót.

Kaiser Ferenc: a mérsékelt izraeliek nem Iránt féltik, hanem az amerikai fegyvercsomagot

Hírügynökségi jelentések szerint az izraeli hadsereg csapást mért több célpontra Iránban, de ezt Izraelben hivatalosan nem erősítették meg. Irán azt közölte, hogy a légvédelme működésbe lépett, és az okozott robbanásokat a közép-iráni Iszfahán körzetében. Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint ez izraeli jelzés, figyelmeztetés volt Iránnak a hétvégi zsidó állam elleni támadása után.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×