Mi ma a Momentum? Mozgalom vagy párt?

Mozgalom, egy átmenetben lévő párt, amely úgy indult, mint a ’89 körül született, első szabad magyar nemzedék pártja, és a közösségünket erősítik a mai napig olyan emberek, akik az elmúlt harminc évben komoly tapasztalatot tudtak szerezni. Nyilván mi is ráébredtünk arra, hogy magában a magyar fiatal nemzedék nem lesz képes arra, hogy rendszert, kormányt, illetve korszakot váltson, de nagyon fontos, hogy a változás zászlóvivőinek kell lennie. Úgyhogy ma a Momentum egy átmenetben lévő párt, amely készül a 2022-es kormányváltásra az ellenzék egyik legjelentősebb tagjaként.

Mi vezette önöket arra, hogy nem megy azoknak a régi politikusoknak a tapasztalata nélkül, akiknek a tulajdonképpeni tagadásával léptek be 2015-ben a magyar politikába?

A fontos felismerés és tanulság személyesen is az volt, hogy amikor egy politikai párt zászlót bont és a fiatalok belépnek a politika színpadára, akkor nem engedheti meg magának ez a közösség, hogy azt mondja, a harmincnál idősebb generációknak, hogy rátok már nincs szüksége az országnak, a politikának. Ez egész egyszerűen hülyeség és felelőtlenség. Az egy más kérdés, hogy az én nemzedékem az elmúlt 30 évet úgy élte meg, hogy harmincéves polgárháború volt Magyarországon. Mi úgy éltük meg, hogy a szabadságra születtünk, de nem a szabadság vált életünk meghatározó élményévé, sokkal inkább annak szisztematikus lerombolása. Úgy éltük meg, hogy bár az Európai Unióba születtünk, de mégsem az Európához tartozás vált életünk meghatározó élményévé, hanem Moszkvához, Isztambulhoz vagy éppen Pekinghez húzása Magyarországnak, és ezen szeretnénk mi változtatni. De ez nem jelenti azt, hogy ne lett volna rengeteg tisztességes, felkészült szakember, gondolkodó, tudós állampolgár Magyarországon, és az ő szakértelmükre nekünk, momentumosoknak szükségük van. Az más kérdés, hogy a következő harminc év politikai kultúráját kik határozzák meg. Ezt egy új, fiatal politikai generációnak kell megtennie.

Úgy gondolják, hogy a tapasztalattal együtt a politikai személyiség nem jön át? Például Körömi Attilával, aki korábban fideszes, majd jobbikos politikus volt, és most fontos momentumos, mit nyer a Momentum?

Vele személy szerint azt nyeri a Momentum és azt nyerem én pártelnökként, hogy egy olyan emberrel dolgozom együtt, aki megélte a parlamenti politizálás minden mélységét és sikereit. Be tud számolni arról, hogy az ellenzékben lévő Fidesz-frakcióban milyen volt a jogalkotás folyamata például. Utána megjárta a Jobbik sorait is, ez is egy érdekes tapasztalás volt, és aztán hosszú évek után csatlakozott a Momentumhoz, mert azt látta, hogy itt az elmúlt harminc év politikai bűneit tisztára lehet mosni, és új lappal lehet indulni.

„Megvásároltak” egy politikai tudást? Így kell érteni például az ő csatlakozását?

Megvásárlásról nem beszélnék, mert pénzügyi tranzakció nem történt. A Momentum kapui tárva-nyitva állnak azok előtt, akik hajlandók dolgozni az emberek között. Ez fontos. A momentumosok úgy ismerszenek meg, hogy ott vannak piacokon, pultoknál, emberek között az utcán, és keresik a kapcsolatot jobboldalival, baloldalival, idősebbel, fiatallal, szegénnyel, gazdaggal, és aki vállalja ezt a hozzáállást – és Körömi Attila vállalta –, őt mi tárt karokkal fogadjuk.

Bárki, aki azt mondja, hogy vállalja, mehet? Ennyire nyitottak a kapuk?

A kapuk nyitottak, mégpedig a társadalmi béke jegyében. Az ország csakis akkor fog tudni felemelkedni és az új század nyertesévé válni, ha a polgárháborút felváltja a társadalmi béke építése. Mi békejobbot nyújtunk olyan embereknek, akik egyébként a múltban adott esetben hibáztak, rossz utat választottak. Egyébként Körömi Attila pont nem ebbe a kategóriába tartozik. Az az én politikai filozófiám, hogy nem szeretnék lemondani senkiről sem. Vannak azonban szélsőséges nézetek a politikában, aki, mondjuk, különböző kisebbségekkel szemben uszít vagy épít politikát, nem látjuk szívesen a közösségünkben, és nem is vesszük őket fel.

Bíró László képviselőjelölt hogy kerül akkor a köreik közelébe?

Bíró László nem a Momentum közösségének tagja. Ha jelentkezne a Momentumba, akkor nem vennénk fel. Ezzel egyidejűleg van egy választási helyzet, amikor a különböző nézetű és értékrendű ellenzéki pártok együttműködnek egymással. Mi, momentumosok hiszünk abban, hogy olyan politikai kultúrára van szükség Magyarországon, ahol fontos a verseny és a fair play, és ahol fontos a szolidaritás és a nyitottság, ott mi legyünk a meghatározó politikai közösség, és én örülök annak, hogy sikerült a Momentumnak meghatározóbbá válnia, mint, mondjuk, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, amelynek a jelöltje Bíró László, és akit mi támogatunk, mert a kétharmad rendszerét le szeretnénk bontani.

Belefér a Momentum értékrendjébe a zsidózás meg a cigányozás? Akár még úgy is, hogy egy választási szövetségben mögé állnak?

Bíró László bocsánatot kért nagy nyilvánosság előtt mindenkitől, akit megsértett. Azt mindenki maga döntse el, hogy ezt elhiszi-e neki. Én ezt egy gesztusnak érzem. Én az egész Jobbik elmúlt három-négyéves politikai mondanivalójából egy gesztust vettem ki, hogy mérséklődés van, moderáció van és középre húzás van. Szerintem ezt értékelni érdemes. Bíró László, ha nyerni tud, akkor a választók úgy határoztak, hogy neki nyernie kell azzal az értékrenddel, ami neki van.

Könnyen átmegy egy ilyen döntés, például Bíró László támogatása Momentum közösségén? Egyáltalán, ez egy közösségi megbeszélést igénylő kérdés?

Alapesetben a közösségünk az egyik legdemokratikusabban működő szerveződés ma a magyar politika színpadán. Vannak olyan helyzetek, amikor olyan gyorsan kell jelöltet állítani, hogy nincs lehetőség mindenkivel mindent megvitatni. Ez egy ilyen helyzet volt sajnos. Itt egy előrehozott választásról van szó, és egy jelölt volt, aki mögé beálltak a pártok.

Kik lesznek azok a momentumos politikusok, akiket a következő időszakban az első sorban fognak szerepeltetni?

A jövő évi előválasztások folyamán meg fogja látni a teljes magyar nyilvánosság. A Momentum 106 választókerületi képviselővel fog nekivágni az előválasztásoknak, de az ellenzék egy közös jelölttel fog nekimenni az Orbán-rezsimnek. Én ezt már alig várom, mert az ember ilyenkor látja, hogy mennyi kincs, mennyi értelem, mennyi jövendőbeli állami vezető van a berkeinkben, és nagyon jó lesz látni, hogy őket nyilvánosság is meg fogja ismerni a jövő évben.

Azokban az egyéni választókerületekben is előválasztás kell, ahol jelenleg egy ellenzéki politikus a képviselő? Mert Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy annak nem sok értelme van, hacsak nincs vita.

Hacsak nincs vita. Az előválasztásokról még nem beszélt az ellenzék. Karácsonyig el fogjuk azt dönteni, legalábbis én azt remélem, hogy mi a következő év forgatókönyve. Hány előválasztást tartunk, hol tartjuk ezeket, vannak olyan hangok, akik mind a 106 egyéni választókerületben tartanának előválasztást, amit én megint csak nem tartok elvetendőnek. Én azon az állásponton vagyok, dolgozzunk azért, hogy ezt meg lehessen valósítani, és akkor a választók fognak tudni dönteni, hogy kik képviseljék az ellenzéket.

Ön indul előválasztáson?

Még erről sincs döntés.

Szándéka szerint volna ennek értelme? Jelenleg, ha jól tudom, választott politikai tisztsége a pártelnökin kívül nincsen.

Így van, én minden időmet és energiámat Magyarország új politikai közösségének építésére szentelem. A választáson természetesen indulni fogok, vagy pártlistán, vagy egyéni választókerületben. 2018-ban listavezetőként elindultam a budapesti 1-es választókerületben, és végül vissza is léptem V. Naszályi Márta javára. Az, hogy én indulok-e ebben a választókerületben, szerintem annyira nem releváns kérdés.

Új politikai korszakot akarnak indítani? Akkor is, ha abban sok régi politikus, mondjuk DK-s vagy MSZP-s képviselő lesz?

Az biztos, hogy az elmúlt harminc év politikai garnitúrája velünk fog maradni minden negatívumával és pozitívumával. A mi célunk, és Magyarországnak is az az érdeke, hogy az új korszakot új gondolkodásmóddal, új gerinccel, egy új politikai kultúra megtestesítőivel kezdjük meg, és a Momentum nagyon jól halad ezen az úton. Ma már a Momentum a DK-val fej-fej mellett van, egyik legerősebb pártja a magyar politikának.

A kormányzási tapasztalat önmagában érték vagy a jó kormányzás tapasztalata az érték? Mert ha jól értettem az indulásukat, senkit sem tartottak jól kormányzónak az elmúlt időszakban.

A rossz kormányzási tapasztalat is érték, és kutya kötelességünk ezeket a tanulságokat is magunkévá tenni. Azért az elmúlt harminc év politikai kormányzásaiból nagyítóval kell keresni azokat, amelyek hosszú távú sikert, jólétet, gazdagságot, felemelkedést hoztak volna mindannyiunknak, de ez is tapasztalat, és a következő harminc év nagy tétje az lesz, hogy végleg leszakad-e Magyarország a nyugati fejlődési modellről, vagy kap még egy esélyt, és megkezdi a felzárkózást. Az enyém talán egy olyan nemzedék, amely nagy tömegben szerezhetett tapasztalatot tőlünk nyugatra vagy északra, és ezt a tudást a nemzet felzárkóztatására tudja fordítani.

Szakpolitikusaikat kiválogatták már?

Most folyik ez a munka, a szakpolitikusi programalkotás és szakpolitikusaink felkészítése. A Momentum dolgozik a kormányzati csapaton, nagy tömegről beszélünk, körülbelül hétszáz emberről, akinek feladata lesz átvenni egyik napról a másikra az egész államigazgatást.

Ki készíti föl őket?

Sokféle szakembert, tapasztalatot gyűjtöttünk össze. Itt megint csak az az üdvös, amikor junior és szenior emberek dolgozhatnak együtt. Például a kormányzati felkészülést egy külföldön dolgozó és tanult junior szakember koordinálja, és vannak különböző szakmai testületek, ahol pedig kormányzati tapasztalattal rendelkező emberek, stratégák, tanácsadók segítenek a felkészülésben.

A kormányzati tapasztalat azt jelenti, hogy ők már valóban kormányzati pozícióban voltak?

Így van. Vannak olyanok is, akik jobboldali, fideszes kormányban voltak kormányzati pozícióban, és vannak olyanok, akik Bajnai Gordon kormányzása alatt, és vannak, akik régebben. Vannak, akik az Antall-kormányban vettek részt.

Mond neveket?

Olyan neveket mondok most csak, akiket már vagy bemutatott a Momentum, vagy megjelentek momentumos rendezvényeken. Gondolok itt például Balázs Péter volt külügyminiszter úrra, Bod Péter Ákos volt jegybankelnök úrra, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter úrra. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter úr is segít bennünket, és szoktam Bajnai Gordon volt miniszterelnök úrral is egyeztetni. Nagyon sokan vannak még, tőlük nem kaptam felhatalmazást, azért az ő nevüket most nem szeretném elmondani.

Egy hétszáz fős csapat dolgozik azon, hogy át tudja venni a kormányzást, és most tanulja, hogy annak mi a csínja-bínja?

Nem, egy hétszáz fős közösségre van szükség ahhoz, hogy az állami vezetői réteget lecserélje az új korszak politikai kara. Valaki szerint ez kevés, valaki szerint sok. Ezek a kulcspozíciók, és akkor még nem beszéltünk azokról az alkotmányos tisztségekről, gondolok itt Polt Péter szerepére, Domokos László Állami Számvevőszék-elnökre, alkotmánybírósági tagokra, akiknek a cseréjére szükség lesz. Lehetnek majd olyan szereplők, akikkel szemben büntetőeljárás megindítására lesz szükség, itt kifejezetten Polt Péterre gondolok, aki sorozatosan, napi szinten sérti meg alkotmányos kötelezettségét és pártolja a bűnt Magyarországon.

A békejobb akkor nem a politikai rétegre vonatkozik?

Ez attól függ, hogy a politikai réteg mely részeit nézzük. Az Orbán-kormányzatban részt vesz sok ezer államigazgatási vezető, az öngyilkosság lenne az ország jövője szempontjából, ha azt mondaná egy új politikai garnitúra, hogy mindenkinek mennie kell. Voltak itt olyan emberek, akik politikai döntéseket hoztak, és voltak, akik technokrata módon dolgoztak, mondjuk, a közoktatási tárcában, az egészségügy területén erejükön felül, és találkozva Orbán Viktor ellenző tekintetével és tollával, nem tudták érvényesíteni tudásukat. Rájuk az új kormánynak szüksége lehet. Ismerek sok ilyen embert, akik tisztességesek, és próbálják megvalósítani a saját terveiket, de sikertelenül sajnos.

Mi van az ön elképzelésében, a ’22-re készülés, ahol feltehetően egy nem túl stabilnak látszó koalíciós kormányzás jöhet létre, vagy gondolkoznak azon is, hogy ’26-ra meg lehet acélosodni?

Mindannyiunk számára ’22 a fontos. Egyszerűen olyan problémák vannak Magyarországon, amelyek nem várhatnak 2026-ig, és ezt mindannyiunknak be kell látnia.

Tehát mindenképpen ’22-t kell megcélozni, bármilyennek is látszik az akkor felálló koalíció?

Megfordítom inkább a gondolatmenetet. Az ellenzéken belül vannak viták, súrlódások, konfliktusok. Ebből sokat nem is lát szerencsére az ember, sok helyen nagyon jól működik. Nekünk ellenzéki politikusoknak és nekem személy szerint is, pártelnökként azon kell dolgoznunk, hogy előállítsuk azt a koalíciót, azt az új politikai közösséget, amelynek tagjai tudnak egymással együtt dolgozni. Ez már elkezdődött. Nyáron megvolt az első pártelnöki találkozó. Tényleg felemelő volt. Én magam is néhány keresetlen szóval illettem ott néhány résztvevőt, de mindannyian konstruktívan és a politikai béke jegyében ültünk az asztalnál.

Mi számít egy pártelnök szájából keresetlen szónak?

Göd volt a konfliktus, a 19 ezer gödi lakosnak a szempontjait nem vette figyelembe az országos politika. Megválasztottak egy olyan momentumos polgármestert Balogh Csaba személyében, aki egy IT-vállalatnak volt az egyik projektvezetője. Egy olyan emberről beszélünk, aki nyugati típusú tudással, versenyképes tapasztalattal rendelkezik, és aki nem nézte tétlenül azt, hogy a vele együtt dolgozó ellenzéki politikusok mutyizni szeretnének, és rácsapott a kezükre. Ez nekik nem tetszett, és én hiányoltam az országos politika megoldási javaslatait, ezt értettem keresetlen szavakon.

Melyik ellenzéki politikus akart mutyizni, akinek a kezére kellett csapni?

A helyi DK-sok és a helyi LMP-s politikus.

Megoldották ezt a kérdést?

Balogh Csaba bírósági perek sorozatát nyeri éppen velük szemben. Helyben a DK-s meg az LMP-s politikusokat mindenki ki nem állhatja, közvélemény-kutatás volt erről, elképesztően magas az elutasítottságuk a helyi lakosok szemében. Csaba sem dolgozik velük már együtt, viszont vannak olyan kérdések, amelyek meg ettől függetlenül tudnak működni, mindenkinek közös érdeke, hogy a Samsung gyárral szembeni helyi érdekérvényesítés például sikeres legyen.

Kaptak ígéretet a DK-tól és az LMP-től, hogy ilyen nem lesz többet? Mert ha kívülről nézzük a helyzetet, semmi nem oldódott még nem. Ha pereskedni kell, akkor különösen nem.

Én most itt bátorkodtam olyan információkat megosztani, ami a rálátásomnak is köszönhető. Helyben a dolgok jó állapotban vannak, és ez mind az LMP-s, mind pedig a DK-s pártvezetők irányába kialakított egyfajta méltányosságot. Ha a jövőben hasonló helyzet történik, akkor nem hagyjuk ilyen hosszú ideig állni a levesben, hanem belenyúlunk.

A jó állapot azt jelenti, hogy a momentumos polgármester mögött az összefogás ma már többséget alkot? Mert a legutolsó hírek arról szóltak, hogy kisebbségben van, és az ellenzéki összefogás képviselői a Fidesszel együtt szavaznak.

Igen, ez így van, ahogy ön mondja, de az én szempontomból csak az a fontos, hogy a város működik. Bizonyára vannak olyan politikai kérdések, amelyekben hátráltatják a polgármesterünk munkáját, de bízom benne, hogy 2024-ben, a következő önkormányzati választáson momentumos és civil többség lesz, és ezekre a gazemberekre és bűnöző politikusokra már nem lesz szükség.

De hogy lehet együttműködni a gazemberek és bűnöző politikusok anyapártjaival?

Például úgy, hogy ez nem jelenti azt, hogy az anyapártok vezetőségében bűnöző, gazember politikusok ülnének.

De azok a politikusok, akiket ön így minősített, oda tartoznak, mert az ő támogatásuk nélkül nem mehettek volna be a képviselő-testületbe.

A DK-sok felfüggesztették a tagságukat, és utána ki is léptek, tehát ők érzékelték, hogy menni kell. LMP-fronton nem tudom, mi van, és nem is akarok ezzel foglalkozni. Országos politikában nekünk mindenki a partnerünk a Fideszt és a Mi Hazánkat kivéve. Mindenki mással együttműködünk. A választók nagyon világos üzenetet mondtak felénk: gyerekek, működjetek együtt. Én pedig a választóim felé tartozom elszámolással, és az a kötelességem, hogy jó viszonyt ápoljak velük.

Már pártelnöki szinten is egyeztettek a 2022-es választási együttműködésről. Mi az, amit ma ebben ön fix pontnak tekint?

Kettő dolog fix, az egyik az, hogy a 106 egyéni választókerületben 106 közös jelöltet állít az ellenzék. A rendszerváltás, korszakváltás sorsa a választókerületekben fog eldőlni, ezekből kell többet megnyernie az ellenzéknek, mint a Fidesznek. A másik pedig a közös program megalkotása, erről is döntés született az első pártelnöki találkozón, és el is indult különböző bizottságokban a munka, erről fognak majd a következő pártelnökin előadni a pártok képviselői.

A technikai részletek még kidolgozás alatt vannak, például hogy mikor lesz az előválasztás?

Így van, egyeztetés alatt van. Mi annak örülnénk, ha az előválasztások jövő ősszel lennének, mert az azt követő év tavaszán vannak a választások, és ha a választókat szeretnénk lázban tartani és bevonni a politikába, akkor a rendes választások időpontjához minél közelebb eső előválasztási kampányra kell készülnünk.

Van 106 olyan emberük, aki 2015 óta van a politikában, és bele mer menni egy előválasztásba egy harminc éve politizáló szocialistával, DK-sal szemben?

Miért ne lehetne? Én is itt ülök és beszélgetek magával. 2015 előtt még nem nagyon politizáltam.

De még akkor 105 kéne.

Igen, van 106 ilyen jelöltje a Momentumnak. Sok ezer tagja van ennek a közösségnek, az átlagéletkor most 32-33 év körül van, és például Ausztria mostani kancellárja, Sebastian Kurz ilyen korban lett külügyminiszter.

Országos lista egy vagy több legyen az önök elképzelése szerint?

Szerintünk nem releváns a listakérdés. Erről a pártok dönteni fognak idén karácsonyig az én számításaim szerint. Mindkét felállás mellett és ellen szólnak érvek. A közös lista mellett az az érv szól, hogy így sokkal egyszerűbb a képlet, mindenki könnyen megérti, hogy mi a helyzet. A külön listák mellett pedig az szól, hogy vannak olyan választói közösségek, amelyek tagjai nem szeretnének, mondjuk, Gyurcsány Ferenccel közös listára szavazni, és akkor otthon maradnak, ezért a több lista több választót szólít meg.

Honnan fogják megtudni, hogy mi viszi el a legtöbb választót a szavazóhelyiségbe? Azért egy országos listának az is szokott a jelentősége lenni, hogy áll az élén egy ember, akit miniszterelnök-jelöltnek szoktuk nevezni.

Több lista is támogathat egy közös miniszterelnök-jelöltet. Annak komoly esélye van, hogy közös miniszterelnök-jelölt lesz, én személy szerint is ezt a felállást támogatom. A listakérdés ügyében a közvélemény-kutatások alapján lesz majd egy pontos képük a politikusoknak és a vezetőknek az emberek akaratáról.

Az országos listának még egy sajátja szokott lenni, hogy mindig mindenki azt figyeli, hogy kik vannak a befutó helyeken. Egy pártnál ez nem probléma, de mikor sok párt van, ott nincs annyi hely. Ez a probléma foglalkoztatja a Momentumot?

Kevésbé, a pozícióhajhászás nem a sajátunk. Az előválasztásokon lehet egy olyan megoldást találni, miszerint a választók pártokra is tudnak szavazni, és ennek fényében lehet eldönteni azt, hogy melyik párt milyen arányban tud delegálni a közös listára jelölteket.

Gyurcsány Ferenccel a Momentum megbékélt?

Gyurcsány Ferenc komoly pártépítési teljesítményt hajtott végre 2010 után. Van több százezer szavazója, és mi ezeket a DK-s szavazókat nemcsak hogy tiszteljük, de nagyon sok ponton egyébként együtt is dolgozunk velük az utcákon. Vannak olyan családok, ahol az apa DK-tag, a kisfia meg a kislánya pedig momentumos, egy asztalnál ülnek és beszélgetnek. Néha vitatkoznak néhány politikai kérdésben, de a legtöbben egyetértenek. Szóval ha úgy tetszik, igen, megbékéltünk. Én soha nem kérném azt, mondjuk, Botka Lászlóval ellentétben, hogy Gyurcsány Ferenc ne legyen rajta ezen a listán.

Gyurcsány Ferenc helyett Dobrev Klára listás tagságával vagy akár miniszterelnök-jelöltségével egyetértenének?

A miniszterelnök-jelöltséget illetően a szavazók el fogják dönteni, hogy kiben látják az Orbán-rendszer legyőzőjét. Ami pedig a listát illeti, természetesen, ahogy Gyurcsány Ferenccel sincs semmi probléma, úgy a feleségével sincs.

Rendben volna, ha ő vezetne egy közös ellenzéki listát, amiben a Momentum is benne van?

A rendben volnára a válasz mindenképpen az, hogy rendben volna. Ha az a kérdés, hogy szeretné-e a Momentum közössége vagy jót tenne-e a választási győzelem szempontjából, arra már inkább nemleges lenne a válaszom. Az emberek túlnyomó többsége elutasító Gyurcsány Ferenccel és nagyon sokan Dobrev Klárával szemben is, ami nehéz lehet Dobrev Klárának, mert ő nem követte el azokat a kormányzati hibákat és politika felelőtlenségeket, amiket a férje, tehát nem érdemli meg, hogy ennyire kritikusak legyenek vele szemben az emberek, de ez a helyzet. Az ellenzék nyilván azt a megoldást fogja majd keresi, amivel nyerni lehet. A jelen állás szerint ezzel a felállással nem lehet nyerni.

A momentumos tagság felé nem kell ezzel valamilyen módon elszámolni?

A momentumos tagság nagyon sok kérdést megvitat egymás között. Illetve mi kezdeményezzük ezeket a vitákat. Azt tapasztaltam az eddigi négyéves pártvezetői múltamból, hogy bíznak a pártvezetőkben, bíznak bennem is személyesen, bíznak a mi józan ítélőképességünkben és bíznak az értékrendünkben, hogy az ország és a párt számára jó döntéseket hozunk.

Mit hoz a Momentumnak az, hogy olyan politikai erőkkel működik együtt, mint az MSZP és a DK, és mit visz? Van-e valamilyen egyenleg?

Nem tudom, hogy mit hoz és mit visz. Én azt tudom, hogy ez az ország vágyik az együttműködésre. A német szövetségi parlamentben volt lehetőségem azt végignézni, ahogy egy háromtagú koalíciós kormányzat a világ egyik legerősebb és legsikeresebb társadalmát és gazdaságát el tudja vezetni, én is egy ilyen országot szeretnék, és mi is egy ilyen országért dolgozunk, ahol társadalmi békét lehet teremteni. Társadalmi békét pedig úgy teremtesz, hogy különböző politikai közösségeket képviselő pártokat egy asztalhoz hívsz, és velük közösen vezetsz egy országot.

Látják-e már, hogy melyek lesznek a könnyen áthidalható kérdések a közös programalkotásban, és melyek azok, amelyeket nem lehet áthidalni?

Kettéválasztanám ezt a kérdést. Vannak a különböző szakpolitikai, közpolitikai kérdések és vannak az identitást, magatartást meghatározó kérdések. Ami a közpolitikát illeti, mi, momentumosok addig nem fogunk nyugodni, amíg Magyarországon az állampolgárok euróval nem fizetnek, amíg Magyarország egyszer s mindenkorra el nem dönti végre, hogy Európa magjához, centrumához akar tartozni. A politikai kulturális kérdésekben pedig az lesz a fontos, hogy ne legyen közpénzlopás a következő Magyarországon. Aki arra vetemedik, hogy a közösből lenyúl, az menjen érte börtönbe. Ezt nagyon komolyan mondom, hogy az a vezetés, amely a saját választóinak a szemét is kilopja, az börtönbe való, nem a parlamentbe, nem a politikába. Létre kell hozni a korrupcióellenes ügyészséget a magyar közpénzek vonatkozásában, és csatlakozni kell az Európai Korrupcióellenes Ügyészséghez az EU-s pénzek vonatkozásában.

Meddig mennek visszafele az elszámoltatásban? Nem 2010-ben kezdődött Magyarországon a szocialista időszak utáni kormányzás.

Így van. A fővárosban létrejött egy vizsgálóbizottság az elmúlt évtizedek nagy korrupciós botrányait kivizsgálandó, ez mindkét oldalt érinteni tudja, és ha történt bűncselekmény, akkor meg tudjuk tenni a szükséges feljelentéseket, vagy ha történtek olyan hibák, amiből tanulhat a jövő politikusa, akkor ezeket a tanulságokat vonjuk le. Magának az elszámoltatásnak ki kell terjednie egészen addig, ameddig a törvény keze el tud érni.

Azt mondja a koalícióba készülő partnerének, ha hatalomra jutunk, akkor téged alighanem be fogunk csukni?

Kötve hiszem, hogy a koalíciós partnereinket meglepné ez az információ. Ha a Momentum kis pártként kerül be egy koalícióba, akkor erre azt mondhatják a nagyobbak, hogy kit érdekel, hogy kiket és hogyan akartok elszámoltatni. De a Momentum nem kis párt és ennél csak nagyobb lesz, úgyhogy ezzel igenis komolyan kell számolniuk, és arra fogom kérni a pártelnök kollégáimat, hogy ne indítsanak olyan politikusokat az egyéni választókerületekben, meg a listán sem, akiknek a nevéhez korrupció gyanúja fűződik, mert nem éri meg. A korrupciónak nincsen színe, se nem narancssárga, se nem vörös, se nem lila, ez színtelen, szagtalan és ennek fényében kell kivizsgálni minden ügyet.

Hogyan akar társadalmi békét felülről, a pártpolitika szintjéről csinálni, amikor jelen pillanatban, meg a legutóbbi országgyűlési választások szerint is a Fidesznek több szavazója van, mint az összes ellenzéki együttműködő politikai erőnek együtt?

Megmerevedtek a támogatói tömegek, de várjuk ki a végét, hogy ezek mennyire merevek. Rengeteg olyan ember van, aki nem látja még az alternatívát, aki nem látja azt, hogy ha ti leváltjátok ezt a kormányt, nekem miért lesz jobb. A következő másfél év arról fog szólni, hogy megmutassuk ezeknek az embereknek, hogy így és így lesz jobb.

Van két európai parlamenti képviselőjük. Látnak olyan kérdést, amiben európai uniós politikai szinten a magyar kormány álláspontjával értenek egyet?

Egy kérdést tudok feltétlenül megemlíteni, az pedig a közös európai haderő terve. Az, hogy az EU közös külpolitikát nem folytat ilyen téren, szerintem egy óriási kihagyott ziccer. Az, hogy az Amerikai Egyesült Államokra hagyatkozik az Európai Unió, és aztán jön egy gyakorló őrült, Donald Trump, aki azt mondja, hogy nekem nincs szükségem többet Európára, a csapataimat kivonom onnan, és Oroszország úgy garázdálkodik, ahogy akar, ez nem tartható. Mi nagyon bízunk abban, hogy Joe Biden lesz Amerika következő elnöke, és ezáltal új korszak kezdődik az EU és az USA, illetve Magyarország és az USA viszonylatában, de az biztos, hogy közös haderőre van szükség, ha ebben a térségben szeretnénk magunknak biztonságot teremteni, és a környező régiókban erőt demonstrálni és szavatolni a békét.