Infostart.hu
eur:
358.54
usd:
313.44
bux:
0
2026. július 15. szerda Henrik, Roland

Tokiói helyzetkép fukusima árnyékában - magyar szemmel

Megszokták a japánok a földrengéseket, és nem látszik rajtuk, hogy tartanának a fukusimai atomerőmű-baleset következményeitől - mondta az InfoRádiónak egy Tokióban élő magyar programozó. Nyerges Norbert arról is beszámolt, hogy mára teljes helyreállt a lakosság élelmiszerellátása, sőt, például több tejterméket lehet kapni, mint a katasztrófa előtt bármikor.

Majdnem minden nap lehet érezni kisebb földrengéseket Tokióban, de még csak a polcról sem esett le semmi - mondta el az Inforádiónak a a Japán fővárosban élő magyar programozó. Nyerges Róbert arról is beszámolt, hogy az ott lakók már nem veszik komolyan a földmozgásokat, és nem ijednek meg a hármas-négyes fokozatú rengésektől sem. Mindenki ugyanúgy fölszállt a vonatra, elmegy dolgozni, mint máskor - tette hozzá.

A fukusimai katasztrófát nemrég a csernobili balesettel megegyező kategóriába sorolták. A magyar programozó erről azt mondta: a japán tévében bemondták a hírt, de hozzátették, hogy a fukusimai eset nagyban különbözik az ukrajnaitól. A japánok ezért különösebben nem tartanak tőle, és az élelmiszervásárláskor sem veszik komolyan, nem nézik, honnan származik, amit megvásárolnak.

Tokóban mára teljes helyreállt a lakosság élelmiszerellátása, sőt, például több tejterméket lehet kapni, mint a katasztrófa előtt bármikor - tájékoztatott Nyerges Róbert. Azt azonban hozzáfűzte, hogy bizonyos termékek beszállítója, és a márkaneve megváltozott, hiány viszont nem tapasztalható a boltokban. Az emberek nem aggódnak az események miatt, figyelik az információkat a médiában arról, hogy mennyit haladt a katasztrófa-elhárítás.

Számos ideiglenes szállást állítottak fel, mivel még rengetegen vannak a menekültek. De hiába jönnek az egész országból olyanok, akik értenek a mobilházak felállításához, nem elegendő a kapacitás a több tízezer ember ellátására, és arra sem, hogy ezeket a mobilházakat minden családnak külön-külön összerakják. Mindezek ellenére a földrengés által sújtott terület megtisztítása, helyreállítása meglepően jól halad, gyorsasága szinte hihetetlen - mondta el a fiatalember.

Hanganyag: Herczeg Zsolt

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Palócz Éva: 2030-ra meglehetnek az euró bevezetésének feltételei, a hiánycél elérése lesz a legkeményebb

Ha megvan rá a politikai akarat, 2030-ra teljesítheti a magyar gazdaság az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Palócz Éva közgazdász, a Kopint-Tárki vezérigazgatója.
inforadio
ARÉNA
2026.07.15. szerda, 18:00
Németh Zsolt
az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke
A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A 15 éves lemaradás a magyar szélenergia legnagyobb előnye?

A szélenergia másfél évtizedes kényszerpihenő után újra érdemi szerepet kaphat a magyar energiarendszerben. Csontos Csaba, a WWF Magyarország Alapítvány éghajlatvédelmi programvezetője szerint szakmailag nehezen indokolható, hogy az elmúlt közel 15 évben nem épültek új, nagyobb léptékű szélturbinák Magyarországon, miközben a napenergia látványosan felfutott, az ország energiaimport-függősége pedig továbbra is magas. Az EnergyTalks új adásában arról is szó volt, hogyan egészíthetné ki a szél a naperőművi termelést, milyen szabályozási és természetvédelmi szempontokat kell figyelembe venni az új turbinák telepítésénél, és miért lehet fontos a hálózatfejlesztés, a társadalmi elfogadottság, valamint a helyi közösségek bevonása. Csontos szerint a mostani lemaradás akár előnnyé is fordítható, ha Magyarország már modernebb technológiával, jobb tervezéssel és a korábbi nemzetközi hibák tanulságait levonva építi ki a saját szélenergia-portfólióját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×