A Sárréti kökénypálinka megjelenésében tiszta, a vadgyümölcs illatát és ízét idéző párlatban egyszerre van jelen az édes és a fanyar karakter.

Jellemző ízét és illatát az esetleges érlelés és ágyazás során is megőrzi. Ágyazás és érlelés esetén színe a pirosbogyós gyümölcstől, vagy a használt hordótól függően piros, bordó, illetve sárga lehet. Az ágyazás során a gyümölcsjegyek intenzívebbé válnak, fokozódik a pálinka édes érzete. Hordós érlelés esetén a hordó anyagától jellemzően fűszeres, vaníliás illatú és ízkarakterű lehet.

A Sárréti kökénypálinka előállítása Hajdú-Bihar vármegye és Békés vármegye Sárrét elnevezésű területét érintő következő járások településeiről és azok közigazgatási határukból származó kökény felhasználásával, a területeken elhelyezkedő (kereskedelmi pálinkafőzdékben) szeszfőzdékben történhet: Berettyóújfalui, Békéscsabai, Békési, Gyulai, Püspökladányi, Sarkadi, Szeghalmi járás. A Sárréti kökénypálinka alapanyaga kizárólag e meghatározott földrajzi területről származó, termesztett vagy vadon termő kökény lehet.

Az Európai Unióban nyilvántartásba vett és oltalom alatt álló mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek, borok és szeszes italok földrajzi jelzéseit (GI) rögzítő eAmbrosia nevű adatbázisban jelenleg 3840, oltalom alatt álló eredetmegjelölésű termék található. A Sárréti kökénypálinka elnevezés oltalmával több mint 258-ra bővült a már védett uniós szeszes italok listája.

Az Európai Bizottság a közelmúltban három újabb magyar agrártermék elnevezését jegyezte be, amelyek a Sárréti kökénypálinka, a Borzag pálinka és a Szabolcsi alma. Ezzel 85-re emelkedett az uniós oltalom alatt álló magyar földrajzi árujelzők száma, 32 magyar élelmiszer, 38 magyar bor és 15, ugyancsak magyar pálinka elnevezése védett az EU területén - közölte az Agrárminisztérium (AM) szerdán az MTI-vel.

A közleményben ismertetik: a Borzag pálinka készítése évszázadokra nyúlik vissza Nógrád vármegyében, amely kizárólag Nógrád vármegye kereskedelmi pálinkafőzdéiben állítható elő, a vármegye területéről származó vadon termő földi bodza vagy más néven borzag csonthéjas terméséből. A térségre jellemző gyenge savanyú kötött talaj és az egyedi klimatikus viszonyok, a hűvös, párás, árnyékos helyek a kedvezőek a gyümölcs számára.

A környezeti viszonyoknak köszönhetően a térségben termő borzag kesernyés íze jelentősen hozzájárul a Borzag pálinka marcipános ízvilágához és fűszeres jellegéhez. A bogyótermés magas illóanyag és festékanyag tartalmának köszönhetően a pálinka aromajegyei között az édeskés karakterek is megjelennek, a pihentetett pálinka pedig esetenként halvány sárgás árnyalatot kap - ismertették.

A magyar almatermesztés hírnevét a Szabolcsi alma alapozta meg. A Szabolcsi alma termesztésének szakmai ismeretei a lehatárolt földrajzi területen generációról-generációra öröklődnek. Az almatermesztésre vonatkozó korszerű ismeretek átadását a Debreceni Egyetem több mint 70 éves múlttal rendelkező Újfehértói Kutatóintézete fajtafenntartással, minősített szaporítóanyag előállításával és szaktanácsadással segíti. A jogosult Szabolcsi alma Termelői Csoport célja a szabolcsi almatermesztés hagyományaira építve, a kor kihívásainak megfelelő és fenntartható módon termesztett, kiváló minőségű étkezési alma előállítása, feldolgozása és fogyasztásának népszerűsítése - áll a közleményben.

A földrajzi árujelző oltalom a jogi védelmen túl növeli a termék megkülönböztethetőségét a kereskedelemben, valamint segíti a fogyasztót a vásárlási döntés meghozatalában, az előállítót pedig a terméke népszerűsítésében.

A földrajzi árujelzős agrártermékekről további információ érhető el a www.gi.kormany.hu honlapon.