INFORÁDIÓ
2022. január 22. szombat
Artúr, Vince

baán lászló

liget budapest projekt

magyar zene háza

néprajzi múzeum

szépművészeti múzeum

nemzeti galéria

Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója a Néprajzi Múzeum építési területén 2020. szeptember 10-én. Elérte legmagasabb pontját a Néprajzi Múzeum új épülete; a Liget Budapest projekt keretében az 56-osok terén készülő múzeumépület idén őszre lesz szerkezetkész állapotban és 2022-től várja majd a látogatókat.

Baán László: Cézanne-tól El Grecóig - rendkívüli csillagállás lesz 2022 a Szépművészetiben

A vállalásainknak a kétharmadával elkészültünk, de a maradék egyharmadot, három épület megépítését stoppolja a főváros, és a választásokig ebben semmilyen elmozdulás nem lesz – mondta Liget Budapest projekt állásáról Baán László miniszteri biztos az InfoRádió Aréna című műsorában. A Szépművészeti Múzeum – Nemzeti Galéria főigazgatója a projekt új elemei, a Magyar Zene Háza és Néprajzi Múzeum mellett beszélt az idei esztendő legfontosabb tárlatairól is.

Baán László az Arénában
 

Elkészült a Magyar Zene Háza és ugyancsak a teljes készültség állapotához közelít a Néprajzi Múzeum, közben mindkét helyszínen zajlanak a parképítési munkálatok is. A mostani különösen fontos szakasza a Liget Budapest projektnek?

Valóban, és időben is egy jubileumi időponthoz érkeztünk. Tíz éve, 2011 őszén kaptam a megbízást. Akkor egy múzeumnegyedről volt szó, végig a Dózsa György út mentén, de az előkészítés során, két év alatt kiderült, hogy a Liget teljeskörű megújítása nélkül, nemzetközi pályázat nélkül nem érdemes belefogni ebbe a nagyszabású tervbe. Minden nagy tervben 60-65 százalék az előkészítés, és aztán a megvalósítás a további 30-35 százalék. Most már a megvalósításnak a fázisába érkeztünk, ez a két izgalmas, új épület most már kész van. Január végén megnyílik a nagyközönség számára a Magyar Zene Háza, január elejétől már lehetséges lesz a jegyfoglalás a programokra. Március végén pedig a Néprajzi Múzeum nyitja meg kapuit. A liget megújításának nagyon egyszerű mottójáról – „Több zöldet és több kultúrát a ligetbe” – kiderült, hogy nem lehetetlen megvalósítani. Hadd említsem példának a felvonulási területet, ahol már jó részben egy sétány van, és másfélezer autó immár nem a felszínen parkol, a mélygarázs lehetővé vált.

A Városligetben egy jó ideig ingyenes volt a parkolás.

Ami nem is érthető, és zárójelben hozzáteszem, semmiféle tiltakozást nem váltott ki annak idején a ligetvédőktől. A Szépművészeti Múzeum három éve történetének legnagyobb megújításán megy keresztül, megújult a lepusztult épület, az egykori kis Műcsarnok, amit ma már Millennium Házának neveznek, még Olof Palme-házként is ismerős volt. A régi épületek megújultak, újak is immár készen vannak és nemzetközi tervpályázat alapján világszínvonalú épületek jöttek létre. Olyan létesítmények, amelyeket immár több százezer látogató látogatott. Egy parkot általában a környéken lakók látogatnak, sétálnak, leviszik a kisgyereket, vagy a kutyát, esetleg futnak, sportolnak. De azok a létesítmények, amelyek a ligetben vannak, különösen a nagy játszótér, a két kilométeres futókör, az iskolai sportpályák, amelyek délelőtt iskoláké, délután szabadon használhatók, sokkal távolabbról is vonzzák az embereket. Egyértelmű, hogy Magyarország legjobb játszótere. Az eddig elkészült létesítmények sora, a zöldfelület-megújítás, a kis botanikus kert például, a Vakok Kertje, még sorolhatnám a példákat, minden ligethasználó számára bebizonyította, igaz, amit mondtunk a kezdet kezdetétől: a projekt befejezése vagy akár részelemeinek befejezése után mindenki jobb és többet nyújtó ligetet talál. Teljesen független, hogy miért jön a ligetbe, a zöldfelületért vagy a kultúráért.

Mikorra lehet befejezett állapotban a Liget Projekt? Vannak a projektnek még jóvá nem hagyott vagy nem elindított beruházásai. Így különösen az új Nemzeti Galéria. Mi van még hátra?

A három épület, amelyet a főváros jelen pillanatban stoppol, vagyis amelyről azt mondja, hogy nem kívánja, hogy megépüljön. Az új Nemzeti Galéria a Petőfi Csarnok helyén épülne, ott korábban BNV volt, azelőtt meg nagy iparcsarnok, 130 éve épület áll ott. A Közlekedési Múzeum szintén 120-130 éve ott állt, annak a helyén épülne meg a Magyar Innováció Háza. Ott van még a Városligeti Színház, annak a helyén meg 140 éve színház volt. Három olyan épület van, ami ugyan mind kiviteli tervekkel és építési engedéllyel rendelkezik, azonban a főváros nemje miatt egyfajta patthelyzet alakult ki. A kormány nem mondott le arról, hogy ezeket hosszú távon érdemes megépíteni, ez jót tesz a városnak, fontos a magyar kultúra, a ligetlátogatók és az ország egésze számára, és lesz majd egy olyan politikai helyzet, amikor valószínűleg erről a patthelyzetről el lehet mozdulni. De ez a jövő kérdése, most ez a három nem épül meg.

Viták voltak, azt tudjuk, és az álláspontokat is ismerjük nagyjából.

A két fél nem mozdul el az álláspontjáról. Ezek nagyon markáns álláspontok, azt gondolom, a választásokig ebben semmilyen elmozdulás nem lesz. Nyilván a választások, mint sok minden másra, erre is hatással lesznek, ennek a projektnek a jövőjére is. De ha ezt a három részprojektet nem tekintjük, akkor azt mondhatom, hogy a vállalásunk nagy része teljesült, ez igaz a zöldfelületi megújításra, ott még körülbelül eljutunk most a Zene Háza és a Néprajzi Múzeum környékén is egy nagyon jelentős parkosítás van. Több tízezer négyzetméter megújítása, sőt, korábban elzárt zöld területeké, hiszen ne felejtsük el, a Magyar Zene Háza helyén, bár ez már nincs annyira a köztudatban, évtizedeken át nyolc vagy tíz irodaépület volt elkerítve, tízezer négyzetméteren.

Ezek a Hungexpo régi épületei voltak.

Hozzáteszem, ez sem váltott ki semmiféle tiltakozást. Felújítottuk, megújítottuk azt a parkrészletet, és ott még egy zenei játszótér is létrejön a Zene Háza mellett. A Szépművészeti megújult, a Millennium Háza megújult. Ne felejtsük el az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központot a Szabolcs utcai klinikák helyén, ott a Szépművészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum több mint háromszázezer műtárgyát abszolút világszínvonalon tárolják. Európában csak az Ermitázs és a British Múzeum hasonló intézményeihez lehet nagyságában mérni.

Ha jól tudom, a Néprajzi Múzeum költözésében is fontos helyszín a raktározási központ, mert a műtárgyak egy részét ott kellett elhelyezni.

Ráadásul ezek szanaszét voltak eddig különböző bérelt raktárakban vagy pedig egészen sanyarú körülmények között a Néprajzi Múzeum eddigi épületében, a volt Igazságügyi Palotában a Kossuth Lajos téren. Össze nem vethető, hogy milyen állapotban voltak eddig a raktárak és milyenben lesznek most. Ráadásul ne felejtsük a restaurátorműhelyeket, amelyek szintén világszínvonalon fölszereltek. Ez a ránk bízott kincsek hosszú távú megőrzése miatt fontos. Ne felejtsük Komáromot sem, ahol szintén átadásra került néhány hónappal ezelőtt a Csillagerőd, amely a Szépművészeti Múzeum évtizedekig nem látott gipszgyűjteményét nem egyszerűen befogadta, hanem be is mutatja egészen fantasztikus, izgalmas körülmények között és színvonalon. A vállalásainknak, ha most arányt kellene mondani, körülbelül a kétharmadával elkészültünk, és van az az egyharmad hozzávetőleg, ami ez a három épület.

Nem szeretném, ha rangsorolnánk ezek között, de azért mégiscsak az új Nemzeti Galéria elmaradása lenne a legfájóbb pont. Ön is beszélt arról többször, hogy ez lenne a záróköve a Liget Projektnek, nagyon fontos lenne egy kortárs művészeti múzeum ebben a koncepcióban.

Bármi, ami megépült, a zöldfejlesztéstől a parki fejlesztéseken át az épületekig, minden egy jobb ligetet hozott létre. Azért egy ekkora vállalásnál ez nem kis dolog. Ha valaki azt mondja, hogy egy új fejlesztés 80 százalékban, 90 százalékban jobbat fog hozni, mindenki gond nélkül rábólint. Én azt vállaltam, hogy mindenki számára minden négyzetméter jobb lesz, és ez eddig bizonyossá vált. Az új Nemzeti Galéria azért kell, mert ahhoz, hogy ez nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű projekt legyen, kell egy olyan kulturális negyed, amely 150 évre nyúlik vissza. Nem győzöm mindig hangsúlyozni, a Liget Projekt semmi másra nem épít, mint a liget saját történetére. A liget 1866-tól, amikor megnyílt az Állatkert, 1913-ig, amikor pedig a Széchenyi-fürdő, abban az ötven évben egy rendkívül gazdag és dús kulturális és kikapcsolódást nyújtó intézményrendszert fogadott magába. Ez nagyon egyedi, és evvel sosem tudtunk elég jól gazdálkodni. Ez nemcsak egy kulturális projekt, ez egy nagyon fontos gazdasági projekt is, kulturális és turisztikai fejlesztési projekt. Az új Nemzeti Galéria azért fontos, mert nincs jelentős kulturális negyed a világon – főleg az újonnan kikiáltott kulturális negyedekről beszélek, mint a mienk is, aminek van egy történeti lába – amelyben ne lenne egy nagyon karakteres, világszínvonalú kortárs művészeti múzeum. E nélkül nem lesz a világtérképen egy kiemelt turisztikai célpont. Az épület tervezést a Pritzker-díjjal rendelkező japán SANAA iroda nyert meg. A kortárs japán építészet legjava nagyon érzi a természet és az épített környezet viszonyát, hogyan tud belesimulni, hogyan tud szervesülni egy zöld környezetbe.

Ez látszik a Zene Házánál is, aminek szintén japán tervezője volt, Fudzsimoto Szou.

Fudzsimoto Szou a Zene Házán túl érv lesz az új Nemzeti Galéria mellett is. Még egy ilyen színvonalú épület már jelentős vonzerőt jelent hosszú távon, húsz-harminc évre az ország számára. Mienk lesz Európa egyik, sőt, nem mi mondjuk, hanem külföldi szakértők, a világ egyik legkomplexebb kulturális negyede, ha meg tud valósulni. Már rövidtávon is bevételt jelent, már középtávon megtermeli a ráfordított közforrásokat. Természetesen nemcsak az új Nemzeti Galéria lesz látható a világ számára, hanem mindaz, ami körülötte van, és 150 évre visszamegy a történelemben. A Szépművészeti Múzeum, a Kós Károly-féle szecessziós Állatkert és így tovább. Ha nincs Nemzeti Galéria, akkor az egész a nemzetközi láthatósági radar alatt marad.

A városligeti színház és az Innováció Háza könnyebben elengedhető ebből a projektből?

Ha el kell engedni, és ha létezik egyfajta értelmes kompromisszum ebben az ügyben, akkor mindenképpen az lenne, nyilván sok másfajta megoldás is van. Felmerült, hogy a biodómmal összefüggésben látjuk, hogy a főváros nem tudja megoldani ezt a kérdést. Mindig is nyitottak voltunk arra, hogy tágabban kezeljük a liget egészét. Le kéne ülni egy asztal mellé és végiggondolni értelmesen, mi valóban a liget, a város érdeke. De ez most nincs, a kampány alatt nyilván nem is lesz, a választások után sokkal több lehetőség van.

A Magyar Zene Házát a közönség majd január második felében veheti birtokba, az épület akkortól látogatható. Most egyfajta próbaüzem zajlik itt?

Egyfelől az új állandó kiállítással, ami több mint ezer négyzetméteren készül, van még természetesen tennivaló, hiszen az épület készült el. Ilyenkor próbaüzemre is szükség van.

Az akusztikai tesztelések megvoltak?

Így van.

Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője arról mesélt, hogy japán hangstúdió tesztelte az akusztikát.

A világ egyik legjobb akusztikai irodája tervezte.

A tesztelés megtörtént, nem volt egyszerű, mert nagyon nagy üvegfelületek vannak az épületben, de, mint ahogy elhangzott, mindent rendben találtak.

Az épület Európa legnagyobb vízszintes szerkezeti osztás nélküli üvegfalával van körbevéve. Ez már önmagában egy csoda, hogy bentről nézvést a Liget kúszik be a házba, kintről pedig a kultúrára van rátekintés.

Olvastam olyan aggályokat, még a tervek megismerésekor, hogy Magyarországon nincsenek is szakemberek, akik ezt meg tudják csinálni.

Szakemberek vannak. Ezt az óriási üvegfalat, amely a legmagasabb pontján négyemeletnyi egybefüggő üvegtáblából áll össze, hozzánk legközelebb Németországban tudták legyártani. Japánban már vannak olyan üvegfalú koncerttermek, amelyek alapján ők biztonsággal állíthatták, hogy ez működni fog. De azt kell tudni, hogy ezen az üvegfalú, különleges házon belül épült egy kisebb üvegfalú ház, a koncertterem. A nagy házban nem lehetett volna kezelni a hangokat, ha nem zárjuk le egy koncertteremmé, de a koncertterem fala is üvegből van, ezt pedig egy egészen más vonalvezetéssel, az akusztika törvényeire figyelemmel alakították ki. Hihetetlen izgalmas volt nekünk is várni, hogy tényleg működik-e, az akusztikai próbát azért sokan tűkön ülve vártuk, de tökéletesen működik. Bárki bejön, kiváló koncertélményre számíthat a Magyar Zene Házában.

A Néprajzi Múzeumnak eddig nem volt igazi otthona, hiszen a Kossuth téri igazságügyi palota mindennek mondható volt, csak nem egy múzeumi rendeltetésnek megfelelő épületnek. A Néprajzi Múzeum a története során most először költözik igazán múzeumi térbe?

Így van. Az 1872-es alapítás óta, lassan 150 év után fog először története során múzeumi célnak épített épületbe költözni márciusban. Olyan épületbe, amit a néprajzi szakma gondolt végig. Ez óriási ünnep a néprajz, s persze az ország számára is, miután az egyik legfontosabb nemzeti közgyűjteménynek eddig csak kényszermegoldásos otthonai voltak. Van egy szimbolikus visszatérés, hazatérés is a ligetbe, hiszen a gyűjtemény legelőször, az 1896-os millenniumi kiállítás alatt az úgynevezett néprajzi faluban mutatkozott be: 20-25 házikóban, skanzenszerűen mutatták be az anyag jelentős részét, utána pedig abban a nagy iparcsarnokban volt másfél évtizedig a gyűjtemény, ami a Petőfi Csarnok előtti időkben állt. Az anyag, amelynek nemcsak magyar, hanem nagyon jelentős nemzetközi része van, s amit alig-alig láthatott a közönség az elmúlt időszakokban, most végre a korábbi kiállítóterek sokszorosát kapja az új épületben. Ennek a rendkívül gazdag anyagnak egy különleges keresztmetszetével indul majd a Néprajzi Múzeum március végén, egy időszaki kiállítással, ami gyűjtemény legjavát fogja bemutatni, aztán ezt ősszel a nagy állandó kiállítás is követi.

A Néprajzi Múzeum építészetileg is egy nagyon izgalmas épület, ráadásul egy kicsit a Városliget kapuját is mintázza.

Valóban, ez is egy emblematikus épület. Emlékeztetnék rá, hogy Magyarországon évtizedekig nem volt nemzetközi tervpályázat. A Liget Projekt volt az első olyan közcélú közfeladat, ahol a megépíteni kívánt új épületekhez nemzetközi tervpályázaton választottuk ki a tervezőket.

Meghívásos pályázatok?

Volt teljesen nyílt is, például Fudzsimoto teljesen nyílt pályázattal nyerte meg a Zene Házát, és volt, ahol meghívásosba fordítottuk, mert a nyílt pályázat nem hozott olyan átütő eredményt, amit vártunk. A nyílt pályázatokon a legnagyobb nevek általában nem indulnak, ezért volt óriási meglepetés, hogy amikor kibontottuk a borítékot, Fudzsimoto, a világ egyik leghíresebb építésze nyert. De a Néprajzi már ilyen volt, ott egy magyar csapat nyert a Napur Architect, noha a többség a zsűriben úgy gondolta, hogy a Google székházat építő Bjarke Ingels Groupé a nyertes pályázat. Óriási meglepetés és öröm volt számunkra, hogy Napur Architect, Ferencz Marcelék csapata volt a nyertes pályázó. A feladat az volt, hogy a liget kapuját teremtsék újjá. Korábban, amíg nem volt Andrássy út, a ligetben az emberek a városból, a Király utca, Városligeti fasor útvonalán jöttek ki. Ez az a tengely, amire merőlegesen van az építési helyszín, ez volt kijelölve a Néprajzi Múzeumnak, és ezt a kapufunkciót kiválóan oldotta meg.

Kicsit folytatása lesz a promenádnak.

A promenádnak is, így van, ami előtte fut végig. Mindenképpen érezzük, hogy valamilyen középponton keresztül jutunk be a ligetbe újra, és ennyiben nemcsak metaforikus kapu, hanem egy viszonyulása van, szintén XXI. századi nyelven, a ligetnek az angolparki, angolkerti hagyományaihoz.

A Liget projekt kapcsán rendre szóba kerül a közpark jelleg és a zöld meg a zöldterület érintőlegesen. Ennek nyilván egyik fontos velejárója, hogy minél kevesebb autó haladjon át a Városligeten. Már jó ideje a jövőbeni Néprajzi Múzeum mellett a mélygarázs, és tervben van még a Hermina garázs a kisföldalatti végállomásánál. Csökkenhet az elkészültükig is a ligeten keresztüli az autóforgalom? Ott van a Kós Károly sétány, ami talán a legsebezhetőbb rész, az M3-as autópálya forgalma azon halad a városközpont felé.

A legnagyobb környezeti terhelést valóban a Kós Károly sétányon áthaladó, az autópályára föl-, illetőleg onnét levezető autóforgalom adja, napi 10-15 ezer autó hajt keresztül. Ennek a megszüntetése evidens érdeke a ligetnek. Már a nyolcvanas évek legelején bűn volt rávezetni, és hozzá kell tennem, hogy bármikor lezárható volna, sőt, le is kéne zárni. Ez fővárosi hatáskör, tehát ebben a kormánynak nincs hatásköre. Annyit tehet, amit most is tesz, hogy már elindította a tervezését a Nagy Lajos király utat meghosszabbító, úgynevezett Szegedi úti felüljárónak, amivel a Szegedi útig vinné át a forgalmat, a XIV. kerületből a XIII. felé. Az elmúlt 20-30 évben mindig volt valami indok, hogy miért nem lehet lezárni a közlekedési forgalmat. A közlekedési szakemberek mindig fognak találni olyan újabb és újabb feladatot. Egyébként semmi mást nem kell csinálni, lezárni a Kós Károly sétányt, a Kacsóh Pongrác úti felüljáró arra vezető szárnyát lezárni a fölüljárónak, és kész. Maximum egy hétig jelentene bárkinek bármilyen problémát. Az M0-s és a Hungária gyűrű együtt képes elvezetni ezt a forgalmat. Persze, legyenek az M3-as bevezető szakaszán P+R parkolók, legyen meg a Szegedi úti fölüljáró, ez persze megint sok tízmilliárdos tétel.

A Liget projekt után beszéljünk kiállításokról, a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria kiállításairól, hiszen a járványhelyzet szinte mindent felülírt az elmúlt időszakban. Most már rendes menetrend szerint zajlanak a következő kiállítások előkészületei?

Sikerült a legfontosabb elhalasztott nemzetközi kiállításainkat pótolni, és ez igaz a Szinyei jubileumi kiállításra is, amit tavaly terveztünk, a mester születésének 175., halálának pedig 100. évfordulója volt tavaly. Egészen január elejéig lesz látható a nagy egyiptomi kiállítás egy fáraósír felfedezéséről. Ezek mind tavalyról áthúzódó kiállítások, de a Richter-kiállítást meg tudtuk csinálni, a legnagyobb élő kortárs képzőművésznek tartják Richter mestert, akinek átfogó életműkiállítása volt. Itt a Cézanne-tól Malevicsig kiállításunk, amelyik szintén óriási vállalás, a világ negyven legjelentősebb közgyűjteményeiből került ide fantasztikus anyag.

Ezek az újratervezések, ha külföldről jönnek képek és műtárgyak, nehézkesen oldhatók meg?

Bizony, nem egyszerű, de ez azt jelenti, hogy az egész világ átérezte a problémát, mindenki valahol egyfelől kölcsönad, másfelől kölcsönző, tehát ezt a helyzetet mindenkinek valahogy meg kell oldani, át kell hidalni, segíteni kell, a kölcsönkérőket is. Minden nagy múzeumnak van egy kölcsönkérő és egy kölcsönadó sapkája.

Valamit majd tőlünk is kérnek?

Így van. Mindenki átérezte, hogy segíteni kell a kollégáknak, és akkor majd ő is segítséget kap, mégha nem is éppen attól a múzeumtól. Azért voltak olyan kölcsönkérések, amelyeket nem lehetett megoldani, mert a tárgyakat már elígérték más fontos kiállításra. Alapvetően szerencsések voltunk, érdemi veszteségeink nem voltak a tervezett kiállításoknál. A múzeumok szerencsére nagy belső terekkel rendelkeznek, főleg a Szépművészeti Múzeum, tehát ott sokkal könnyebb a látogatóknak távolságot tartani egymástól, mint nagyon sok más helyszínen. Úgy készülünk – ahogyan egyébként külföldön is mindenki –, hogy a múzeumi naptár most már adott, senki nem lát a jövőbe, de azt kell mondanom, hogy fantasztikus nagy kiálltások jönnek.

A Cézanne-tól Malevicsig kiállítás kapcsán emlékezhetünk, hogy kilenc-tíz évvel ezelőtt már volt egy Cézanne-kiállítás a Szépművészetiben. Ez valamiképpen folytatása ennek?

Abszolút. Geskó Judit kurátor asszonynak ez egy sok évtizedes projekt a fejében, a szívében. Ebben az első nagy fejezet a Cézanne és a múlt volt, tehát Cézanne gyökerei az elődökben, a régi mesterekben. A közönség visszhangjait tekintve is óriási sikerű kiállítás volt. Ennek tulajdonképpen a logikus folytatása a Cézanne-tól Malevicsig. Azt dolgozza fel, hogy a konstruktív absztrakt művészetig hogyan hatnak Cézanne inspirációi, a Cézanne által inspirált művészek. Például maga Malevics, aki itt van fantasztikus művekkel, itt van a modernitás talán legfontosabb origója, egyik legfontosabb műve, a Fekete négyzet, amely egy fehér alapon fekete négyzet. 1915-ben készült, Cézanne 1906-ban halt meg, tehát majdnem tíz év telik el, és Cézanne művészete egy analitikus művészet. Ő minden modernitás ősatyja, számtalan későbbi izmus tekinti őt eredendő mesterének, mégis az, hogy az absztraktig elvezetve, tíz év sem telik el, és létrejön a Fekete négyzet Cézanne-tól az ő művészetéig, ez egy hihetetlen izgalmas folyamat, és a kiállítás ezt mutatja be.

Szinyei Merse Pál életműkiállítása a Nemzeti Galériában nagyon sokak érdeklődését felkeltette, egyrészt már azért is, mert halasztani kellett, másrészt Szinyei neve nyilván vonzó minden látogató számára.

A neve is, az ikonikus művei is, a Majális, a Léghajó, a Lila ruhás nő. Ezek mind ott vannak kiállításon és a magyar vizuális köztudatban. Vizuális kulturális örökségünknek kiemelkedő remekművei. A Majális még túl formabontónak számított, nem értette sem közönség, sem szakma. Szinyei teljesen függetlenül, nem a franciáktól tanulva jut olyan következtetésekre a művészetében, ami érvényessé válik Franciaországban is és aztán vezető áramlattá a világon, de ahhoz még kell egy-két évtized. Az életmű egészét legutóbb három évtizede mutatta be a Galéria, és a három évtized alatt nagyon sok izgalmas, új következtetés született, nagyon érdekes szekció Szinyeinek a színelmélete, a kiállítás nagyon plasztikusan mutatja be, hogy mit gondolt és hogyan használta a színeit. De vannak olyan művek is, amelyeket évtizedek óta nem látott a közönség, például amelyik egy svájci magángyűjtőtől érkezett meg, a Fehér fa.

Vannak magángyűjteményekben Szinyei-képek?

Vannak, vannak.

Amelyek esetleg majd valahol, valamikor egy aukcióra előkerülnek?

Azok a képek, amelyekről tudjuk, hogy léteztek, de nem tudjuk, hol vannak, ezek a lappangó művek. Minden nagy magyar századfordulós életműben nagyon sok ilyen kép van. Van is egy körözési lista, amit időről időre idehaza, külföldön, kisebb kiállításokon vagy nagyobb kiállítások kapcsán közzé is teszünk.

Olyan szándékkal, hogy megvásárolná a múzeum adott esetben?

Akár meg is vásárolná. Most például egy magyar származású amerikai műgyűjtő egy háborús veszteségként nyilvántartott kis Szinyei-képet nem egyszerűen megtalált, hanem ajándékként bocsátotta a múzeumunk rendelkezésére. Ez egy nagyon nemes példa, de nyilvánvaló, adott esetben, ha fontos és emblematikus műről van szó, akár vásárlóként is érdeklődünk. Az nem baj, ha jelentős nagymestereink fontos művei nagy nemzetközi múzeumokban vannak, hiszen így válnak ismertté, így kerülnek bele a világ művészeti köztudatába, de magántulajdonból igenis érdemes és hasznos fontos műveket megpróbálni visszavásárolni.

Ez azért is érdekes, mert az egyik budapesti galéria éppen a napokban tartott egy aukciót, ahol rekordnak számító, 160 millió forint körüli áron kiáltottak ki egy Csontváry-képet. Ilyen esetekben például egy múzeum megjelenhet vásárlóként?

Ez mindig attól függ, hogy az életmű egésze hogyan kerül reprezentálásra a múzeumban. A Csontváry-életműnek a legjelentősebb darabjai részben a Nemzeti Galériában, részben pedig a pécsi Janus Pannonius Múzeumban vannak. Az a kis kép védett, tehát az a veszély nem fenyeget, hogy Magyarországról kikerülne. Az sem ördögtől való, hogy magyar magántulajdonban lesz, tudjuk, milyen fantasztikus magángyűjtemények voltak Magyarországon a II. világháború előtt, amelyek aztán így vagy úgy már akkor is közkinccsé váltak, látogathatók voltak. Sajnos a jó részük aztán a történelem viharaiban elkerült az országból, akár el is tűnt, elveszett. Mindig egyéni mérlegelés kérdése, nyilván pénzkérdés is, de nemcsak az, hogy egy múzeum egy aukción részt vesz-e szereplőként.

Mi mindennel készül a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria 2022-re?

Túlzás nélkül állíthatom, hogy a Szépművészeti Múzeum történetének legerősebb kiállítási éve lesz, és valószínűleg az sem túlzás, hogy még a világ legnagyobb múzeumaiban is talán néhány évtizedenként egyszer fordul elő egy olyan együttállás, ami most megvalósulhat terveink szerint, ha csak valami nagyon súlyos Covid-fordulat nem következik be. 2022 a Cézanne-tól Malevicsig kiállítással kezdődik, utána tavasszal egy nagy Bosch-életművet átfogó kiállítás következik, ez a világ elmúlt ötven évének három legjelentősebb Bosch-kiállítása közé fog tartozni, olyan anyag lesz itt, amit a világ bármelyik múzeuma elirigyelhetne. Tavasszal lesz egy nagy Matisse-életműkiállítás, a Pompidou Központtal együttműködésben, és ősszel pedig egy olyan nagy életműkiállítás, El Greco életművének kiállítása, amivel régóta adós a Szépművészeti. Spanyolországon kívül az egyik legnagyobb számosságú, sajátkezű El Grecónk van. A kiállítás kurátora a világ leghíresebb El Greco-szakértője, Leticia Ruiz asszony írja most az új El Greco-összkatalógust. Korábban a Prado kurátora volt, most pedig a spanyol királyi gyűjtemények vezetője, nagy megtiszteltetés, hogy vállalta ezt a feladatot. Tudományos, szakmai szempontból és az anyagot tekintve is rendkívül izgalmas tárlat elé nézünk. A jövő év Cézanne-tól Grecóig rendkívüli csillagállás lesz a Szépművészeti életében. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan fognak, nagy örömmel eljönni hozzánk.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018