Infostart.hu
eur:
359.79
usd:
315.72
bux:
143466.09
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Lantos Csaba energiaügyi miniszterjelölt beszél meghallgatásán az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén az Országház Tisza Kálmán termében 2022. november 24-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Energiaválság: önkormányzati szövetségekkel egyeztetett az energiaügyi miniszter

A felek egyetértettek abban, hogy az energiaellátás zavartalansága, a gazdaság és a közszolgáltatások működőképességének megőrzése közös nemzeti érdek, közölte a tárca.

„A nemzetközi energiaválság mindenkit alkalmazkodásra kényszerít, megköveteli, hogy az árak és a fenntarthatóság mellett legalább egyenértékű szempontként vegyük figyelembe az ellátás biztonságát is” – fogalmazott Lantos Csaba energiaügyi miniszter az önkormányzati szövetségek számára tartott keddi egyeztetésen, jelezve azt is, hogy az Energiaügyi Minisztérium a súlyos kihívásokra adható választ minél szélesebb körben kész megvitatni annak érdekében, hogy Magyarországon megmaradjon az energiaellátás biztonsága, továbbra is biztosított legyen az átlagfogyasztás mértékéig a magyar családok számára a rezsicsökkentett energiaár, a vállalkozások és az önkormányzatok is kapjanak segítséget.

Az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint a nyugodt hangvételű, előremutató megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy

az energiaellátás zavartalansága, a gazdaság és a közszolgáltatások működőképességének megőrzése közös érdek.

Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár ágazati helyzetképet adva kiemelte: a jelenlegi fűtési szezonban a megtett lépéseknek köszönhetően Magyarország energiabiztonsága megoldottnak látszik, de

készülni kell a következő télre is.

2030-ra másfélszeresére nőhet a hazai villamosenergia-igény, ami még inkább felértékeli a helyben elérhető energiaforrásokat. Az ágazati beruházásokat ezért elsősorban a hálózatfejlesztésekre, a megújulók további térnyerésére és az akkumulátoros tárolókapacitások kiépítésére érdemes összpontosítani – tette hozzá.

A tárca tájékoztatása szerint az önkormányzati szereplők üdvözölték az egyeztetési kezdeményezést, egybehangzóan méltatták az intézményi földgázárak rögzítésének lehetőségét. A távhőszolgáltatáshoz és közvilágításhoz kapcsolódó működési, finanszírozási nehézségek mellett visszatérően említették a saját energetikai beruházásaik támogatásának és a helyhatóságoknál hiányzó energetikai szaktudás pótlásának szükségességét.

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára az elhangzottakat összegezve kiemelt témaként azonosította be az intézményi árfixálás lehetőségének esetleges kiterjesztését az áramszolgáltatásra. A találkozón felvetett problémák sorába tartozik az önkormányzati gazdasági társaságok bevonása a kötelező gázmegtakarítással érintettek körébe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

„Hisz abban, amit ő épít fel” – Elemzők Orbán Viktor tusnádfürdői beszédéről

Kiszelly Zoltán (Századvég) szerint a Fidesz elnöke úgy gondolhatja, hogy jönnek olyan gazdasági nehézségek, amelyek majd segítenek a legnagyobb ellenzéki párt támogatottságán. Horn Gábor (Republikon) szerint viszont a meghirdetett ellenállásnak nincs semmiféle társadalmi bázisa, sőt Orbán Viktor környezete sincs úgy elköteleződve már, mint régen.

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×