Az olasz államfő közleménye szerint a március 4-i parlamenti választások óta a pártok kiinduló pozíciói nem módosultak, semmilyen előrelépés nem történt a kormánytöbbség létrehozására.
Sergio Mattarella ezért hétfőig még néhány napot adott a pártoknak az egyeztetésekre. Hétfőn egy újabb és egyben utolsó konzultációt tart a parlamenti erőkkel az elnöki palotában.
Az eddigi gyakorlattal ellentétben az államfő nem két napon át, hanem egy nap alatt fogadja a pártok delegációit. Ha ekkor sem látja adottnak a kormánytöbbség megalakulásának feltételeit, Sergio Mattarella elnöki hatáskörével
maga jelölhet ki miniszterelnök-jelöltet, akinek személyéről a parlament bizalmi szavazás keretében dönt.
Ez akár szakértői kormány vagy meghatározott időre szóló kormány megalakítását is jelentheti.
Hosszú konzultációs folyamat
Sergio Mattarella április 4-én és 5-én, majd április 12-én és 13-án konzultált a pártokkal. Ezt követően - április 18-án és 19-én - a szenátus elnökét Maria Elisabetta Alberti Casellatit bízta meg, hogy felmérje a legnagyobb párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga vezette jobbközép együttes kormányzás esélyeit. Április 23. és 25. között a képviselőház elnöke Roberto Fico mérte fel az M5S és a balközép Demokrata Párt közti koalíció lehetőségét. Minden eddigi konzultáció eredménytelenül záródott.
Az M5S a Ligával és a PD-vel is kész kormányozni, de kizárja a jobbközép koalícióhoz tartozó Silvio Berlusconival és pártjával, a Hajrá Olaszországgal (FI) közös kormányt. A Liga azonban nem hajlandó megtörni a FI-vel alakított jobbközép egységét.
A PD először ellenzékbe akart vonulni, majd közeledést mutatott az M5S-hez, de Matteo Renzi volt PD-főtitkár végül megvétózta az M5S-szel közös kormányt, ami a PD belső megosztottságához vezetett.
Luigi Di Maio, az M5S miniszterelnök-jelöltje szerint az egyetlen megoldás a választások minél előbbi megismétlése.
Matteo Salvini, a Liga vezetője kijelentette: az államfőnek a számos kudarcba fulladt kísérlet után most őt kell megbízni a kormányalakítással, mivel a márciusi választásokon a jobbközép kapta a legtöbb szavazatot, és azóta a jobbközép jelöltjei megnyertek két tartományi elnöki választást is.