Ukrajna orosz megszállásának hatására a kormányok nagyon nagy forrásokat fektetnek be a megújuló energiaforrásokra való átállásba, aminek köszönhetően 2025-ben tetőzhet a szén-dioxid-kibocsátás – vélekedik a Nemzetközi Energiaügynöksége (IEA). A globális energiahelyzetről készített éves jelentésének tanúsága alapján történelmi fordulóponthoz ért az emberiség energiafelhasználása – írja a The Guardian.

Az ukrán háború világszerte energiakrízishez vezetett, mely kezdetben magasra nyomta a földgáz árát. Ennek hatására az infláció is meredeken emelkedett, megterhelve a szerényebb anyagi körülmények közt élő háztartásokat.

A kormányok igyekeznek alternatív energiaforrásokat találni: egyes elemzőkben felmerült, hogy a bizonytalan helyzet miatt

vajon nem térnek-e vissza a szénhez,

ezzel lassítva az energiahordozó kivezetését. Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint ugyanakkor a valóságban az ukrán háború felgyorsítja a tiszta energiára történő átállást.

Az IEA szerint a válságra válaszul adott, zöld energia terén tervezett beruházások azt jelentik, hogy a kormányok intézkedései azt eredményezik, hogy a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet már ebben az évtizedben tetőzik. Az ügynökség említette az amerikai inflációcsökkentő törvénynek, az EU kibocsátáscsökkentési csomagjának, valamint Japán, Dél-Korea, Kína és India intézkedéseinek jelentős hozzájárulását.

Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiába, például a nap-, szél- és atomenergiába történő beruházások 2030-ra évi kétmilliárd dollárra emelkednek a jelenlegi tervek szerint, ami több mint 50 százalékos növekedést jelent a jelenlegihez képest. A tiszta energiával kapcsolatos éves beruházásnak azonban 2030-ra el kellene érnie a négymilliárd dollárt ahhoz, hogy 2050-re elérjük a nettó szén-dioxid-mentességet, ami jól szemlélteti, mekkora kihívás előtt állnak a kormányok világszerte.

Az IEA elemzése azt is kimutatta, hogy

a jelenlegi kormányzati politikák még mindig 2,5 Celsius-fokos globális hőmérséklet-emelkedéshez vezetnének, ami katasztrofális éghajlati hatásokkal járna.

Ez jóval meghaladhatná azt a célt, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozódjon. A párizsi klímakonferencián elfogadott másfél fokos cél megelőzné az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait. A kormányok tehát jelenleg még mindig nem tesznek eleget annak érdekében, hogy a katasztrofális éghajlati események ne következzenek be.

A tiszta energiába történő beruházási hullám Oroszországnak 2030-ig egymilliárd dollárnyi fosszilis tüzelőanyagból származó bevételkiesést is okoz majd az invázió előtti állapothoz képest – mondta Birol. Oroszország, amely korábban a világ legnagyobb fosszilis tüzelőanyag-exportőre volt, sokkal kisebb szerepet kaphat a jövőben a nemzetközi energiaügyekben.

Birol szerint a válság nem változtatta meg az IEA tavaly közzétett értékelését, amely szerint

minden új fosszilis tüzelőanyag-projektet azonnal le kell állítani

annak érdekében, hogy a világ 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást. Az új olaj- és gázkitermelési projektek "veszélyeztetik éghajlati céljainkat" – mondta.

Elutasította az éghajlatváltozást tagadók azon kritikáját is, miszerint a tiszta energiára fordított kiadások hozzájárultak az energiaárak emelkedéséhez. Véleménye szerint nem ez a tény a felelős az energiaválságért, hanem Oroszország.