A döntés szerint 1,25 százalékra nőtt az irányadó refinanszírozási műveletek eddigi 0,50 százalékos kamatlába, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábainak szintje 0,75 százalékról 1,50 százalékra, illetve 0,00 százalékról 0,75 százalékra emelkedett.

A jegybank közleménye szerint azzal, hogy mindhárom irányadó kamatát 75 bázisponttal emelte, közelebb hozza azt a cél, hogy az infláció visszatérjen a 2 százalékos szintre.

A kormányzótanács további kamatemelésekkel számol annak érdekében, hogy tompítsa a keresletet és megvédjen az inflációs várakozások tartósan felfelé irányuló kockázatától. A Kormányzótanács leszögezte, hogy az irányadó kamatokra vonatkozó későbbi döntések továbbra is adatfüggőek lesznek.

A kormányzótanács azért számol további kamatemeléssel, mert az infláció változatlanul túlságosan magas, és valószínűleg huzamosan a cél felett fog tartózkodni. Az Eurostat előzetes becslése szerint az infláció augusztusban elérte a 9,1 százalékot. Ütemét továbbra is felfelé hajtják az erősen megemelkedett energia- és élelmiszerárak, a gazdaság újranyitása nyomán erősödő keresletoldali nyomások és a kínálati szűk keresztmetszetek. Az ároldali nyomás tovább erősödött, és szétterjedt a gazdaság széles rétegeiben, az infláció pedig a közeljövőben tovább emelkedhet. Ahogy a mostani inflációerősítő tényezők idővel lecsengenek, és a monetáris politika normalizálódása kifejti hatását a gazdaságban és az árazásban, az infláció csökkenni fog a közlemény szerint.

Csütörtökön ismertették, hogy az EKB szakértői az elkövetkező időszakot tekintve jelentősen felfelé módosították az inflációs prognózisaikat, és jelenleg arra számítanak, hogy az infláció átlagos üteme 2022-ben 8,1 százalék, 2023-ban 5,5 százalék, 2024-ben pedig 2,3 százalék lesz. A júniusi előrejelzésben alacsonyabb inflációs adatok szerepeltek (az idei évre 6,8 százalék, jövőre 3,5 százalék, 2024-re pedig 2,1 százalék).

A közlemény szerint az idei év első felében tapasztalt regenerálódás után a friss adatok az euróövezeti gazdaság növekedésének számottevő lassulását jelzik, valamint az év további részében és 2023 első negyedévében a gazdaság stagnálására lehet számítani. A nagyon magas energiaárak csökkentik az emberek jövedelmeinek vásárlóerejét, és a kínálati szűk keresztmetszetek, noha enyhülőben vannak, még mindig korlátozzák a gazdasági teljesítményt. Emellett a kedvezőtlen geopolitikai helyzet, különösen Oroszország Ukrajna elleni agressziója miatt mind az üzleti, mind a fogyasztói bizalom romlik.

Ezeket a kilátásokat tükrözik a reál GDP-növekedésre adott EKB által ismertetett legfrissebb szakértői prognózisok is, amelyeket 2023-ra és 2024-re erőteljesen lefelé módosítottak. Az aktuális szakértői prognózisok 2022-ben 3,1 százalékos, 2023-ban 0,9 százalékos, 2024-ben pedig 1,9 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak. A júniusi előrejelzés az idei évre alacsonyabb, 2,8 százalékos növekedéssel számolt, jövőre és 2024-re ugyanakkor nagyobb GDP-bővülésről szólt, 2,1 százalékosról, illetve 2,3 százalékosról.

A közlemény szól arról is, hogy a kormányzótanács szándéka szerint az eszközvásárlási program (APP) keretében vásárolt lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztést továbbra is teljes egészében újra befekteti hosszabb időszakon keresztül azután, hogy elkezdi az EKB irányadó kamatainak emelését, de legalábbis addig, hogy fennmaradjanak a bőséges likviditási feltételek és a megfelelő monetáris politikai alapállás.

A pandémiás veszélyhelyzeti vásárlási programot (PEPP) illetően pedig a kormányzótanács legalább 2024 végéig újra befekteti a programban vásárolt, lejáró értékpapírokból származó tőketörlesztéseket.