Két járványhullám is keresztezte a néhány héttel ezelőtt véget ért 2020-21-es tanévet. Miként vonható meg ennek a tanévnek a mérlege?

A most lezárt tanítási időszakban egyrészt előny volt, hogy már fel tudtunk készülni a várható nehézségekre, de a járvány azért megmutatta a foga fehérét, és azt is, hogy nem minden esemény tervezhető. A legnagyobb megterhelést pedagógusok, intézményvezetők számára is az a folyamatos tervezhetetlenség mutatta, hogy az adott intézményben ki, mikor, milyen számosságban betegszik meg. A második hullám erősödésével egyre több egyedi intézkedést kellett hozni: a középiskolákban november 11-ével megtörtént egy hat hónaposra sikerülő átállás, itt áthidaltuk a második és a harmadik hullám közötti időszakot is biztonsági okokból, és aztán tavasszal, március 8-tól kellett hat hét időtartamra az általános iskolákat is tantermen kívüli digitális munkarendre átállítani. Április 19-vel, illetve május 10-vel mindenki vissza tudott térni a jelenléti oktatásra. Egy nehéz tanévet tudhatunk magunk mögött, de arra nagyon büszke vagyok és szeretném még sokadjára is megköszönni minden intézményvezetőnek, minden pedagógusnak és minden dolgozónak, aki a munkájával azt lehetővé tette, hogy Magyarországon az oktatás egyetlen napra sem állt le, és ahogy az eredmények mutatják, nem is eredménytelenül folyt ez az oktató-nevelő munka, hanem sikeres tanévet tudtunk zárni.

A digitális oktatás, bár számos készséget hív elő és fontos szerepe lehet békeidőben is az iskolai munkában, azért az eredményességét tekintve nemigen lehet olyan hatékony, mint a klasszikus jelenléti oktatás.

Abszolút egyetértek ezzel a megállapítással, ezért is törekedett arra a kormány, hogy ahol és ameddig csak lehet, minél több időt a jelenléti oktatásban tölthessenek el a gyermekeink. A tantermen kívüli digitális munkarendet, jól látható módon, a középiskolákban egész ügyesen meg lehet szervezni, és a legalacsonyabb hatásfokkal pedig minden bizonnyal az általános iskola alsó tagozatán, a kicsiknél működik. Ott is nagyon innovatív munkával lehet csökkenteni vagy szinten tartani az oktatás eredményességét, de azért az nagyon jelentős küzdelem, szemben, mondjuk, az érettségire való felkészüléssel, ahol kifejezetten eredményesen sikerült idén is felkészülni a vizsgákra.

Az idén is tavalyhoz hasonlóan csak írásbeli érettségi vizsgák voltak. Mit mutatnak a számok?

Akik most végezték a középiskolai tanulmányaikat, a tavaly három hónap, ebben a tanévben pedig hat hónap digitális munkarendben töltött idő miatt szinte egy teljes tanévet a négyből digitális munkarendben végeztek, és nagyon kíváncsiak voltunk arra, hogy ennek milyen hatása lesz az eredményekre. Az nyilvánvaló volt, hogy érdemes a tavalyi vizsgaszervezési modellt követni. Az év elején, amikor nagyon kedvező volt a járványügyi helyzet, akkor nagyon sokáig mondtuk, hogy a jelenléti vizsgákra készülünk, ezzel is segítendő a tanulóknak a minél komplexebb felkészülését, de aztán március vége felé már látszott, hogy ez nehezen lesz tartható, ezért született az a stratégiai döntés április közepén, hogy követjük a tavaly már jól bevált protokollt, és ez egyébként garantálta is a vizsgáknak a teljesen biztonságos lebonyolítását. Az, hogy biztonságosan lebonyolítottuk a vizsgákat, egy dolog, a másik az eredményeknek a kérdésköre. Megvannak már a statisztikák. Az összes érettségi eredmény átlaga 3,65-re sikerült, ez tökéletesen megfelel az előző öt év átlagának és egy nagyon picivel még jobb is a tavalyi 3,61-es átlagnál. Ha nem az osztályozási skálát vizsgáljuk, hanem a százalékos eredményeket, akkor a 60 százalékos átlageredmény ugyancsak megfelel a ’15 és ’19 közötti öt békeév átlageredményének. Tehát innen a távolból is jár a taps az érettségizőknek, meg természetesen az őket felkészítő pedagógusoknak. Az elégtelen, a sikertelen vizsgák aránya 1,26 százalékos lett, ez ugyancsak megfelel a járvány előtti öt vizsgaév átlagának. Tantárgyankéti eltérések vannak, érdekes, hogy matematikából az eredmények tökéletesen megfelelnek az elmúlt öt év átlagának, magyarból, angolból, németből, fizikából egy kicsit jobbak lettek, mint az elmúlt öt év átlaga, történelemből, biológiából, kémiából meg egy picit gyengébbek. Ez statisztikai hibahatáron belüli eltérés lényegében. Kicsit megnehezíti az elemzést, hogy megugrott az emelt szinten érettségizőknek a száma, 52 százalékkal több az emelt szinten érettségiző, mint 2019-ben. Ennek az az oka ugye, hogy a felsőoktatási felvételinél most már mindenhova kötelező egy emelt szintű érettségi vizsgának a letétele.

A bukások, évismétlések hogyan alakultak?

Megvizsgáltuk ezt is. 2019-ben, a járvány kezdete előtti évben a tanulóknak 2,8 százaléka ismételt tanévet, a tavalyi évben lecsökkent 1,5 százalékra. Azok a félelmek nem igazolódtak, hogy az évismétlések száma a járvány miatt majd drasztikusan meg fog nőni. Ebben biztosan szerepe volt annak, hogy a tantermen kívüli digitális munkarend hatására azért kevésbé szigorúan osztályoztak a pedagógusok. Az idei évben korrigált valamennyire a rendszer, az 1‒8. évfolyamon a tanulók 2,6 százalékának kell évet ismételnie, tehát ez a 2019-es adathoz képest kedvezőbb. Ez azt mutatja, hogy azért az nem állítható, hogy a pedagógusok továbbra is a maximális kedvezmény elve szerint jártak volna el, igenis volt érdemi értékelés. Az 1‒8. évfolyamos korosztályban összességében hat hetet töltöttek, legalábbis rendszerszinten, tantermen kívüli digitális munkarendben, a döntő többségét a tanévnek jelenléti oktatásban tudták tölteni ezek a fiatalok, és a jó eredmények annak is köszönhetők, hogy a nehézségek ellenére sikerült az intézményekben jelenléti munkarendben jól megszervezni az oktatást.

Ebben a járvány szabdalta tanévben volt kompetenciamérés is 6., 8., 10. évfolyamokon, ez általában is reális látleletet ad a tanulói tudásról. Ezzel kapcsolatban már vannak számok?

Ez május végén van minden évben. A teljes rendszerszintű feldolgozása majdnem egy évet vesz igénybe, úgyhogy ebből adataink valamikor a következő év közepe táján lesznek. A következő évtől változni fog ennek a rendje, hiszen egy uniós fejlesztésnek köszönhetően az Oktatási Hivatal ezeket a méréseket már digitális rendszerben tudja majd lebonyolítani, ez pedig nagyban meg fogja majd gyorsítani az adatok feldolgozását.

A legutóbbi TIMMS-mérés a negyedikes és nyolcadikos diákok ismereteit vizsgálta, most először készült digitális platformon, és ez a legtöbb országban teljesítményromlást mutatott, nálunk egyáltalán nem. Ez azt jelenti, hogy digitális tudásban, eszközhasználatban a magyar diákok nem is állnak olyan rosszul?

Ez valóban így van. Amikor a PISA-mérés 2009-től átállt a papíralapú mérésről a digitálisra, akkor ez a magyar tanulók eredményességét kifejezetten rontotta, és aztán a digitális rendszer fejlődésével ez a hátrány lassacskán eltűnni, mérséklődni látszott. Ugyanez jól megfigyelhető volt a magyar tanulók esetén a TIMMS-mérésben. Kiváló eredményeket tudtak elérni a magyar tanulók, a skálaátlag fölött teljesítettek mindenhol a diákjaink, és ez abszolút büszkeség, hogy az Európai Unió országai közül a harmadik-negyedik helyen teljesítettek.

Kényszer szülte ugyan a mostani helyzetet, de ez a távolléti oktatás alapvetően azért erősítette is a digitális kompetenciákat, pedagógusok és diákok körében egyaránt?

Ilyen robusztus fejlődést a digitális kompetenciák terén egyetlen tanügyi reform sem tudott volna hozni, már csak azért sem, mert ehhez tényleg minden tanulóra és minden pedagógusra szükségszerűen ki kellett hogy terjedjen. Rendszerszinten mindenkinek át kellett állnia erre az új munkarendre, mindenkinek meg kellett tanulnia a szoftvereknek a használatát, úgyhogy hihetetlen erőforrás az, ami most felhalmozódott minden kollégánál, a gyerekeknél is, amit biztos vagyok benne, hogy a következő években, évtizedekben nemcsak az iskolában, hanem a munkaerőpiacon is hasznosítani tudnak majd. Nekünk is oda kell majd arra figyelni, hogy mik azok a programelemek, amiket érdemes változtatni. Ott van, mondjuk, a kórházpedagógia területe, hogy mi van azokkal a tartósan beteg gyerekekkel, akik néhány hónapra kiesnek a jelenléti oktatásból. Ebben óriási potenciál van, és abszolút meg tudjuk haladni azt a módszert, amikor valamelyik osztálytárs, barát viszi el a leckét és mondja el, hogy mi a tanulnivaló. De megfontolandó az is, hogy az érettségi előtti időszakban a végzősöknél például egy ilyen digitális felkészülési időszakot érdemes-e beiktatni. Nem innoválunk a járvány kellős közepén, de gyűjtjük szépen annak a listáját, amit a járvány egyértelmű lecsengetésével be tudunk majd építeni a magyar köznevelés rendszerébe.

Úgy nyilatkozott korábban az InfoRádióban, hogy jelenléti oktatásra készülnek szeptembertől, de azért szárazon fogják tartani a puskaport. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Nem látunk sajnos a jövőbe, de én azért vagyok optimista és még optimistább, mint tavaly nyáron, mert azóta az oltások érintik a lakosságnak több mint a felét, illetve a pedagógusok körében az átoltottság meghaladja a 90 százalékot. Ha valahol van egy erőforrásunk a járvány elleni védekezés terén, akkor ez a pedagógusok átoltottsága.

De nyilván a pedagógusok átoltottsága mellett a diákok átoltottsága is fontos. A 16-18 éves korosztály oltható, sőt, megkezdődött a 12‒15 évesek oltása is.

A tanulók átoltottsága is egy nagyon fontos kérdés, nyilván segít az iskolarendszer működtetésében, nyitva tartásában. A tanévkezdés előtt meg fogjuk vizsgálni, hogy pontosan milyen arányú az ő körükben az átoltottság, napról napra haladnak az oltások. Nagyon szívesen kinyitnánk a lehetőséget még fiatalabbak számára is, de ez egyelőre engedélyezett vakcináknak a hiányában nem lehetséges. A 16-18 évesek köréről már volt olyan korábbi adatunk, hogy ezeknél az évfolyamoknál is 50 százalék feletti az átoltottság. Ez egy jó adat, és bízom abban, ahogy közeledünk majd az újabb tanév kezdete irányába, úgy tovább fog nőni az átoltottság, és ez is segíteni fogja az iskolák nyitva tartását. Olyan illúzióm természetesen nincs, hogy teljesen mentesülhetnénk a járványnak a hatásai alól, és biztos vagyok benne, hogy azt a bizonyos puskaport továbbra is szárazon kell majd tartani, és nyilván azoknak a preventív intézkedéseknek a jelentős részét, amelyeket az előző tanévben bevezettünk, már csak az óvatosság okán is érdemes lesz majd szeptember 1-jétől is alkalmazni. Abban bízom, hogy a magas fokú átoltottságnak köszönhetően nyugodtabb és tervezhetőbb tanévünk lesz, mint amilyen az előző volt, úgyhogy ezúton is biztatnék mindenkit, akinek erre módja van és még nem oltatta be magát, hogy éljen ezzel a lehetőséggel.

Pedagógusok, neveléstudományi szakemberek felvetették, hogy szükség lehet egy hosszabb, alaposabb felzárkóztató időszakra a több hónapos digitális munkarend után ősszel. A Pedagógusok Szakszervezete felvetette, hogy külön órakeretre lenne szükség, fel kell függeszteni a helyi tanterveket, hogy a felzárkóztatáshoz lehessen igazítani a tanmeneteket. Hogyan látja ezt?

Nyilván lehettek olyan feladatellátási helyek, ahol túl sok nap esett ki a jelenléti oktatásból. Számos intézmény már április 19. után is elrendelt például szombati munkanapokat néhány tantárgy esetén az órák pótlására. Június 16. és június 29. között minden köznevelési intézményben gyerekfelügyeletet kellett szervezni kifejezetten abból a célból is, hogy ha valahol szükséges volt az egyes tanulóknak a felzárkóztatása, ott ebben a két hétben erre volt lehetőség. Az első napokban 15 ezer, a kéthetes időszaknak a végén is 8-10 ezer tanuló élt is ezzel a lehetőséggel. Vannak olyan intézmények, ahol egyes órákat az ősszel fognak majd pótolni. Hogy rendszerszinten el kellene-e rendelni megnövelt órakeretet és, mondjuk, hétvégenkénti oktatást, én ebben azért egy kicsit óvatosabb vagyok, hiszen az eredmények mérsékelten támasztják alá ennek a szükségességét, és nem vagyok arról egyáltalán meggyőződve, hogy erre rendszerszinten szükség lenne. Arra felkértem a szakszolgálatokat, hogy vizsgálják meg, mentális, pszichológiai jellegű felkészítéssel, tanácsadással tudunk-e többletsegítséget nyújtani azoknak, akiknek esetleg erre szükségük lehet. Abban inkább hiszek, hogy adott intézmények, ahol szükséges, éljenek azzal a lehetőséggel, hogy többletórák vagy délutáni időszakok felhasználásával pótolnak. Ez egyébként megfelel a hatályos tanügyi szabályozásoknak is.

Zajlik a tankönyvek gyártása, jórészt a debreceni Alföldi Nyomdában. Van még másfél hónap a szeptemberi tanévkezdésig, mégis hol tart mindez?

Gőzerővel zajlik ez a logisztikai munka. A tankönyveket április 30-ig rendelik meg az intézmények, június 30-ig még a pótrendelések is befutnak, és ezt követően, jelenleg is, három műszakban dolgoznak a nyomdagépek, hogy azt a mintegy 13,3 millió tankönyvet, amit a tanévkezdésre megrendeltek az iskolák, elő tudják állítani. Augusztus 2-án hétfőn el fog indulni a kiszállítása a tankönyveknek, és augusztus végére minden tankönyv meg fog érkezni az iskolákba. Fontos fejlesztések vannak mögöttünk ezen a téren is, hiszen a tavaly januárban módosított Nemzeti alaptantervnek megfelelően megtörtént a tankönyvek átdolgozása. Az 1., 5. és 9. évfolyamon még tavaly, és tovább dolgoztak a fejlesztők, ennek köszönhetően a 2., 6. és 10. évfolyamos tankönyvek átdolgozása is lezárult idén áprilisra, és jelenleg a fejlesztők is tovább dolgoznak, és a következő két tanévre szükséges átdolgozások, munkálatok is meg fognak történni.

Mennyiben kellett átdolgozni, netán újraírni a tankönyveket?

Ez tantárgyanként változó. Például a digitális kultúra tartalma változott annyit, hogy ott érdemes átgondolni a dokumentumok átdolgozását. A történelemkönyvekben is jelentősebb a változás, hiszen az egyetemes és a magyar történelem közötti arányok változása miatt vannak olyan tartalmak, amelyek kikerülnek, más tartalmak pedig bekerülnek. Természettudományos területen a megközelítésmód miatt lehet például több változtatás szükséges. Az közös cél minden tankönyv esetén, hogy jó minőségben, megfelelő esztétikus tananyag szülessen, ami ráadásul nemcsak papíralapon érhető el, hanem digitálisan is. A tankonyvkatalogus.hu-ról valamennyi olyan állami fejlesztés digitálisan elérhető, ingyenesen letölthető, ami a tankönyvekhez kapcsolódik. Egyébként régebbi, már a hatályos NAT-hoz nem illeszkedő tankönyvek is elérhetők, illetve ott vannak az okos tankönyvek, amelyeket nagyon jól tudtunk használni a járvány időszakában. Lesz még egy jelentős innovációnk a Kréta-rendszerben, egy olyan nyelvoktató modul, amely a mesterséges intelligencia felhasználásával a nyelvoktatás terén tudja majd segíteni a pedagógusok munkáját testreszabott feladatkiosztással, illetve olyan, a szöveges kommunikációban alkalmazható módszerekkel, ami egyfajta robottal való beszélgetést tesz majd lehetővé a tanulóknak. Nagyon izgatottan várjuk ezt a fejlesztést is, hiszen ez is érdemben hozzá tud majd járulni az idegennyelvi kompetenciának a fejlesztéséhez, és bízom abban, hogy a középiskolások nyelvtanulási programjával, amelyre szintén úgy készülünk, hogy a következő nyáron végre el fogjuk tudni indítani, ez a két fejlesztés nagyon meg tudja majd erősíteni a magyar köznevelés rendszerében a nyelvtanulási lehetőséget.

A külföldi nyelvtanulási program továbbra is ott szerepel a tervek között?

Abszolút. 2019 februárjában született erről döntés és kezdődtek el az előkészületek, ez a 9. és 11. évfolyamokat célozza meg, kéthetes külföldi nyelvtanulási lehetőséget kínál a számukra, továbbá ennek egy alprogramjaként a nyelvtanárok számára is kéthetes külföldi továbbképzéseket terveztünk indítani. Tavaly el is kezdtük már a regisztrációt, a kinti partnereknek a lekötését, amikor le kellett fújni az egész akciót, hiszen a járvány miatt ez meghiúsult. Az idei nyarat is nézegettük, hogy el lehet-e indítani, de aztán év elején nagyjából látszott, hogy ezzel lényegében nem lehet kellő módon tervezni, és sajnos be is jött a számítás. Az idei évre így mindössze azt tudtuk célul kitűzni, hogy alkalmas országokban néhány tesztutat szervezzünk viszonylag kis tanulói létszámmal, hogy egyáltalán a szoftvereket, a módszert, a kifizetés és minden más útját leteszteljük. Arra készülünk, hogy a következő nyáron nagy tömegben immár járványügyi korlátozások nélkül mehessenek a középiskolások nyelvtanulási céllal az adott országokba.

A pedagógusképzésre jelentkezők körében tavaly volt egy visszaesés, de idén 15 százalékkal többen jelentkeztek. Lesz elegendő utánpótlás? Mert a szakszervezetek, de a Nemzeti Pedagógus Kar is aggódik, hogy pedagógushiánnyal kell számolni a következő években.

A tavalyi felvételi azért nagyon sajátos volt, hiszen akkor még érvényben volt a jelentkezések időszakában az a 2014-es kormánydöntés, ami 2020-tól kötelezővé tette egyrészt minden képzési területen egy emelt szintű érettséginek a meglétét, illetve a bemeneti B2 szintű nyelvtudást. Ebből a B2 nyelvvizsgának a megkövetelését a kormány végül visszavonta, hiszen jelentős mértékben csökkent nemcsak a pedagógusképzésen, hanem mindenhol másutt is a felvételire jelentkezők száma, és mert részben a járványügyi helyzet miatt a nyelvvizsgázás lehetősége is korlátozottan állt rendelkezésre. Amikor ezt eltöröltük, a normalitás szintjére álltak vissza a számok. Az elmúlt egy évtizedre, ha visszatekintünk, akkor az mindenképpen nagyon örvendetes tény, hogy számos nyugati országgal ellentétben a pedagógusképzés területe nálunk viszonylag népszerű, a harmadik legnépszerűbb képzési terület, és évente mintegy tízezer hallgatót tudnak felvenni az egyetemek, főiskolák a pedagógusképzés szakjaira. Ahhoz, hogy ez a létszám elegendő legyen a következő években a pedagóguslétszámnak a pótlására – hiszen jól tudjuk, hogy meg fog emelkedni a nyugdíjba vonulók száma –, természetesen szükségesek további intézkedések, adott esetben strukturális kérdések is, illetve természetesen tovább kell haladni majd a bérügyek rendezése terén is. De az mindenképpen egy jó potenciál, hogy van érdeklődés a fiatalokban a pedagógusképzés iránt. Több tízezren vannak olyanok, akiket valamikor a felsőoktatásban erre képeztek, és őket is meg lehet szólítani és munkába lehet állítani.