eur:
389.41
usd:
361.54
bux:
68381.53
2024. május 6. hétfő Frida, Ivett

A holokauszt áldozataira emlékezik a világ

Ébernek kell lenni a fanatizmussal, a szélsőséges ideológiákkal, a kisebbségekkel szembeni diszkriminációval és a közösségekben megfigyelhető belső feszültségekkel szemben - erre figyelmeztetett az ENSZ főtitkára a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapját.

Ma tartják a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapját, az auschwitz-birkenaui haláltábor 1945-ös felszabadításának 69. évfordulóján. Budapesten megemlékezés lesz a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban, ahol Magyarország a tragédia árnyékában címmel tudományos emlékülést és megemlékezést rendeznek.

Az eseményen hallható lesz Orbán Viktor miniszterelnök emléknapi üzenete, köszöntőt mond Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára. A rendezvényt Fodor Pál, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főigazgatója nyitja meg.

Megnyílik a Holló Imre emlékkiállítás is és az Egyházi embermentők című tárlat, majd este főhajtással és gyertyagyújtással emlékeznek meg a vészkorszakban meggyilkoltakról az intézményben az Áldozatok Emlékfalánál, ahol imát mond Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija.

Üzenetet küldött a világnak a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár vasárnap, amelyben tavalyi auschwitzi látogatásának tapasztalatairól számolt be.
A világszervezet vezetője azt írta sajtóközleményében, hogy soha nem fogja elfelejteni a novemberben tett látogatását a Lengyelország területén működtetett egykori náci haláltáborban.

Ban Ki Mun figyelmeztetett, hogy ébernek kell lenni a fanatizmussal, a szélsőséges ideológiákkal, a kisebbségekkel szembeni diszkriminációval és a közösségekben megfigyelhető belső feszültségekkel szemben.

"Az auschwitzi krematórium mellett állva mély szomorúság töltött el, amikor arra gondoltam, hogy mi történt az épület falain belül. Ugyanakkor tiszteletet ébresztett bennem azok emléke, akik felszabadították a haláltáborokat" - tette hozzá az ENSZ-főtitkár, felszólítván, hogy "egyesítsük erőinket a mindenkit megillető egyenlőség és emberi méltóság felé vezető úton".

Január 27-ét, az auschwitzi haláltábor 1945-ös felszabadításának napját 2005. november 1-jén nyilvánította a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává az ENSZ-közgyűlés. Az egyhangúlag elfogadott határozat hangsúlyozza "az emlékezés és a tanítás kötelességét", hogy a jövő nemzedékei megismerjék a hatmillió, túlnyomórészt zsidó áldozatot követelő náci tömeggyilkosságok történetét.

"Auschwitz, bár sok száz kilométerre van hazánktól, mégis a magyar történelem része. Ez a haláltábor közel félmillió honfitársunk embertelen gyötrelmeinek, megaláztatásának és halálának helyszíne volt" - fogalmaz Áder János nyilatkozata a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából. Hozzátette: "A magyar zsidók tragédiája egész politikai nemzetünk fájdalma és pótolhatatlan vesztesége. Az államfő azt kérte, hogy január 27-én este 7 órakor a holokauszt 70. évfordulója alkalmából "70 másodperces néma gyásszal közösen emlékezzünk meg ártatlanul elpusztított honfitársainkról."

A Római Magyar Akadémián pénteken nyílt kiállítás magyar és olasz zsidó identitású kortárs művészek alkotásaiból a holokauszt-emlékév keretében. Az árnyék völgyében járva című kortárs képzőművészeti kiállításon az érdeklődők Papp Sebők István, Simon Szabolcs, Georges De Canino, Justin Peyser, Eva Fischer és Adriano Mordenti alkotásait tekinthetik meg. A tárlat kurátora Francesca Pietracci és Németh Pál.

"A Római Magyar Akadémia kiállítása egyszerre fejezi ki a művészet határtalanságát és a holokauszt áldozataira történő emlékezés egyetemlegességét" - fogalmazott Balatoni Monika, a közigazgatási tárca társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a megnyitó után telefonon az MTI-nek. Kijelentette: ezek az alkotások elementáris erővel idézik meg a kendőzetlen igazságot.

"Az emberiség történelmének legsötétebb pillanatát jelenítik meg, megadva a mai kor emberének a szembenézés esélyét, amely nélkül nem lehetséges megérteni és valóssággá tenni az áldozatok üzenetét, miszerint az emberi méltóság mindenekelőtt. Soha többé még egyszer nem fordulhat elő, hogy embereket származásuk és faji megkülönböztetésük címén megalázzanak, üldözzenek" - tette hozzá Balatoni Monika.

Az államtitkár emlékeztetett arra is, hogy Kőrösi Csaba magyar ENSZ-nagykövet csütörtökön az ENSZ New York-i székházában bocsánatot kért az ország holokausztban való felelősségéért. "Az akkori magyar állam intézményei felelősek voltak a holokausztért, de a mai magyar állam általi bocsánatkérésnek a nemzeti emlékezet és identitás részévé kell válnia" - hangsúlyozta Balatoni Monika.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Miért jönnek Magyarországra a külföldi dolgozók, ha Nyugat-Európában sokkal többet keresnének?

Miért jönnek Magyarországra a külföldi dolgozók, ha Nyugat-Európában sokkal többet keresnének?

Az ukrán dolgozók az oroszok elleni háború óta csak „átutazók”, döntő többségében az ázsiai munkaerőre álltak át a magyar cégek, ha külföldiekben gondolkodnak. Óriásit ugrott a fülöp-szigeteki munkavállalók száma, de továbbra is nagy számban hoznak be vietnámi, legújabban pedig kirgiz dolgozókat. Bár az átlag ázsiai dolgozó számára jobb a bérszínvonal Magyarországon az otthoni lehetőségeihez képest, azért a nyugat-európai fizetésekkel még nem tudják felvenni a versenyt a legnagyobb itthoni cégek sem. Cikkünkből az is kiderül, mi a titka annak, hogy sok dolgozó mégis Magyarországot választja.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×