Két hete zajlott Buenos Airesben a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) csúcstalálkozója. Ez az integrációs szervezet olyan ambícióval jött létre bő tíz évvel ezelőtt, hogy a latin-amerikai országok az Európai Unióhoz hasonló közössége tömörüljenek – mondta Soltész Béla.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója úgy véli, az utóbbi években Brazília távolmaradása miatt a dél-amerikai államok integrációja egyre valószínűtlenebbnek tűnt, ezért a vendéglátó argentin kormánynak már önmagában az is diplomáciai győzelem, hogy Brazília visszatért az integrációs szervezet munkájába.

A CELAC-csúcstalálkozó előtt néhány nappal az argentin és a brazil elnök egy nagy példányszámú argentin napilapban közös véleménycikket jelentetett meg arról, hogy szerintük mi mindenben működhetne együtt a két ország. Ebben a felsorolásban szerepelt a közös valuta gondolata is, amelyet előbb Brazília és Argentína vezetne be, majd később más latin-amerikai országok is csatlakozhatnának, gyorsítva ezzel a térség gazdasági egyesítését – fűzte hozzá Soltész Béla.

Mint mondta, a brazil, illetve az argentin államfő arról is írt, hogy indítani kellene közös iparfejlesztési projekteket és össze lehetne kötni az energetikai rendszereket. Közös gázvezetéket lehetne építeni és a két ország együtt folytathatna békés célú nukleáris kutatásokat. Emellett azt is közölték, hogy élelmiszer-biztonsági projekteken gondolkodnak, és szándékukban áll fejleszteni az argentin–brazil kereskedelmet.

Mindebből a világsajtó érdeklődését főleg a közös valuta gondolta keltette fel, bár ennek rövidtávon nincsen sok esélye

– tette hozzá a szakértő. Soltész Béla szerint legfőképpen azért, mert a két ország gazdasága nem kiegészíti egymást, hanem inkább versenyez: nagyon hasonló termékeket állítanak elő, és nem egymással kereskednek, hanem Kínával, az Egyesült Államokkal, illetve az Európai Unióval. "Mind Brazília, mind pedig Argentína ugyanazokat a fémeket, ugyanazokat az agártermékeket próbálja exportálni" – magyarázta a külügyi intézet vezető kutatója.

"Nem attól lenne nagyobb a dél-amerikai országok közti kereskedelmi forgalom, hogy közös valutájuk van, hanem attól, ha egyre több iparcikkeket exportálnának. Van is már terv a közös iparosításra, iparfejlesztésre, de ehhez egyelőre nincs tőkéjük ezeknek az országoknak" – folytatta.

Az új brazil gazdasági miniszter, Fernando Haddad máris bejelentette, hogy csak valamiféle távlati tervként kell érteni a közös valuta gondolatát. Soltész Béla úgy látja, ez a cikk inkább komoly PR-fogás volt, hiszen most még a tekintélyes üzleti lap, a Financial Times is a latin-amerikai államfők találkozójáról cikkezik, pedig egyébként nem biztos, hogy egy ilyen, Buenos Aires-i konferencia ennyire érdekelte volna világsajtót.

Az elmúlt egy-másfél évben nagyon sok latin-amerikai országban baloldali elnök került hatalomra, és emiatt most van közöttük egy fajta politikai egyetértés – tette hozzá Soltész Béla. Ezért új lendületet kapathatnának az elmúlt években megakadt integrációs törekvések. Csakhogy 2023-ban egy más irányú folyamat indulhat el Argentínában, ahol az év második felében választások lesznek, és szinte biztos a jobboldal győzelme. Peruban is zűrzavaros politikai viszonyok uralkodnak. Így valószínűleg csak egy pillanat volt az a fajta egyetértés, ami a Buenos Aires-i csúcstalálkozó résztvevői között kialakult. Nagyon sok programot nem tudnak elindítani – vélekedett a kutató.

"Rövid távon nem lesz közös valuta sem Argentína és Brazília között, sem egy tágabb valutaövezetben"

– szögezte le a külügyi intézet munkatársa. Majd azzal folytatta, hogy azért ennek a régiónak az országai nagyon sok szempontból jól járnának, ha olyan témákban, amelyekben nincs köztük egyértelmű politikai különbség, az eddigieknél jobban együttműködnének.

Ennek nyilván nagyon fontos eleme lehetne a közös infrastruktúra-fejlesztés. Például javítanák a régió országai közötti közlekedést, vagy lépéseket tennének az energetikai rendszereik összekapcsolására. Ez mindenképpen ezeknek az országoknak az érdeke lenne – hangsúlyozta Soltész Béla.