INFORÁDIÓ
2021. december 1. szerda
Elza

oktatás

horváth péter

nemzeti pedagóguskar

koronavírus

digitális tanrend

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke beszédet mond az NPK országos szakmai konferenciáján Budapesten, az ELTE Gömb aulájában 2017. május 22-én.

Horváth Péter: jó lenne, ha a pedagógusok előrébb kerülnének az oltási tervben

A társadalomnak és a gazdaságnak is szüksége van arra, hogy az iskolák működjenek, ezért jó lenne mielőbb beoltani a pedagógusokat – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagóguskar elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. A győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója beszélt arról is, hogyan lehet most felkészülni az érettségire, miként lehetett lezárni az első félévet, és hogy miért vett részt egyre kevesebb pedagógus az országos tesztelésen.

Horváth Péter az Arénában
 

Három és fél hónap van hátra az érettségiig, és nem nagyon tudni, hogy miként alakul addig a járványhelyzet, de az iskoláknak már készülniük kell valami forgatókönyvvel?

A legnagyobb prioritás most az érettségizők felkészítése. Nyilván az érettségi vizsga lebonyolítása is kérdéseket vet fel, vannak találgatások, reméljük, hogy időben megtudjuk, hogyan lesz az érettségi. Én nagyon erősen érettségipárti vagyok, hiszen az érettségi nemcsak egy végbizonyítvány, hanem egy belépő a felsőoktatási intézményekbe is, de nyilván az egészségügyi helyzet miatt sokféle döntés születhet. Most azonban a legfontosabb feladat, hogy az érettségizőket hogyan tudjuk felkészíteni ezekre a vizsgákra, hiszen az előző tanévben is három hónap digitális oktatásban telt el. Most is már több mint két hónap ilyenfajta felkészítésben van, ami néhány tantárgynál nagyon jól megoldható, de ilyen időtávolságban és minden tantárgyat figyelembe véve, különösen az emelt szintű érettségire való felkészítést nem tudja pótolni.

A hírek szerint a kormány most foglalkozik majd az érettségi kérdésével, a miniszterelnök arra utalt, hogy megpróbálják megteremteni annak a lehetőségét, hogy a végzős évfolyamok már jelenléti oktatásban tudjanak készülni az érettségi vizsgára, és az is elképzelhető, hogy az érettségire készülő diákokat, illetve az érettségiztető tanárokat esetleg az oltási sorrendben is előre veszik. Megoldható a végzős évfolyamok jelenléti, tantermi oktatása?

Mindenképpen foglalkozni kell ezzel a kérdéssel. Úgy látjuk, ha a végzősök valamilyen formában visszajöhetnek az iskolába, akkor ki tudnánk alakítani hibrid oktatást. A kötelező érettségi tantárgyaknál felajánlanánk a lehetőségét a személyes találkozásra, illetve azokban a fakultációkban, amelyek az emelt szintű érettségi eléréséhez szükségesek, ott szintén meg lehet teremteni. Heti két nap terveznénk jelenléti oktatást, a többi napon pedig feldolgoznák a diákok ezeket az anyagokat.

Az online oktatás keretei között nehezebb vagy problémásabb az érettségire való felkészülés, illetve az érettségire való felkészítés?

Nagyon sokan rengeteg energiát fordítanak erre a fajta tanításra, de ha egy pedagógus 25-30 évig órákat tartott tantermi, jelenléti oktatás keretében, akkor nem biztos, hogy ugyanolyan rutinnal és ugyanolyan hatékonysággal tud részt venni a digitális oktatásban. Egyszerűen nem ugyanolyan a kontaktus, ha látjuk, hogy be vannak kapcsolódva a gyerekek órára egy számítógépen keresztül, nem ugyanúgy tudnak kérdéseket feltenni. Az érettségire felkészítés a konkrét tudásról is szól, most már jönnének az érettségi tételek, arról nem beszélve, hogy mondjuk, a kémia vagy fizika tantárgy emelt szintű érettségijére felkészülni, ahol kísérletek is vannak, nagyon komoly nehézséget jelenthet.

A tavalyi érettségi előtt is jó ideig már digitális munkarendben zajlott az oktatás, és nem voltak gyengébbek a vizsgaeredmények. Tehát online is sikerült elvinni a diákokat a sikeres érettségiig.

Csak ne felejtsük el azt, hogy tavaly március 17-étől nem volt jelenléti oktatás, öt hét esett ki, és a diákjaink akkor már benne voltak az ismétlésben, és nem esett ki az előző évben ez a három hónap. Le a kalappal az érettségiző diákok előtt, bizonyították, hogy valóban tudnak önállóan felkészülni, és megvan a felelősségérzetük is a saját sorsuk iránt. Én nagyon örültem az eredményeknek, az írásbeli vizsgák nagyon szépen sikerültek, ami nagyon meggyőző volt, különösen azért, mert nem volt semmivel sem könnyebb összességében, mint az előző években.

Sem a pedagógusok, sem a tanulók nincsenek kitiltva az oktatási intézményekből, vagyis lehetőség van konzultációkat, kiscsoportos foglalkozásokat, akár felzárkóztató foglalkozásokat is tartani. Ilyen kis csoportokban az érettségire való felkészülést is el lehet kezdeni?

Ez jelentős különbség a tavalyihoz képest, nagyon sok iskola él is ezekkel a lehetőségekkel, de azért az érettségiző évfolyamnál a kiscsoport forgalma kiszélesedik. Próbáljuk olyan teremben elhelyezni, hogy biztonságos legyen. És nemcsak az érettségizőknél lehet ez a megoldás, hanem a tehetséggondozó vagy hátránykompenzáló foglalkozásokon. Tavaly a legnagyobb hátrányt azok a diákok szenvedték el, akik egyébként sem tudják teljesíteni különböző okok miatt az iskolai követelményeket. Azoknak a diákoknak van több problémájuk a digitális oktatással is, akik egyébként is az osztályban a gyengébbek közé tartoztak.

Elindult egy petíció, több mint 25 ezren csatlakoztak már ehhez, hogy az érettségi vizsga helyett a jegyek átlaga alapján kapjanak idén érettségi érdemjegyeket a diákok. Az önök tapasztalatai szerint a diákok és a tanárok érettségit szeretnének?

Igen, én így érzem inkább. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek olyan diákok, akik a petícióhoz csatlakozva inkább azt mondanák, hogy ne érettségizzenek, és biztos, hogy vannak olyan kollégák is, akik tartva a vírusveszélytől vagy a felkészítés nehézségeitől, inkább azt mondják, hogy ne legyen érettségi. Én nem tartozom közéjük, az iskolám pedagógusai sem támogatták ezt a kezdeményezést, és a diákok közül többen kétségbeesetten hívtak fel, hogy akkor most lehet, hogy nem lesz érettségi, amire ő készült, energiát fordít. És nem biztos, hogy pontosan objektíven lehet mindenkit osztályozni. Mindent mérlegelni kell, amikor majd a végső döntést meghozzák a szakemberek.

Abban nagyjából egyetértés van szakemberek körében, hogy a digitális oktatás eredményességét tekintve nem lehet olyan jó és hatékony, mint a hagyományos osztálytermi oktatás?

A digitális oktatással érdemes foglalkozni a későbbiekben is, lesznek olyan időszakok egy iskola életében, hogy elő tudja venni a digitális oktatás tapasztalatait, és egyes diákokat tud ezzel segíteni. A diákok, amikor a véleményüket kértük most a félév lezárása előtt, egyértelműen azt mondták, hogy sokkal jobb a helyzet, mint amilyen tavasszal volt, sokkal otthonosabban mozognak a pedagógusok is ebben a térben, és a diákok is sokkal egyértelműbben tudják, hogy mit kell csinálniuk, mik az elvárások. De hosszú távon én nem hiszem, hogy ez működni tud. Az iskola nemcsak arról szól, hogy tananyagot adunk át a diákoknak, elmondjuk vagy akár megbeszéljük velük, hanem nagyon sok olyan élményt tud nyújtani a diákoknak, amelyet fejleszteni úgy, hogy otthon van egy számítógép előtt, nem lehet sem direkt, sem pedig indirekt módon.

Meg lehet azt fogalmazni, hogy a digitális munkarendnél mi az, ami leginkább hiányzik?

Leginkább a személyes kapcsolatok, a motivációk hiányoznak, amelyekből erőt meríthetnek, a közösség hiányzik, amiben sokkal jobb együtt örülni, vagy segíthet a bánat feldolgozásában.

Most zárul a 2020-21-es tanév első féléve. Milyen volt ez a félév?

Az előző tanévi tapasztalatokat mindenhol június végéig próbálták értékelni, hogy felkészülhessenek jobban, hiszen sokan valószínűsítették, hogy sor kerülhet hasonlóra a 2020-21-es tanévben is. Mindannyian szerettük volna, hogy szeptember 1-jén induljon el a tanév normál rendben, ez szerencsére megvalósulhatott, de az is kétségtelen, hogy már szeptemberben több osztály karanténba került. Nálunk a 28 iskolai osztályból összességében 11 volt karanténban, és nagyjából a kollégáink 10 százaléka elkapta a vírust. Nehéz volt az első időszak, de a bejövő osztályokkal meg tudtunk ismerkedni, megismerték ők is a tanáraikat, ilyen módon könnyebb volt már kialakítani a november 11-én kezdődő másik rendet. Mi, mint pedagóguskar, azt támogattuk, hogy az első négy évfolyam feltétlenül maradjon az iskolában, hiszen az jól látszott a tavaszi időszakban is, hogy az alsósok tanítása nagyon komoly problémát jelent. A november 11-i utáni időszak vegyesen alakult nálunk is, két osztályunk iskolába járással teljesíti a kötelezettségeit, míg a többi osztály átállt a digitális oktatásra.

A félévzárás jelentett-e nehézséget?

Igen, ilyenkor vannak az osztályozó értekezletek. Eddig ez úgy volt, hogy bekerültek az osztályzatok, látta mindenki, megjegyzéseket tett, majd beültünk egy terembe, és együtt megnéztük, hogy milyen problémák vannak. Most úgy oldottuk meg, hogy az osztályfőnököket megkértem, minden kollégától kérjék ki a véleményüket, és az osztályfőnökkel beszélte meg az iskola vezetősége, hogy tudtunk-e mindenkit értékelni, másrészt az, hogy vannak-e olyan diákok, akik egy kicsit elvesztek, harmadrészt vannak-e olyan tantárgyak, amelyek nehezen mennek. A végzős évfolyamnál pedig azt kértem, hogy azok a kollégáink, akik kötelező érettségi tantárgyat tanítanak, személyesen is legyenek ott, és így beszéltük meg a teendőket, a nehézségeket és azt, hogy hol tartunk a tananyag feldolgozásában.

Több körben zajlott az elmúlt hetekben a pedagógusok koronavírus-tesztelése. Folyamatosan csökkent a tesztelés iránti érdeklődés. Mi lehetett ennek a hátterében?

Biztos, hogy vannak, akik picit tartanak is a teszteléstől, biztos, hogy vannak olyan kollégák, akik attól tartanak, ha megbetegszenek, akkor ez valóban egy hosszabb hercehurca jönne a táppénz miatt, de tömegesen ilyen nem volt, hiszen azért az a felelősség, hogy betegen megyünk-e dolgozni, vagy esetlegesen egy-két hónap csúszással kapjuk csak meg a pénzünket, ez a kettő nem összehasonlítható egymással.

Most már egyértelmű, hogy mekkora a táppénz és ki jogosult erre?

Kezd kiegyenesedni ez a dolog. Nem egyszerű az adminisztrációja továbbra sem, nagyon sok adatot el kell küldeni, de a bizonyítottságot nem nagyon fogja megkérdőjelezni a hivatal. Ha egy pedagógus folyamatosan munkában volt, és pozitív lett a tesztje, akkor ez azt fogja jelenteni, hogy a munkahelyén kapta el a fertőzést. Az a legnagyobb probléma, hogy az eljárás nem túl gyors, tehát akár ez is közrejátszhatott, hogy miért nem mentek el többen a tesztelésre.

Amikor gondot okozott a pedagógusok pótlása, akkor a pedagógusok szakszervezete megfogalmazott egy olyan javaslatot, hogy be lehetne vonni pedagógushallgatókat is az oktatásba. A pedagóguskar hogyan látja, nem lehetne ez működőképes gyakorlat?

Válsághelyzetben szerintem minden javaslatot meg kell fontolni, ilyenkor minden segítség jól jöhet. Nem vagyok biztos abban, hogy az egyetemisták közül nagyon sokan jöttek volna, nem tudjuk, hogy mennyire lettek volna alkalmasak, tehát azért ezzel óvatosan kell bánni.

Van egy rögzített oltási terv, ebben külön nem szerepelnek a pedagógusok, jóllehet, ezt a szakszervezetek és a Nemzeti Pedagóguskar is szorgalmazta. Az iskola tehát járványügyi szempontból nem mondható veszélyes terepnek?

Tényleg egy picit meglepő, ugyanakkor nagyon örömteli is, hogy az iskolák és a kollégiumok sem lettek nagyon erőteljes gócok. Az oltási sorrenddel kapcsolatban valóban mi is küldtünk levelet államtitkár úrnak, a szakszervezetek nyílt leveleket írtak. Nagyon jó lett volna, ha a pedagógusok előbbre kerülnek, mert egyelőre a vakcinamennyiség sajnos nem akkora, hogy holnap megkezdődhetne a 150-160 ezer pedagógus oltása. A társadalomnak szüksége van arra, hogy az iskolák működjenek, a gazdaságnak szüksége van arra, hogy az iskolák működjenek, ezért jó lenne mielőbb beoltani a pedagógusokat, hiszen biztonságos jelenléti oktatás csak úgy képzelhető el, ha az ott levő szereplők védettnek érzik magukat, nem terjesztik tovább a vírust, nem kapják el a vírust, biztonságban tudják végezni a munkájukat.

Jelenleg is óhatatlanul leselkednek veszélyek az általános iskolákban dolgozó pedagógusokra.

Valóban fokozott a veszély. Az általános iskolák megpróbáltak kidolgozni olyan rendszert, hogy az osztályok elhelyezése, a csengetési rend megváltozása, a testnevelések más megszervezése segítsen abban, hogy valamelyest jobban lehessen távolságot tartani. Az iskolák között is óriási különbségek vannak, hiszen vannak olyan intézmények, ahol ez nem okoz problémát, mert megfelelő számú terem van, közösségi hely van, és vannak olyan intézmények, ahol mindezek nem állnak rendelkezésre. Tényleg le a kalappal az intézmények életét szervező vezetők előtt, a pedagógusok előtt, hogy mindezek ellenére nem alakultak ki gócok.

A védekezéshez az eszközök adottak az iskolákban?

A fertőtlenítő szerek akár a takarításhoz, akár a kézfertőtlenítéshez, a lázmérők, nagyobb iskolákban a hőkapuk szerintem megfelelő számban rendelkezésre állnak. Amit nagyon sokan kértek, hogy biztosítsanak a fenntartók maszkot megfelelő számban. Ez nem áll rendelkezésre. Az volt a válasz, hogy mindenhol használni kell maszkot, nem csak az iskolában, tehát szerezze be mindenki maga. Ezen lehet vitatkozni, mi is kértük, hogy jó lenne, ha az iskolákban rendelkezésre állna valamekkora tételben a pedagógusok számára is maszk. Sokan kérték, hogy lehetne a tanári asztalnál valamiféle plexitábla. Tehát van mit javítani, de összességében azért a fenntartók szerintem sok mindent megtesznek a biztonságért.

Ha vége lesz a járványnak, ebből a nagyon kritikus időszakból mi az, am megmaradhat pozitívumként?

Talán a társadalom is látja, jobban, mint korábban, és a diákok is egy picit tapasztalhatták azt, hogy azért az iskola jó dolog. Lehetne olyan második otthon, amiért mindenki sokkal többet tehetne. Másodrészt szerintem nagyon fontos az, hogy kialakulhat pedagógusok és szülők között olyanfajta bizalom, hogy tényleg egymást meg kell becsülni ahhoz, hogy jól tudjunk együttműködni. Hogy magából az oktatásból, az oktatáshoz használt eszközökből mi az, ami hasznosul, ezt nyilván mindenki fel fogja dolgozni. Biztosan lesznek tanulmányok, mindenki saját magán is érzi azt, hogy mi az, ami fontos lehet számára. Lesznek tanulságok, lesz, amit használni fognak a pedagógusok, lesz, amit használni fognak iskolák.

Nyitókép: Koszticsák Szilárd
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018