A szervezet megvizsgálta az Európai Unió tagállamainak parlamenti választásokra vonatkozó rendelkezéseit, majd erről 35 oldalas tanulmányt készített, sorra véve az egyes uniós országok gyakorlatát.

A központ megállapította, hogy 22 tagállamban a magyar szabályozáshoz hasonlóan a külhoniaknak aktívan regisztrálniuk is kell, 17 tagállamban van lehetőség levélben történő, postai regisztrációra.

Az Európai Unió országainak többségében, 16-ban van lehetőség arra, hogy a külhoni választó szavazatát szintén postán keresztül jutassa el a hatóságokhoz.

A kutatás alapján megállapították azt is, hogy a határon túl élő magyar állampolgárok számára nyújtott, a regisztrációra és a leveles szavazásra vonatkozó lehetőségek egyáltalán nem számítanak kivételesnek az Európai Unióban.

Arra is felhívták a figyelmet, hogy egyes országokban még a belföldiek esetén is aktív regisztráció vagy kötelező szavazás érvényesül, míg máshol a névjegyzékbe-vétel és a külhoni leveles szavazás technikai és biztonsági feltételei jóval lazábbak, mint a magyar szabályozás. Olyan tagállamokra is van példa, ahol a magyarországi szabályozástól eltérően nincs lehetőség a választási hatóság egyes döntései elleni fellebbezésre - fűzték hozzá.

Emlékeztettek arra, Magyarországon az új választójogi szabályok kapcsán az elmúlt időszakban vita alakult ki arról, hogy a külhoni magyar állampolgár valóban személyesen adja-e majd fel postán szavazatát.

Azt írták, a nem személyes szavazatleadásra több példa is van az Európai Unióban a külhoni állampolgároknál: meghatalmazott útján történő szavazásra van lehetőség Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban és Németországban is.

Dániában úgynevezett "szavazattovábbító" lehet a kereskedelmi hajó kapitánya vagy tengeri olajfúrótorony vezetője is, aki a szavazási csomagot postán továbbítja az illetékes önkormányzatnak. A hajókapitányok szintén hasonló szerepet töltenek be Észtországban vagy Finnországban - írták.

Utaltak arra, hogy bár Magyarországon az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek ítélte a belföldi állampolgárok regisztrációját, számos tagállam alkalmaz szigorú szabályokat ilyen területen.

Az Egyesült Királyságban csak az szavazhat - akár belföldi, akár külhoni -, aki regisztrált, Belgiumban pedig a belföldi állampolgárokat a hatóságok automatikusan regisztrálják, viszont a regisztráltaknak - tehát jóformán mindenkinek - a szavazás már kötelező. Luxemburgban egészen 75 éves korig kötelező a névjegyzékben szereplők számára a részvétel a választásokon, míg Portugáliában és Görögországban maga az alkotmány rögzíti, hogy a választójog gyakorlása kötelesség, illetve kötelező.

Magyarországon a választási iroda névjegyzékkel kapcsolatos döntése ellen lehetőség van jogorvoslatra, azonban ez több országban nem biztosított: Dániában például a névjegyzékbe vétel iránti kérelem érvényességéről a központi választási iroda dönt, melynek döntése ellen nincs fellebbezési lehetőség.

A magyar gyakorlatot ismertetve azt írták, hogy a külhoni magyarok a szavazáshoz két borítékot kapnak: az egyikbe a szavazólapot, a másikba a lezárt szavazóborítékkal együtt a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat kitöltött nyomtatványát helyezik, és azt így küldik vissza a Nemzeti Választási Irodának.Arra hívták fel a figyelmet, hogy ezt a "kétborítékos rendszert" használja valamennyi EU-s tagállam, ahol van lehetőség leveles szavazásra. A külföldi példák többségében a postai szavazásnál "nem alaki kellék", hogy a szavazó maga adja fel a szavazási dokumentumokat, sőt, az Egyesült Királyságban a választási tájékoztató egyszerűen csak felhívja a figyelmet arra, hogy a levél postára adásához olyan ember segítségét kérje a választópolgár, akiben megbízik.

Az elemzésben kitértek arra is, hogy Dániában vagy Észtországban a szavazónak a különböző személyes adatait fel kell tüntetnie a külső borítékon is, azaz a magyar szabályokkal szemben azonnal nyilvánvalóvá válik a szavazó kiléte.

A tanulmány összegző megállapítása szerint a többi EU-s tagállammal összehasonlítva a 2014-től Magyarországon életbe lépő új választási rendszer az európai normáknak megfelel, a leveles regisztrációra és szavazásra vonatkozó szabályozás pedig a tagállamok többségének gyakorlatát követi.

A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult Alapjogokért Központ az MTI-vel azt közölte, hogy a szervezet célja a jogállami működéssel és alapjogvédelemmel kapcsolatos tudományos kutatás és elemzés. A központ hozzátette, hogy elkötelezett az alapvető jogállami értékek, a hagyomány és a szabadság kultúrája iránt, feladatának tekinti, hogy időről időre megvizsgálja az aktuális közjogi kérdéseket, ügyeket, és azokról mértéktartó, de mértékadó elemzéseket hozzon nyilvánosságra. Ennek megfelelően a kutatásaik, elemzéseik módszertana kizárólag jogi szempontokat vesz figyelembe, politikai értékelésre nem terjed ki - hangsúlyozta a civil szervezet.