Infostart.hu
eur:
363.39
usd:
310.97
bux:
135215.69
2026. május 5. kedd Adrián, Györgyi
A 2024 elején újra induló oroszlányi erőmű
Nyitókép: veolia

Két év múlva újraindul az oroszlányi erőmű

A két, egyenként 50 megawatt (MW) teljesítményű blokkban biomassza és kisebb részben előkészített szelektált hulladék (SRF) elégetésével termelnének áramot a berendezések felújítása után.

A 2015-ben bezárt erőművet a magyarországi Veolia csoport vásárolta meg és felújítása után újból üzembe akarja állítani. A Vértesi Erőmű Zrt. Oroszlányi Erőmű telephelye Magyarország ötödik legnagyobb szén- és biomasszatüzelésű erőműve, amelyben 2015. december 31. óta üzemszünet van, mert a létesítmény a környezetvédelmi normák szigorodása miatt már nem működhetett tovább. Az MVM korábban azt tervezte, hogy a környezetvédelmi normák szigorodása miatt a hulladékból származó tüzelőanyagra állítják át a Vértesi Erőművet, de ez technológiai és jogszabályi feltételek miatt nem valósult meg.

A mostani adás-vétel értékét a felek nem hozták nyilvánosságra, de az MVM korábban az erőműben 2016 után használható blokkok értékét tízmilliárd forintot meghaladó összegre becsülte.

A társaság 2016-ban arról tájékoztatta az oroszlányi képviselőket, hogy a fűtőanyag átállításával az éves működéshez 400 ezer tonna válogatott és feldolgozott hulladékra van szükség. A tüzelőanyagban papír, növényi származékok és különféle műanyagok lehetnek, de nem tartalmazhat fémet és PVC-t.

Az oroszlányi erőmű 2015-ös bezárásával egyidőben szűnt meg Magyarország utolsó mélyművelésű szénbányája, a közeli Márkushegy. A két létesítményben csaknem ezer ember dolgozott.

Oroszlány és Bokod ötezer lakásának és közületeinek távhő- és melegvíz-ellátására egy gázmotoros erőművet építettek és egymilliárd forintért új távvezetéket fektettek le.

A NKM Nemzeti Közművek Zrt. 2018-ban félmilliárd forintért megvásárolta az önkormányzat távhőcégét, így a várost ellátó hőtermelés minden része állami tulajdonba került.

A Veolia több mint 30 éves szakmai tapasztalattal a magyar energetikai piac meghatározó szereplője - írja az MTI. A cégcsoport energetikai üzletága több mint 60 állami és önkormányzati intézményt, 66 egészségügyi és szociális intézményt és 57 ipari telepet lát el energiával, távhőszolgáltatóként 14 városban több mint 270 000 távfűtött lakás és közintézmény fűtéséről gondoskodik - áll a cég honlapján.

A cégcsoport tíz erőművében - Pécsett, Dorogon, Kőbányán, Debrecenben, Nyíregyházán, Szakolyban, Ajkán, valamint a Budapesti Erőmű Zrt., kispesti, újpalotai, és kelenföldi erőműveiben

- magas hatásfokú földgáztüzelésű és megújuló energiát - biomasszát - felhasználó blokkok működnek, virtuális erőművének köszönhetően pedig a szabályozói piacon is jelentős részesedéssel bír. A cégcsoport által évente értékesített villamosenergia közel 623 ezer lakos éves fogyasztását képes biztosítani. Az üzletág tavalyi árbevétele 226 milliárd forint volt.

Címlapról ajánljuk
Fodor Gábor az Arénában: hét ok vezetett a Fidesz súlyos vereségéhez

Fodor Gábor az Arénában: hét ok vezetett a Fidesz súlyos vereségéhez

Két fontos közülük: a rossz viszony az EU-val, és a választójogi törvény módosítása – de öt másik fontos tényezőt is megnevezett Fodor Gábor volt miniszter, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője, aki az InfoRádió Aréna című műsorának vendége volt.

Megválasztották az új MTA-elnököt

A 63 éves Széchenyi-díjas geológust, Pósfai Mihályt választotta az MTA elnökévé a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése. Pósfai Mihály szerda este 6 órakor az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz.
inforadio
ARÉNA
2026.05.05. kedd, 18:00
Szalai Máté
a Clingendael Intézet és a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója
Elképesztő összeg menthetné meg a teljes lejtmenettől a magyar építőipart

Elképesztő összeg menthetné meg a teljes lejtmenettől a magyar építőipart

Az építőipar 2026 elején sem mutatott élénkülést: a termelés volumene csökkent és a vállalkozói bázis is tovább szűkült. Egyelőre nem lépett új pályára a piac, a kereslet gyenge maradt – írja közleményében az Opten. A cég várakozása szerint a választások nyomán kialakuló új helyzetben, illetve a Magyar-kormány kétharmados felhatalmazása új gazdaságpolitikai irányok lehetőségét veti fel, különösen a lakhatás, az energetikai korszerűsítés és a beruházásösztönzés területén. Koji Lászlót, az ÉVOSZ elnöke szerint mintegy 2000 milliárd forintot kellene építési céllal elkölteni a következő két évben, hogy az iparág magára találjon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×