Infostart.hu
eur:
354.33
usd:
300.81
bux:
134545.2
2026. május 8. péntek Mihály
European Union flag and cash euro banknotes (inflation, devaluation, crisis)
Nyitókép: Javier Ghersi/Getty Images

Aki nincs az eurózónában, vágyik oda

A legutóbbi Eurobarométer felmérés szerint azokban az uniós tagállamokban, amelyek még nem vezették be az eurót, a lakosság többsége (60 százaléka) úgy véli, hogy a közös uniós fizetőeszköz pozitív hatást gyakorol az eurót már használó tagállamokra - közölte az Európai Bizottság hétfőn közzétett felmérésében.

A felmérés 2023 áprilisában készült abban a hat euróövezeten kívüli tagállamban, nevezetesen Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában és Svédországban, amelyek jogilag elkötelezték magukat az euró bevezetése mellett.

A felmérés szerint a válaszadók többsége úgy véli, hogy az euró bevezetése pozitív következményekkel járna egyrészt a saját országára nézve (53 százalék), másrészt személyesen a maga számára is (56 százalék).

A megkérdezettek 58 százaléka támogatja az euró bevezetését a saját országában. Ennek támogatottsága Magyarországon (72 százalék) és Romániában (71 százalék) a legerőteljesebb, majd Lengyelországban (55 százalék), Svédországban (54 százalék), Bulgáriában (49 százalék) és Csehországban (44 százalék). Románia kivételével valamennyi felsorolt országra elmondható, hogy a válaszadók legalább fele tájékozottnak érzi magát az euróval kapcsolatban, és 83 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy már használt euróbankjegyeket vagy -érméket.

A felmérés Magyarországra vonatkozóan megállapította, hogy tíz éves viszonylatban három százalékkal 72 százalékra erősödött az euró bevezetésének támogatottsága a magyarok körében és három százalékkal 25 százalékra csökkent annak elutasítottsága.

A magyar válaszadók 62 százaléka gondolja úgy, hogy a közös uniós valuta bevezetése pozitív hatással járna az ország számra, 31 százalékuk ezzel nem ért egyet. A magyarok 65 százaléka tart attól, hogy az euróra való átállás az árak emelkedésével jár majd, a többi vizsgált tagállammal közös átlag e tekintetben 68 százalék.

A magyar válaszadók 26 százaléka gondolja úgy, hogy az euró bevezetésével az ország elveszti identitásának egy részét, 72 százalékuk nem ért egyet ezzel. Azt, hogy az euró bevezetésével Magyarország elveszíti irányítását gazdaságpolitikája felett, a magyarok 27 százaléka gondolta, amíg 70 százalékuk elutasította ezt a felvetést.

A magyar válaszadók 24 százaléka vélekedett úgy, hogy az ország készen áll az euró bevezetésére, 69 százaléka szerint ennek még nem érkezett el az ideje. Végezetül a magyarok 41 százaléka azonnal bevezetné az eurót Magyarországon, 35 százalékuk várna még ezzel, 13 százalék azok aránya, akik a lehető legtovább várnának az uniós fizetőeszköz magyarországi bevezetésével, kilenc százalékuk pedig sosem váltatná fel a forintot az euróra.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: kultúraváltás történik Magyarországon, meg kell értenünk a fiatalokat

Orbán Viktor: kultúraváltás történik Magyarországon, meg kell értenünk a fiatalokat

Pityinger Lászlónak (Dopeman) adott interjút Orbán Viktor miniszterelnök az utolsó teljes hivatali napján, mielőtt megszűnik a megbízatása azzal, hogy az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt elnöke leteszi a miniszterelnöki esküt szombaton. Elmondta egyebek között, hogy milyen kulcsfontosságú hibát vétett a kampánystábjuk, mennyire veszítettek a választásokon a fiataloknál és hogyan kell ezután viszonyulni hozzájuk, hogy mi az a 16-17 dolog, amit mindenképpen megvédenek, illetve hogy milyen feladatot vállalt a következő egy évre.

Magyar Péter bejelentette, ki lesz az igazságügyi miniszter Melléthei-Barna Márton helyett

A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját, Görög Mártát kérte fel igazságügyi miniszternek Magyar Péter a jelöltségtől visszalépő sógora helyett,
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Kormányváltás 2026: megvan az új miniszterjelölt, borzalmas költségvetést örököl az új kormány

Magyar Péter az igazságügyi miniszteri posztra a Görög Márta jogászt kérte fel, miután Melléthei-Barna Márton visszalépett arra hivatkozva, hogy a Magyar Péterhez fűződő sógori kapcsolata ne terhelje a leendő kormány működését. Ezzel párhuzamosan a Tisza-kormány a Szociális és Családügyi Minisztériumon belül külön gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárságot hozna létre, amelynek vezetésére a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítóját, Gyurkó Szilvia kérik fel. A személyi és szerkezeti változások mellett komoly gazdasági kihívásokkal is szembe kell néznie az új kabinetnek, miután áprilisban 429 milliárd forintos hiánnyal zárt az államkassza. Az első négy hónapban így már 3850 milliárd forintra nőtt a deficit, ami az egész évre eredetileg tervezett hiány 93 százalékát jelenti. Pénteken azok az országgyűlési képviselők is átvették megbízólevelüket, akik az április 12-i választáson országos pártlistáról jutottak mandátumhoz, de ezt eddig még nem tették meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×