Átlagosan több mint 15 százalékkal emelkedett az élelmiszerek ára egy év alatt a KSH frissen közölt inflációs adatai alapján. Beke Károly, a Portfolio elemzője szerint magas értékre lehetett készülni, de nem ilyen magasra.

"Arra lehetett számítani, hogy a márciusi 8,5 százalékról 9 százalék környékére emelkedik majd áprilisban az infláció, és valóban, a most közölt 9,5 százalékos adat még ehhez képest is meglepetést okozott. Elsősorban az élelmiszerek árának emelkedése húzta az inflációt: több mint 15 százalékkal emelkedett egy év alatt ennek a termékkörnek az ára, és egy hónap alatt is majdnem 3,5 százalékos volt az élelmiszerek áremelkedése, vagyis egyértelműen az látszik, hogy gyorsul ez a folyamat. A tartós fogyasztási cikkek esetében is 11 százalék feletti áremelkedést mért a Statisztikai Hivatal, illetve az egyéb cikkek és üzemanyagok 10 százalékos áremelkedése számít még kirívónak az elmúlt egy évben. Ha egy hónapos időtávon belül nézzük, akkor pedig az élelmiszerek mellett a ruházkodási cikkek 2,7 százalékos áremelkedését lehet kiemelni" – sorolta Beke Károly.

A szakértő szerint

az élelmiszerek áremelkedését mindenki érzi saját bőrén: a szinte naponta vásárolt termékek ára is nő.

Az élelmiszerek közül a rétesliszt és a csirkecomb vezette a drágulási listát, ezek ára jóval 40 százalék feletti emelkedést mutatott egy év alatt, de ugyanígy egyre többe került a csirkeszárny is.

"Ha nem konkrét termékeket, hanem inkább termékcsoportokat nézünk, akkor az látszik, hogy egyrészt a gabonafélék, másrészt a húsfélék ára emelkedett, harmadrészt pedig a tejtermékek ára. A margarin és a sajt is ott van a lista első néhány helyén, illetve a gabonafélék árának emelkedése begyűrűzött a kenyerek és a pékáru árába is, tehát ezek is bőven 30 százalék feletti áremelkedést regisztráltak egy év alatt" – mondja a szakértő.

Ebből az látszik, hogy a kormány bevezetett árstop indokolt lehetett, ha ez nem lenne, akkor a csirkemell vagy a finomliszt ára is így nőtt volna – vélekedik Beke Károly. Látszik ugyanakkor az is, hogy

az árstop sem tudott igazán hatásos lenni.

Az élelmiszer-áremelkedés fő okaként a külső környezetet említi a szakember.

"Az orosz-ukrán háború február végi kitörése után nagyon jelentősen megemelkedtek a globális élelmiszerárak, Oroszország és Ukrajna is nagyon jelentős gabonaexportőr, továbbra is kérdések vannak azzal kapcsolatban, hogy ezt az exportot mennyire fogják tudni fenntartani a következő hónapokban, hogy a háború mennyire érintette a termőterületeket" – vélekedik.

A teljes inflációs képben azonban annak is szerepe van, hogy a kormány az év elején nagyon jelentős vagyontranszfereket hajtott végre,

ezzel nagyon erős keresletet generált, ebben a környezetben pedig a kereskedők, szolgáltatók sokkal könnyebben tudnak árat emelni – mondta el Beke Károly.