Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 9. vasárnap Emőd

Az ukrajnai válságról egyeztetnek kedden az EU-országok külügyminiszterei

Az ukrajnai válságról egyeztetnek kedden Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei, akiknek azzal kell szembe nézniük, hogy a maláj légitársaság utasszállító gépének csütörtöki kelet-ukrajnai feltételezett lelövése teljesen új megvilágításba helyezte az Ukrajnával kapcsolatos fejleményeket.

Brüsszeli diplomaták szerint a tragikus esemény - a konkrét felelősség egyértelmű megállapításának a hiányában is - azonnal azzal a közvetlen következménnyel járt, hogy azok az uniós országok, amelyek eddig is az erőteljesebb oroszellenes szankciók hívei voltak, most még határozottabban követelik a Moszkvával szembeni keményebb korlátozó intézkedéseket, és e követelésük mind több uniós fővárosban találkozik egyetértéssel.

Az ukrán kormányzat és az oroszpárti szeparatista vezetés kölcsönösen egymást vádolja a gép lelövésével. Amerikai értesülésekre hivatkozva olyan vélemények fogalmazódtak meg, hogy számos jel mutat a szeparatista lázadók felelősségére.

Az uniós külügyminiszterek Ukrajnával kapcsolatos várható közös következtetéseit nyilvánvalóan erősen befolyásolják nem csupán a tanácskozást megelőző napok, hanem a megelőző órák eseményei is. A lezuhant gép roncsai jórészt a lázadók által ellenőrzött területen szóródtak szét, és ez a körülmény nagyban hátráltatja a nemzetközi vizsgálat lefolytatását.

Tisztázásra szorul a gép úgynevezett fekete dobozának a sorsa, az abból nyerhető adatok kérdése, illetve megoldandó a holttesteknek a kegyeleti szempontokkal összhangban álló elszállítása. A gép lezuhanása nyomán keletkezett politikai hullámverés - tekintettel arra, hogy itt már több száz olyan ember haláláról van szó, akik semmilyen módon nem voltak érintettjei az ukrajnai konfliktusnak - az ENSZ Biztonsági Tanácsáig is elért.

Nyugati vezetők a hét végén arra szólították fel Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vesse latba minden befolyását, segítse elő a tárgyszerű és feltáró jellegű vizsgálódást. Eközben azonban arról érkeztek jelentések, hogy orosz részről további nehézfegyvereket juttattak az ukrajnai felkelőknek.

Az uniós külügyminiszterek - azon túl, hogy megvitatják, milyen mértékben kell tovább lépni az Oroszország elleni szankciók terén - az előzetes napirend szerint dönteni fognak arról is, hogy az EU tanácsadó, továbbképző missziót indít Ukrajnában a nem katonai jellegű biztonsági szervek reformjának előmozdítása érdekében.

Címlapról ajánljuk
Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Este drágább áram? Asztalra tesznek egy új rezsicsökkentési javaslatot

Széleskörű energetikai korszerűsítésre buzdít az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége. Tibor Dávid, a Masterplast alapító elnöke az InfoRádióban elmondta: a szövetség egy idősávos villamosenergia-tarifa bevezetését is felveti annak érdekében, hogy csökkentsék a lakosság energiafogyasztását.

Nem lesz kevesebb víz, de az otthonunkban is meg kell tudni tartani – kemény szavak az ökológustól

Több magyarországi településen már vízkorlátozást kellett bevezetni, de mindenhol takarékos vízfelhasználásra kérik a lakosságot. Németh András természetvédelmi őr, ökológus, a Vízőrző Mozgalom ötletgazdája és alapítója azt javasolja: halasszuk el a nagyobb vízigényű munkákat, és felejtsük el a nyáron a zöld gyepet!
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Nőnek az európai K+F-források, Magyarország viszont az uniós mezőny végén áll

Egy évtized alatt több mint 60 százalékkal nőtt az Európai Unióban a kutatás-fejlesztésre, vagyis K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok összege. Magyarországon is látszik nominális javulás, de az ország 2025-ben egy főre vetítve és GDP-arányosan is az uniós mezőny alsó részében maradt. A legnagyobb magyar sajátosság azonban nemcsak a források alacsony szintje, hanem azok szerkezete: az általános egyetemi alapokból finanszírozott K+F statisztikai aránya a 2010-es évek eleji 30 százalék körüli szintről 2025-re gyakorlatilag eltűnő, 0,2 százalékos szintre zsugorodott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×