Húsz éves korukig folyamodhatnak ezentúl japán állampolgárságért a japán apáktól és külföldi anyáktól származó gyerekek, fiatalok,és immár nem feltétel, hogy szüleik házasságban éljenek. Az erről szóló törvényt pénteken hagyta jóvá a szenátus. A korábbi törvény értelmében az apának már születése előtt deklarálnia kellett, hogy elismeri a gyermeket, vagy annak 20. születésnapja előtt feleségül kellett vennie az anyát.

A Japánban élő filippinó-japán gyerekek ügyében a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy törvénysértő a szülők házasságához kötni az állampolgárságot. A szigetországban többezer Fülöp-szigeteki nő él, aki japán apáknak szült gyereket.

Az ügy azért fontos kérdés Japánban, mert a társadalom rohamosan öregszik, ugyanakkor nagyon félti nemzeti identitását is. Korábban a sokáig külföldön élt japánoknak is gondot okozott a szigorú szociális normákba való visszailleszkedés. A demográfiai probléma egyik megoldása a bevándorlás fokozása lenne - így elegendő számú aktív munkavállaló tudná fizetni a nyugdíjjárulékot, amiből az egyre tovább élő idős japánok nyugdíját finanszíroznák.

Sok parlamenti képviselő ugyanakkor attól tart, hogy a mostani törvény lehetőséget ad a csalásra és az állampolgárság papíron történt házasság alapján történő megszerzésére. Ezért azt akarják, hogy DNS-vizsgálatnak is vessék alá a kérelmezőket.

A bírósági döntés óta 130-an folyamodtak állampolgárságért, a törvény elfogadása után pedig jövőre többszáz kérelmezőre számítanak.

Az ország egészen 1985-ig megtagadta az állampolgárságot a japán anyák és külföldi apák gyerekeitől, az állampolgárság megadása azonban immár bevett gyakorlat.