Infostart.hu
eur:
364.79
usd:
309.74
bux:
0
2026. április 17. péntek Rudolf
Moszkva, 2018. március 18.Vlagyimir Putyin hivatalban levő államfő beszédet mond támogatói előtt a moszkvai Kreml melletti Manézs téren 2018. március 18-án, az orosz elnökválasztás estéjén. A Központi Választási Bizottság előzetes adatai a független jelöltként induló Putyin győzelmét vetítik előre. (MTI/AP/Alekszandr Zemlianicsenko)
Nyitókép: Alekszandr Zemlianicsenko

"Nagy ugrást" ígért a simán győztes Putyin

Már vasárnap este világossá vált, hogy masszív többséggel újraválasztották Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki újabb 6 évre kapott mandátumot. Putyin először az őt ünneplő tömeget lelkesítette, majd véleményt mondott az orosz-brit kapcsolatot elmérgesítő mérgezési ügyről is.

Ezen a választáson nem akadt sok keresnivalója a fogadóknak. Az esélyes ugyanis egyértelműen Vlagyimir Putyin volt és a jelenlegi orosz elnök legközelebbi riválisát messze megelőzve győzött.

A nyugati világgal egyre inkább feszült viszonyba kerülő Putyin már a végleges eredmény kiadása előtt bejelentette győzelmét és a Vörös térrel szomszédos moszkvai Manyézs térre hajtatott, az Oroszország-Szevasztopol-Krím nevű gyűlésre és koncertre.

Itt köszönetet mondott híveinek, amiért a fagyos estén is eljöttek, majd azt mondta: „Önök a mi közös csapatunk, és én a csapat tagja vagyok és igen, siker vár ránk”.

Oroszországnak előre kell törnie és ez sikerülni is fog – fejtegette a tömeg előtt. „Fontos egyesíteni az emberek erőfeszítéseit, függetlenül attól, ki kire szavazott, mert nagyon nehéz és összetett feladatok várnak ránk”. A nagy ugrás sikerére minden alap megvan – mondta az elnök.

Ezt követően pedig elkezdte kántálni, hogy Rosszija, Rosszija!, azaz Oroszország, Oroszország!

A szavazatok 96%-os feldolgozottsága mellett Putyin az összes voks több, mint 76%-át gyűjtötte be – közölte kora hajnalban a RIA orosz hírügynökség. A RIA megjegyezte, hogy Putyin a korábbi választásokhoz képest rekordarányú támogatót szerzett, miközben legközelebbi kihívója, a kommunista pártvezér Pável Grudinyin 12%-on, az ultranacionalista Vlagymir Zsironovszkij pedig közel 6%-on állt.

Putyin egykori szent-pétervári mentora, a néhai Alekszandr Szobcsak lánya, az elnököt élesen bíráló liberális Kszenyija Szobcsak hajnalban a voksok mindössze valamivel több mint másfél százalékát tudhatta magáénak. A veterán liberális politikus Grigorij Javlinszij pedig mindössze 1%-on állt. Egyik legvehemensebb bírálója, a korrupció-ellenes aktivista Alekszej Navalnijt pedig nem is engedték indulni az ellene kezdett per miatt.

Az eredmény azt jelenti, hogy az orosz ellenzék által vitatott 2012-es választáshoz képest is megnövelte szavazóbázisát az orosz elnök.

Putyin később azt mondta: „egyelőre nem tervez alkotmányos reformot”, de utalt rá, hogy a beiktatását követően változások jöhetnek az állami vagy kormánystruktúrában.

Az ezredforduló óta egy megszakítással elnöki poszton lévő Putyint megkérdezték arról is, hogy ringbe száll-e 2030-ban is. „Azt gondolják, hogy 100 éves koromig itt ülök majd? Nem.” – mondta. Mostani győzelme azonban így is azt jelenti, hogy közel negyed századig kormányoz majd és 71 éves lesz, amikor leköszön. Kommentátorok szerint ugyanakkor utolsó elnöki időszaka így az utódlásáról és az ezzel járól esetleges belharcokról is szól majd.

Putyin azzal kampányolt, hogy megerősíti az ország védelmét és növeli az életszínvonalat, miközben a nyugati országok egy sor szankcióval próbálják büntetni a Krím elcsatolásáért, az ukrajnai harcokért, az és az amerikai választásokba való állítólagos beavatkozásért és újabban egy a britekhez átállt volt titkosügynök neki tulajdonított megmérgezése miatt.

Hajnali becslések szerint a szavazásra jogosultak 60%-a ment el szavazni Oroszországban és több külföldi orosz nagykövetségen.

Címlapról ajánljuk
A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A német váltás után születőben az „európai NATO”, de megmaradna az eredeti is

A közel-keleti háború február végi kirobbanása óta többször is hangoztatta az amerikai elnök, hogy csalódott a NATO-ban. Legutóbb az elmúlt napokban immár felettébb ingataggá vált tűzszünet bejelentése után Mark Rutte főtitkár előtt fejtette ki Donald Trump, hogy a szövetségesektől több támogatást várt. Az érintett európai szövetségesek ennek nyomán az Egyesült Államok nélküli védelemre készülnek.

Nemzetközi jogász: így akadályozhatja meg a Tisza-kormány a kilépést a Nemzetközi Büntetőbíróságból

Bár Magyarország 2002 óta tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, az azóta eltelt időben nem hirdették ki itthon törvényben a hágai székhelyű bíróság alapszabályát, aminek a köztársasági elnök „immunitása volt az oka” – mondta az InfoRádióban Tóth Norbert nemzetközi jogász. Az NKE egyetemi docense részletesen elmagyarázta, hogyan lehetne visszafordítani az elvileg június 2-án záruló kilépési folyamatot, ha a jövendő Tisza-kormány ezt akarná.
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×