INFORÁDIÓ 
2019. március 24. vasárnap
Gábor, Karina

kövér lászló

házelnök

interjú

Budapest, 2018. március 19. Kövér László, az Országgyűlés elnöke köszöntő beszédet mond a Nemzetiségek és törvényhozás Magyarországon című, a dualista magyar állam nemzetiségi törvénye megalkotásának 150. évfordulója alkalmából rendezett konferencián az Országház Felsőházi üléstermében 2018. március 19-én. MTI Fotó: Kovács Tamás

Kövér László: szép évek elé néző Magyarországot látok magam előtt

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Szigorítana a házszabály fegyelmi rendelkezésein Kövér László, az Országgyűlés elnöke, de nem várja ettől, hogy megakadályozza az ellenzéki akciókat. A házelnök az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a minisztériumi apparátusok blokkoló erejéről, az azonnali kérdések kiüresedéséről és a bizottsági ülések nyilvánosságáról is. A politikus, aki egyben a Fidesz országos választmányának elnöke is, részleteket árult el az EP-lista összeállításáról és a kormányzás hosszú távú terveiről is. A beszélgetés rövidített, szerkesztett változata.

Mit tart a parlamenti ősz legfontosabb politikai történésének?

Lehetséges, hogy még túlságosan is a friss események hatása alatt vagyok, de azt az anarchiába hajló eszetlen, irracionális rendbontást, amely december 12-én történt az Országgyűlésben, illetve a Parlament előtti téren.

Megítélése szerint a Házban mi történt?

Lehetett sejteni, hogy az ellenzék valami szintlépésre készül, hiszen előre be is jelentették, hogy mindenáron meg akarják akadályozni, hogy elfogadjuk azokat a törvényeket, köztük a munkaidő szervezésére vonatkozó törvénymódosítást is, amelyek a törvényhozás asztalán feküdtek. És miután korábban már kipróbáltak mindent, a sípolástól, a szirénázástól, a szimplán torokkal előidézett hangzavaron keresztül a pulpitusfoglalásig, ezért gondoltam, hogy csak ebből az eszköztárból kerülhet ki valami. Jól számítottam, azzal a különbséggel, hogy most ötvözték az eszköztárat, tehát minden előkerült, amit az elmúlt nyolc évben kipróbáltak a Parlamentben.

Szükségesnek látja-e a házszabály módosítását a december 12-i események után?

Ettől teljesen függetlenül gondolkozunk azon, hogy az elmúlt esztendők tapasztalatai alapján hol kell apróbb finomításokat tenni. Kétségkívül, ami most történt a Parlamentben, felveti annak az igényét is, hogy

nézzük meg, kell-e változtatni a fegyelmi rendelkezéseken, mert úgy tűnik, hogy nem elég visszatartó erejűek.

Csak a tiltás irányába lehet elmozdulni, vagy vannak olyan tevékenységek, szemléltető eszközök alkalmazása például, amit érdemes volna engedélyezni?

Szerintem nincs ilyen. A szemléltető eszközöknek problémája eleve azért került be a házszabályba, mert az ellenzék úgy gondolta, hogy transzparenseket, molinókat, táblákat kell kifeszíteni a karzatra, meg felemelni a padsorok között. Normális körülmények között húsz éven keresztül senkinek nem jutott eszébe.

Bízik abban, hogy a további szigorúbb tiltás meg fogja akadályozni a hasonló folyamatokat?

Nem vagyok ennyire optimista, de

ha az ellenzéknek ez állandó jelleggel alkalmazott taktikai eszköze, akkor erre hadd válaszoljam egy kicsit ironikusan: akkor legalább fájjon nekik.

Tehát ne csak azoknak fájjon, akik normális módon szeretnék a parlamentet arra használni, amire való, a törvényalkotásra, hanem fájjon azoknak is, akik ezt meg akarják akadályozni.

A közös ellenzéki akciót a kampány kezdetének látja, vagy politikai tevékenységnek?

A kampány permanens gyakorlatilag 2010 óta, ezért nem pontosan tudni, hogy fél évvel a választások után ez még az előző választási kampánynak a vége, vagy már az újnak a kezdete. Én inkább lélektani okokra vezetem vissza, semmint politikaiakra.

Az ellenzéki képviselők meg az ellenzéki politikai közösségek olyan mértékben frusztráltak, hogy nem képesek a józan mérlegelésre és a higgadt stratégiakészítésre.

Számít arra, hogy az utcai tiltakozások egy idő után elülnek?

Eddig is így volt, és nem látom az okot, hogy ez most miért lenne másképpen. A modern parlamentáris demokráciák hitelességi válsággal küzdenek, maguk a nemzeti közösségek vannak kitéve olyan nyomásnak, olyan föllazító, destrukciós tevékenységnek, hogy az a közösségi érzés, amely a demokráciát működteti, amely a lelkét adja, kezd mindenhol meglazulni, vagy már talán reménytelenül szét is esett. Magyarországon még nem olyan súlyos a helyzet, de a tendencia megvan,

főleg a fiatalabbak körében eszmék, jövőképek, hitek nélkül nehéz értelmes politikai cselekvésre lehetőséget találni, és ez is egyfajta frusztrációt okoz.

Mindig van egy olyan kisebbség, amelyik heccelhető, amelyik hajlandó az utcai balhékban részt venni.

Azt, hogy Magyarországon még nem annyira súlyos a helyzet, mint máshol, úgy érti, hogy itt még lehet valamiféle közös cél?

Igen, ami nyilván részben a relatív elmaradottságunkból is fakad. Mi nem éltük meg soha a jóléti államot, történelmi értelemben magunkkal cipelt batyukat próbálunk kiüríteni. Elég drámai helyzetből indultunk 2010-ben, és az elmúlt nyolc esztendő, szerintem, ha valaki tárgyilagosan mérlegeli, akkor Magyarország újabb kori történelmének egyik legsikeresebb időszaka, még akkor is, ha kötelességszerűen és őszintén hozzá kellett tennünk, hogy nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy mindenkinek kolbászból van a kerítése.

Nagyon sok teendő van, nagyon sok ember még nem él úgy, ahogy egyébként a munkája alapján azt megérdemelné, de a folyamatok jó irányba mutatnak.
Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: Kovács Tamás
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    Portfolio    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018