Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
An old fashioned Bank sign on a building exterior.
Nyitókép: georgeclerk/Getty Images

Itt a válasz, min állhat vagy bukhat a magyar lakáshitelpiac

Miután az idei év első két hónapjában harmadára zuhant a lakáshitelek kihelyezése Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest, a Portfolio a bankok és hitelintézetek várakozásairól kérdezte az illetékesek.

Az Erste Bank lakossági termékfejlesztés vezetője úgy nyilatkozott, hogy a mostani magas piaci kamatok miatt aki csak jogosult, igénybe igyekszik venni a családtámogatásokat és a kamattámogatott hiteleket, legyen szó a 3 százalékos csok-hitelről vagy a 0 százalékos babaváróról, és ezt követően jönnek csak szóba a piaci kamatozású lakáshitelek.

A pénzintézetnél arra számítanak, hogy a kereslet legalább 80 százaléka idén használt lakás vásárlására fog irányulni, hiszen a magas építési költségek és kamatok nem kedveznek az új lakások építésének, illetve a magas rezsiköltségek a családi házak vásárlásának sem. Idén tehát

várhatóan a használt lakásokon áll vagy bukik a piac

– ismételte meg Kiss Tamás, aki szerint a családtámogatások finomhangolása is bírhat némi hatással.

A lakáshitelek árazását illetően úgy fogalmazott „olyan ez, mint amikor a közelebb lévő mágnes gyorsan összegyűjti a vasreszeléket. A bankok gyakran a hitelkereslet bejövő volumene alapján döntik el ugyanis, hogyan árazzák a lakáshiteleket: ha a vártnál gyengébb érdeklődést tapasztalnak, akkor visszavesznek a kamatokból, és fordítva.

Szerinte a legnépszerűbbnek most a 10 éves kamatperiódus számít, ezt követően pedig a futamidő végig fix kamat következik, de aki arra számít, hogy néhány éven belül csökkenni fog a kamatkörnyezet, annak a most kevésbé jól futó 5 éves kamatperiódust is érdemes fontolóra vennie.

A Bankmonitor alapító-ügyvezetője mások mellett azt emelte ki a gazdasági lapnak, hogy az átlagos hitelfelvevő számára a külső körülmények közül 1. az energiaárak már nem jelentenek beláthatatlan fenyegetést (a nemzetközi árak érdemben csökkentek), 2. a forint idei erősödése szintén pozitívan hat, 3. érdemi kockázatként jelenleg az inflációt érzik a hitelfelvevők a legfenyegetőbbnek, 4. a lakáshitelkamatok stabilizálódtak, nem emelkednek tovább.

Sándorfi Balázs szerint amennyiben a nemzetközi kamatszint (bármilyen oknál fogva) nem kezd el emelkedni és ezen keresztül felfelé tolni a magyar 10 éves kamatszinteket, valamint hazai specifikumként jelenlévő átlagon felüli infláció sem löki meg a hosszú kamatszinteket, akkor

túl lehetünk a lakáshitelkamatok tetőzésén.

Az OTP Bank piacrésze továbbra is stabil, ez nagyban köszönhető annak is, hogy a hitelintézet az állami támogatások szakértőjének számít, és bár ezeknek is csökkent a volumene az előző évhez képest, de továbbra sem annyira, mint a piaci hiteleké – nyilatkozta Szabó István, a pénzintézet lakossági hiteltermékek üzletfejlesztéséért felelős vezetője.

Elmondása szerint az otthonteremtési támogatások jelentős szerepet játszottak a lakáspiac 2021-es és 2022-es első félévi szárnyalásában, a megmaradó állami támogatások pedig továbbra is kedvező, bár a jelenlegi gazdasági környezetben valószínűleg mérsékeltebb hatással lesznek. Az, hogy az év további részében hogyan alakul a piac, nagyban függ a makrogazdasági helyzettől.

Ha sikerül az inflációt egyszámjegyűre csökkenteni, akkor elképzelhető egy piaci élénkülés a lakáshiteleknél is

– közölte.

Beszélt arról is, hogy az ügyfelek egyre tudatosabban állnak a lakásvásárláshoz, és ha hitelt vesznek fel, a törlesztőrészlet nagysága mellett kiemelten fontos az is, hogy stabil legyen a törlesztőrészlet, de rugalmas is. „Ezeket a tendenciákat már a termékfejlesztéseink során is beépítettük folyamataink” – mondta Szabó István, hozzátéve, hogy az árazásaikat is úgy alakították ki, hogy a személyes igényekre szabható megoldásokat tudják biztosítani az ügyfeleknek.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×