eur:
410.98
usd:
392.54
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér
Nyitókép: Pixabay.com,

"Nemes a cél" - Komoly gondokat okozhat az "ársapkás" fizetés ötlete

Egy humánmenedzsment-szakértő szerint nem jó eszközzel akarja az EU kezelni a férfiak és a nők létező fizetéskülönbségét.

Beláthatatlan következményekkel járhat, ha átmegy az EU átlátható bérezést erőltető jogszabályterve - írja összeállításában a Portfolio.hu.

Az alaphelyzet: az EU-ban 13 százalék a nemek közti bérszakadék, egyes tagállamokban tehát ennél nagyobb az eltérés. Az ez elleni küzdelem jegyében tenné nyilvánossá az EU a cégek bértábláit, és ha a nők és a férfiak átlagos bérszintje között legalább 5 százalékos különbség van, a munkáltatónak - a munkavállalók képviselőivel együtt - meg kell vizsgálnia a béreket.

A szabálytalankodókra pénzbüntetés várna, sőt a hátrányt szenvedő munkatársaknak kártérítés járna.

A portálnak nyilatkozó Csaposs Noémi, az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE) elnöke egy másik szemüveget ajánl a helyzetben: szerinte a cél üdvös, de a munkavállalók tömeges felháborodásához vezethet a rendelkezés a nyilvánossággal, ráadásul ugyanolyan feszültségek jönnének, mint a 25 éven aluliak szja-mentessége bevezetésekor - ismert, egy 26 éves munkavállaló akár sokkal kevesebbet is keresett, mint egy 23 éves pályakezdő.

A gondok

A szakértő szerint ráadásul a betanított munkakörökön kívül nincs két egymással összevethető pozíció, nem számítanak a munkavállalói képességek (nyelvtudás, szakmai tapasztalat, soft skillek stb.), a számok közzététele önmagában így csalóka lesz.

Ez a feszültség a szellemi területen kiemelten jelentkezhet.

"Nem ér-e többet egy angolul felső fokon beszélő titkárnő tudása, aki fejből tudja a főnöke összes fontos üzleti partnerének telefonszámát, a családtagok születésnapjait, mint egy hasonló pozícióban csak középszinten beszélő kolléganőjéé, aki ráadásul rendszeresen összekutyulja a vezető megbeszéléseinek időpontját?" - teszi fel a kérdést.

És akkor ott vannak még az adókedvezmény-mértékek és cafeteriakedvezmények is, a műszakpótlékokról és az egyedileg szabályozott home office lehetőségekről vagy a közlekedési támogatásról (cégautó vs. bérletpénz...) nem is beszélve.

A jogszabályterv ráadásul GDPR-, munkajogi és polgári jogi kérdéseket is felvet, no meg persze üzleti titkokat is érint.

A tervezet bevezetése Csaposs Noémi szerint nem a szabadverseny erősödésével, hanem éppen a bérek "befagyasztásával" járna, és "ki akarna operátorként dolgozni, ha tudja, hogy ha megfeszül sem kereshet havi 350 ezer forintnál többet?"

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×