Infostart.hu
eur:
386.21
usd:
332.52
bux:
121724.16
2026. március 4. szerda Kázmér
Nyitókép: Pexels.com

Itt a német–dán menekülőút az orosz gáztól való függésből

A Balti-tengerre tervezett 9 milliárd eurós tengeri szélenergia-központ a német és a dán kormány szerint jelentős lépést jelent majd abban a folyamatban, amelynek célja Európa leválasztása az orosz gáztól való függőségéről.

Az úgynevezett Bornholm energiasziget több szélerőműparkot köt majd össze, és az általuk termelt energiát a két ország között osztja szét. A projekt kapacitása több mint 3 gigawatt lesz – ami 4,1 millió háztartás számára elegendő energia –, miután várhatóan 2030-ban megkezdi működését.

A dán kormány számításai szerint maga a tengeri szélerőmű mintegy 6 milliárd euróba fog kerülni, a hozzá kapcsolód infrastruktúra kiépítése pedig további 3 milliárd euróba. A projekt költségein – és majd a nyereségén is – a német 50Hertz hálózatüzemeltető és dán partnere, az Energinet – ami az energiaközpontot és a szárazfölddel való összeköttetést építi – fognak osztozni.

A Bloomberg értesülései szerint az energiasziget beindulása után más országoknak is lehetőségük lesz csatlakozni a projekthez, amihez viszont mindkét fél jóváhagyása szükséges lesz – írja a Portfolio.

„Az energiasziget az orosz gázt Európába vezető nagy vezetékek közelében halad majd, de most már az orosz helyett saját energiánk lesz” – nyilatkozta Robert Habeck német energiaügyi miniszter.

Az Európai Bizottság célja, hogy 2050-re a jelenlegi 12 gigawattról 300 gigawattra növelje Európa tengeri szélenergia-kapacitását.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×