Infostart.hu
eur:
386.54
usd:
331.54
bux:
120651.59
2026. január 14. szerda Bódog

"A szöveg olyan, mint egy svájci sajt, tele van lyukakkal"

Több mint száz ország állapodott meg a pusztító erejű, úgynevezett fürtös bombák betiltását szabályozó szerződés szövegéről. A fegyver a harcok után több évvel is szedhet áldozatokat, mivel nem egy szerkezet robban, hanem több száz apró bomba szóródik szét. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország azonban továbbra is elzárkózik a fürtös bombák tilalmától, így azt szakértők szerint nehéz lesz betartani.

Az emberi jogi aktivisták ünnepelve fogadták a Dublinból érkezett hírt, hogy 111 ország megállapodott a fürtös bombákat betiltó szerződés szövegében.

A gyalogság ellen kifejlesztett fegyver működése során egy nagyobb hordozóból több száz apró robbanószerkezet szóródik szét a támadás területén, ami komoly veszteségeket okozhat az ellenségnek. Csakhogy a modern hadviselés már korántsem egymással szembenálló hadseregek háborújáról szól, és a fürtös bombák áldozatai nagyon gyakran civilek.

Nem minden kis bomba robban fel ugyanis, és még évekkel később is játszadozó gyerekek kezébe kerülhet, akiknek leszakíthatja a karját.

Európa a világ egyik leginkább érintett térsége: az 1999-es, Szerbia elleni NATO-légihadjárat során ugyanis rengeteg kazettás bombát dobtak le Koszovóra - arra a területre, amelynek lakóit a NATO meg akarta óvni az etnikai tisztogatástól.

Lyukacsos

A Nemzetközi Vöröskereszt szerint évekbe telhet a mentesítés. A fürtös bombák Afganisztánban, Afrikában és a 2006-os nyári háború után Libanon déli részén is komoly gondot jelentenek. Dublinban 10 napon át tartó vita után 111 ország megegyezett arról a szerződésről, amely betiltja a kazettás bombák használatát, gyártását, átadását és raktározását, sőt még az áldozatok segítésére és a bombák által veszélyessé vált terület mentesítésére is kötelezi a fegyvert bevető országot.

Az áttörés azután történt meg, hogy Nagy-Britannia közölte: használaton kívül helyezi összes ilyen fegyverét. Csakhogy az Egyesült Államok, Oroszország, Kína és Izrael sem hajlandó alávetni magát a tilalomnak.

Szakértők szerint a NATO-országok valójában képmutató módon járnak el, mert szövetségesük, az Egyesült Államok helyettük is bevethet ilyen fegyvert. Washington azt közölte: megérti a humatiárius aggályokat, de csapatait veszélyeztetné, ha nem használná a fegyvert. Hasonlóképpen nyilatkozott Izrael, India és Pakisztán.

A helyzet tehát az, hogy Kínát is idesorolva, a Föld lakosságának jelentős hányadát adó államok nem tesznek majd eleget a tilalomnak.

"A szöveg olyan, mint egy svájci sajt, tele van lyukakkal" - mondta Nigel Inkster, a londoni Nemzetközi Stratégiai Kutatások Intézetének tagja. Thomas Nash, a témával foglalkozó Cluster Munition Coalition tagja azonban azt mondta: komoly erkölcsi nyomást jelent majd az alkalmazó államokra a szerződés.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
A Nemzeti Választási Iroda elnöke ígéri, nem lesz csúszás, fennakadás április 12-én
Felkészülés 2026

A Nemzeti Választási Iroda elnöke ígéri, nem lesz csúszás, fennakadás április 12-én

Teljes egészében felhő alapú infrastruktúrára épül a valasztas.hu honlap, amely így nagy terhelés esetén is garantálja a stabil és megbízható működést – mondta az InfoRádióban Nagy Attila. Az NVI elnöke arra is kitért, hogy az elmúlt években kiiktatták a rendszerből azokat az elemeket, amelyek a korábbi választások során a szavazókörök zárásának a csúszásához vezettek vagy lassították a szavazatszámlálást.
inforadio
ARÉNA
2026.01.14. szerda, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×